♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 21 rész

Reggel a nagy melegség miatt ébredtem fel. Égett az egész testem, mintha lázam lenne. Lassan kinyítottam a szemem, homályosan látva. Több pislogás után leesett mi a helyzet. Valami féle mondon, Soya rajtam feküdt, kicsit...rossz pozícíban. Bazdmeg Soya! Az egész helyzetre rátesz egy lapáttal a folytonos ficánkolása. Le se tudom magamról dobni, mivel rámvan akaszkodva mint egy polip.

- Édes Istenem... - óvatosan próbáltam kimászni alóla kisebb nagyobb sikerrel.

- Már reggel van? -motyorékolta nyakhajlatomba.

- Légyszi leszálnál rólam? - óhajtosan ledobta egyik lábát rólam. Nem volt a legjobb megoldás a világon. íszonyatosan kénylmetlen egy pozícíó, legalább is számomra. - Baba kérlek... - álmosan felkapta fejét, majd medörzsölte szemét. Realizálva mi a helyzet, egyből leugrott rólam, én meg röktön a fürdőbe sietem egy hideg zuhanyért.

A hideg víz nagyjából helyre pofozott. A rohanás miatt semmit nem hoztam magammal, igy képtelen voltam magamra kötni a kendőt és kimenni. Persze megnéztem bent van e még a lány és csak azután mentem ki. Meggyőződve, hogy a szoba üres a szekrényemhez siettem felöltözni.

- Soya--

- Elnézést!! Eszem ágában sem volt kényelmetlen helyzetbe hozni. Valójában magam sem tudom, hogy kerültem föléd. Tae Wonnal ez nem történt meg...- motyorékolta el a végét.

- Nem a te hibád. Ilyenek vagyunk mi férfiak. - álltam eléje. - De azért egy csókért szivesen megbocsájtok. - lábújhegyre állva megkaptam a reggeli csókom. - Köszönöm. - csipkelődtem vele.

- Jaj, vigyáz! Arcot se mostam, és késésben vagyunk. - miután Soya is elkészűlődött, elmentünk a holmiaiért.

-Ne vegyél fel másik felsőt! - kiabáltam a nappaliból. Csinos a ruhámban. Öt perccel később, kijött átöltözve. - Látom halgattál rám. - megforgatva rajtam szemeit, kimentünk a lakásból. Ahogy gondoltam Tae Won fel se hívta a lányt, nem mintha szomorú lennék, sőt tett egy szívességet.

- Tzuyu irt, hogy ő és Tae már az egyetmen vannak, és, hogy mi hol a büdös francban vagyunk. - igazgatta meg szoknyáját.

- Türelem Baba, mindjárt ott vagyunk. - szorítottam lágyan fedetlen combjára.

•Soya pov.

A gyomromszája nyilalni kezdett, mihelyst a hatalmas épület elé értünk. Most utálom, hogy a sulinak van parkolója, pont a suli előtt. Először ő szállt ki, majd őtet követve, nekem is muszály volt felemeljem a seggem az ülésről. Igazából, a suli előtt senki sincs, és bizonyára a folyosókon sem császkálnak a diákok. Rég elkezdődtek az órák, csak mi jövünk kilencre suliba.

- Jimin? - ujjainkat összekulcsolva, hümmögött, hogy folytassam. - Tae Won nem olyan hülye, hogy ne lássa rajtam a te felsődet.

- Honnan fogja tudni, hogy az enyém? - biccentette fejét oldara, kérdően bámulva.

- Oké. Fogjuk rá, nem tudja, hogy a tied, de az illatról biztos leeseik neki, hogy te vagy. Mióta vele vagyok--

- Voltál, csak voltál vele. -szólt közbe, rászorítva kézfejemre. Nem okozott fájdalmat, viszont látszik rajta, hogy megpiszkálta idegeit a szavaim.

- Mikor vele voltam, nem volt olyan nap, hogy ne mondja mennyire nem bírja a képed, beleértve a bizonyos illatod. Soha nem értettem, nem értem és nem fogom érteni, mi baja van az illatoddal. - magyarázkodtam. Egyáltalán hogy lehet valaki illatát gyűlölni?

- Az mégjobb. - vigyorodott el, mint aki lottót nyert. - Legalább tudni fogja, hogy az enyém vagy, és elkotródik tőled, vagy, ha mégis van annyi bátorsága, hogy bántani próbájon, el lelem én a baját, csak egy szavadba telik. - lassított járásából. Fogalmam sincs hogyan érzek ép most. Tae Won is mondott ilyet. A külömbség a két férfi között, hogy Jimin nyugtatás képen mondta - meg persze a féltékenység is feltört benne -, de lényeg a lényeg, Tae Won szinte fenyegetett, hogy ne merjek Jimin közelébe menni.