♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 15 rész

Egész testével felém fordult, én se legyek különb, megfordultam hát. Közeledni kezdet, míg én hátrálni, teljesen kifeküdtem a kanapén. A szivem majd kiugrik a mellkasomból. Ez nagyon nem helyes, mégis annak érzem. Jimin egyik kezével a fejem mellé könyökölt, a másikkal  csipőmre fogott Tudom mit akar, de akkor is helytelen, hűtlenség...

- Fejezd be...- tettem mellkasára a tenyerem. Annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy az orrunk hegye összeér, érzem meleg leheletét az ajkaimon. A szemem autómatikusan csukódott le, amiért egy nagy idióta vagyok. Jimin lágy kuncogása csengett a fülembe, majd puha ajka az enyémhez súrlódott. Finoman a csipőmre szórított, figyelve ne okozon fájdalmat. Egymàshoz préselve, mélyítette a csókot. Egy résnyi helyett nem hagyva közöttünk, a pólom alá nyúlt, karikákat rajzolva felhevűlt bőrömre. A nyakánál összekulcsoltam kezem, közelebb húzva magamhoz. Az elmém üres. Mindent elfelejtet velem, az apám halálát, a sok stresszes suli napokat, a munkát...Tae Wont.

Egy pillanatra elvált tőlem, levegőért kapkodva, majd ismét lecsapott ajkaimra. Ezuttal kedveskedés nélkül. Nyakamat nedves csókokkal lepte el, itt ott enyhén megszívva lángóló bőrőm. Dereka köre fonva lábaim, felkapott az ágyról. Polóm alá nyúlva, levette rólam, egy lilla, csipkés melltartőba hagyva. A szobáig ő is megszabadult a felsőrészén lévő ruhától,megmutatva izmos alakját. Kellemes sóhajok szöknek ki mindkettőn szájából. Bezúdulva szobámba, az ágyhoz indult. Szóval ilyen, mikor csábít az ördög...

                                     •Jimin pov.

Nem bírtam kontrollálni magam. Vágytam minden porcikájára. Éreztem, hogy először hezitált, de vegül beadta derekát. Az ágyban félmeztelenül mindaketten, érezve egymást,  mégsem tudom megtenni...tudom, hogy erőszak nélkül jutottunk el idáig, de úgy érzem magam, mintha kihasználnám gyenge lelki állapotát. Még mielőtt feljebb lépünk egy szintet, elhúzódtam tőle.

- Később megbánnád...- suttogtam duzzadt ajkaira.  Látszott rajta a rögtön beütő bűntudat.

Leszállva róla, az agy szélére telepedtem. Soya is feljebb tolta magát az ágyon, magához húzva térdeit, átölelve azt. Csend telepedett be köztünk. A lány kissé heves szuszogása, és az én kissé frusztrált sóhajaim hallatszottak a szobában. Annyira elvoltunk gondolatainkban, hogy a szoba ajtaja nyílódását se vettük észre, csak mikor Taehyung megszólalt.

- Ti...- mutatott ránk. Tzuyu kezében ott volt Soya pólója, míg az enyémet Tae hozzám dobta. - Öltöz fel, van mesélni valód. - felvettem magamra a ruhadarabot és indultam is ki, mikor Soya a csuklómra fogodt. Közelebb hajoltam, haljam mit akar mondani.

- Kérlek, ne mond el Tae Wonnak...-könnyeztek be szemei.

- Ne félj...- simítottam arcára. -nem fogom. - egy bíztató mosolyt küldtem feléje, reménykedve, hogy nem törtem jobban össze mint ahogy már össze van.

________________

- Te megvesztél! - vágta hozzám Tae a táskám.  - Hagyd már abba ezt a gyerekes viselkedést Jimin! Meg kaptad, amit akartál, megfektetted, most már hagyd békén szegény lányt! -megelégelve, eltávolodott tőlem, szótlanul és megdöbbenve hagyva a parkolóban. 

A saját barátom azt, hiszi, hogy kihasználtam Soyat, akkor ő mit gondolhat? Hátsószándék nélkül csókoltam meg, nem azért mert nem kaphattam meg...na jó legbelül az irigység is manipulált, de ténylegesen vágyom rá. Mint szeretőre, nem kurvára. Idegesen felsóhajtottam, beszállva a kocsiba. A legközelebbi bárban találtam magam, egy pohár ütős whiskyvel a kezemben. Tényleg kihasználtam törékeny állapotát? Ha a történtek előtt kerültünk volna intim kontaktusba, tuti elnyomott volna magától. Annyit nem engedett volna, hogy rátegyem a kezem, nemhogy majdnem lefeküdjön velem. Mese a holdon... Belekortyoltam az imént megtöltött poharamba, engedve, hogy az ital elvegye a józan állapotom, mert a józan eszem már rég máshol szállingózik.

________________

Két nap telt el, mióta beszéltem Soyaval. Az incidens után, másnap Soya Tae Wonnal jött az egyetemre, Tzuyu nélkül, csak ők ketten. Az idegtől összeszorúlt a gyomrom, megláttam őket az egyik üres teremben smárolni. Ahogy annak a mocsoknak fel le cikázott a keze a lány testén, szégyentelenül lefogdosva. Gőzöm sincs, hogy Soya élveszte e vagy sem, az a barom előtte állt, mert ha ráerőszakolta magát Soyara, számolhatja a napjait.

-Jimin! - hallottam nevem és a közeledő személyt. Tzuyu, Taehyunggal az oldalán, aki eléggé pipa rám, jöttek felém. - Tae akar mondani valami. - közölte inkább barátomnak, minthogy nekem. -Gyerünk...gondolom nem akarod, hogy megtörténjen, amit mondtam. - suttogta fogai közt a lány. Mivel fenyegethette meg Taet, hogy ennyire lesápult.

- É-é-én...- nézett Tzuyura és nagyot nyelt. -Sajnálom, de akkor se volt helye-- - Tzuyu tarkón baszta a könyvel, mielőtt folythatta volna mondanivalóját. - ÁUU!! - kezdte el dörzsölni a megütött helyet. - Ez az igazság... -mondta a lánynak, aki készen állt újra nyakon baszni Taet.

- Mi folyik itt? -  szenteltek rám is egy kis figyelmet, válaszolva a kérdésemre.

- Soya mindent elmesélt, én meg ennek az idiótának. - emelt kezet a fiúra, aki reflexből maga elé emelte az ővét. - Beszéljünk erről suli után valahol, ne itt. 

________________

Órák után beültünk egy közeli kávézóba meg beszélni a dolgokat. Tzuyu és Taehyung előttem ültek mint azok a zsaruk a kihalgatóban.

- Nem értelek titeket. -sóhajtott fel a lány, csóválva a fejét. - Lassan Soya jobban bízik benned, mint bennem. Elmondott mindent...mindent szépen részletesen. Elmondta, hogy Tae Won megtiltotta neki, hogy a közeledbe menyjen, vagy, hogy velünk ebédeljen. Az apukája halála is...medöbbentett.  Végig sírta nekem az estét, mondva, hogy egy hűtlen ribanc. Másnap nélkülem jött el otthonrol. A tegnap haza se jött. Gondolom Tae Wonnal van. Jimin nagyon remélem, hogy Soya nem hazudott, és tényleg nem jutottatok odáig.

- Esküszöm, hogy nem történt meg. Leálltam, még mielőtt, bármi lett volna. És mielőtt bármi mást mondanál, nem erőszakkoltam magam Soyára. A gyenge lelkiállapotát sem használtam ki. 

- De egyáltalán, hogy sikerült ez az egész helyzet? -hajolt előre Taehyung.

- É-én...hahhh...mikor beléptünk a lakásotokba, keservesen sírni kezdett, olyanokat mondott, ami magamra emlékesztetett--

- Haver, ne mond már, hogy ettől beindultál?! - a mellette ülö lány a vállára csapot. - Bocsi, folytasd csak.

- Kínosan hangzik, de egymás válán sírtunk. Miután mindaketten jobb állapotba kerültünk, a kanapéra ültünk. És Taehyung, a válasz a kérdésére, az ártatlansága szédítette el a fejemet. Vágytam rá, képtelen voltam akkor racionálisan gondolkodni. Hátsó szándék nélkül csókoltam meg. Tae Wonnal kapcsolatban, nem bízok bennem, nem bírom a képét, nem bírom a létét. 

- Én értem Jimin, de Soya okkal szereti. - mondta Tzuyu. 

- Akkor annak is oka van, hogy majdnem lefeküdt Jiminnel. - Taehyung kijelentésére mindketten nagy szemekkel bámultunk rá. - Ha annyira szeretné a barátját, akkor nem csalta volna meg veled. Gondolkodj egy kicsit, hol volt azon a napon Tae Won? Szüksége volt támaszra, de mégse ő hozzá ment, hanem hozzád, veled volt, téged őlelt és csókolt. Valami gond van a paradicsomban.