♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 44 rész

                             • Jimin pov.

Soyat a biztonság kedvéért hazavittem, nem fogom bevinni a foglyok közé. Ő maradt meg esély ként. Az őr beengedett a beszélő helységbe, ahol már várt az a személy akire most szükségem van.

- Lám, lám... Park Jimin. Pár évvel ezelőtt jól összevertél és erre a nyomorult helyre ítéltek kerek öt évig. - ha nem lenne rá szükségem, a halál jött volna ide. Bírd ki Jimin!

- O, fogd be! - húztam ki az előtte lévő széket. - Beszélgetni jöttem. Foooontos megdumálni valónk van.

- Na halljam Mr. Park fia. - csak könyörgöm az igazat mond.

- Hogyan volt? Igazából... - dőltem közelebb hozzá. - Ha lehet az igazat mondjad, nincs kedvem kamu sztorit halgatni.

- Még mindig a múltban élsz haver? - kacagta el magát. - Úgy, hallottam balesetben meghalt a barátnőd. Kár, pedig soook terve volt a jövővel szemben. - utánozta le az azelőtti elhúzott "o" betűt.

- Miféle terv? - biccentettem oldalra a fejem.

- Hogy nyugtassam a lelked te voltál a terve. - mutatott rám. - Ha már halott, úgyse fog neki fájni, hogy én ezeket elmondom neked. Remélem nem három percre látogattál meg, mert ez bonyolult és hosszú.

- Megnyugtatlak, van idő bőven. - dőltem hátra akárcsak a moziban.

- A te szerelmed nem az a nő, akinek te ismered. Semmi sem igaz belőle amit ismersz. Egy kétszínű, alattomos, ribanc. Te akkora egy hülye vagy, vagy egyszerűen nem voltál képes bevallani magadnak, hogy játszik veled. Mondjuk...te mindkettő vagy.

- A lényegre térj, ne engem sértegess. - dörzsöltem meg ornyeregem. Megbolondulok...

- So Yeonnak a pénzed kellett minden áron. Felkeresett még az első pár hónap együttlétetekkor. Segítséget kért tőlem. Azt kérte tudjak meg mindent a családodról. Könnyű feladatnak igérkezett, de privátabbak vagytok mint  azt gondoltam. Sok családi ügyet nem találtam, kivéve egy pár érdekesebb ügyet, ami felkeltette So Yeon érdeklődését. - húztam fel egyik szemöldököm kiváncsian.  - Az apád ismerte és üzletett kötött az ő édesapjával. Idővel, annyi pénzt szedett ki belőled, hogy Franciaországban visszavette a szülei lakását. Abban a nőben a bosszúvágy fort, nem irántad a szerelem. - sóhajtott fel.

- Ne állj meg bazd ki, mond tovább! - emeltem fel a hangom egy kicsit.

- A családja tönkremett miután állítólag apád becsapta az apját kemény 10 millió dolláral. - a szemem majd kiuhógrott. 10 millió dollár?! - A politika részét nem jegyeztem meg, de valami nagy egyességről volt szó. A családja tönkre ment  azután. Elvesztették a cégjüket, elváltak a szülei. Az anyja elhagyta egy gazdag fazonért és képtelen volt az alkoholista apjával maradnia. Már akoriban ismertem, szomszédja voltam.

- De egy dolog nem világos nekem. Franciaországban élt akkor? - biccentettem oldalra a fejem.

- Igen, az apjával muszály volt kiköltöznie. Nem volt választása. Visszajött, mikor megtudta, hogy az édesanyja halálos betegségben szenved. Nem találkoztam vele míg nem láttam egyszer veled. - dölt hátra. Ez durva...

- Az apjával mi lett? -kérdeztem mire ő megvonta vállát.

- Álítólag öngyilkos lett miután meghalt a felesége. Furfangos tervet eszelt ki megkell mondani. Téged rendesen kizsebelt, apádnak politikai gondot okozott és még ráadásul a ti kapcsolototokat is szétbaszta. A bosszúszomja lett a végzete. - csóválta meg fejét.