Figyeltem ahogy a két férfi földet buzdít a barna koporsóra. Üres az egész lényem, megkezdve a lelkemtől a fejemig. Olyan...hogy is magyarázzam el? Az érzés, ami uralja a testem a napokban, leírhatatlan. De ha nagyjából körbe kénne írnom, egy keserves csalódás és melankólia egyben. Na így érzek én. Egész életemben szoros kapcsolatom volt mindkét szülőmmel. Anya tavozásával könnyebben birkóztam meg, mivel csak nyolc kilenc éves lehettem, de nemsokára huszonhárom éves gondolkodással, nem gyerekjáték édesapám halálának feldolgozása.
- Bízom benne, hogy Joon nagybácsi ép a felhők közül figyel téged. - tette gyengéden kezei vállamra Tzuyu.
- Tudom, mégis fáj. - csuklott el a hangom. Kezét az arcomhoz emelte, letörölve a kihulló sós cseppeket.
- Na~ ki az én legjobb barim? - kérdezte gyerekes hangon. Egy "én"- t motyorékoltam, majd egy maci ölelésbe kerültem.
- Akkor tudod jól mennyire szeretlek és utálom a bánatos arcod. - Köszönöm az égnek, hogy tizenhét évvel ezelőtt ajándékba kaptam ezt a dilibogyót. Nélküle már már azt se tudom hol lennék.
- Én is szeretlek. - ahogy fejem a vállára hajtottam, barátom lágy mosolya vigasztal tovább. Wonnie kicsit magunkra hagyott, avval az ürüggyel, hogy Tzuyura nagy szükségem van. És igaza van. Ez elmúlt időkben eltávolodtunk egymástól. Pótolhatatlan barátságról van itt szó, muszáj vigyáznom reá.
- Este átjötnél egy csajos estére. Elterelné a figyelmed egy kis időre. - engedett el. Rég beszéltünk...
- Köszi, tényleg jó lenne egy csajos est. - erőltettem egy fél mosolyt. Ne aggódj értem apa...hiányozni fogsz.
______________
A temetés után haza jöttünk, kiterülve a hatalmas ágyon. Az első éjszaka kínosabb volt mint ahogy én azt elképzeltem. Nem próbálkozott semmi olyasmivel, nekem volt fura.
- Hogy érzed magad édesem? - csókolt homlokomra. Kellemes tapintására felhümmögtem. - Akkor jó... - elnézett tőlem, a tarkóját dörzsölve.
- Minden rendben? -kérdeztem, arcára simitva.
-Hát...ahmm...a temetésen felhívott az edző. -motyokta. Bólóngattam, hogy folytassa. - bekell mennyjek... - szinte sutogta a végét.
- Aww~ Ezért vagy elkeseredve? -
- Nem szeretnélek egyedül hagyni...- játszadozott az ujjaival. - Veled akarok lenni a nehéz időkben. És ha ezért kikell maradnom az edzésekről, akkor igy legyen. - egy apró, őszinte mosoly született az arcomon.
- Hogy tudsz ennyire szeretni, főleg azokután amit csináltam? -Jimin hatalmasatt tévedett. Nincs miért bizalmatlankodnák Tae Won iránt.
- Csak úgy. Úgy ahogy vagy. - mosolyodott el. Nem érdemlem meg, túl jó hozzám. - Na~ ennyire a szivedre landoltak a szavaim, ne sirjál szépségem. - akaratlanul is, kipottyant pár könnycsepp. - Soya, érted ott hagynám az álmom, csakhogy veled legyek. - mégjobban elkapott a zokogás. Jimin feladná értem az álmát? Jaj, min jár nekem az eszem? Szörnyű barátnő vagyok.
A nap hátralévő idejét beszélgetéssel, takarítással és filmezéssel töltöttük. Szavakba nem tudom önteni, mennyire hálás vagyok Tae Wonnak. Miután végig néztük a ,,Csúcsformában" részeit, legalább századjára, elkezdtem készülődni a csajos estére. Direkt választotta azt a filmet, tudja mennyire szeretem és eltudok rajta röhögni, mégha láttam is már.
- Reggel mennyjek érted, vagy Tzuyuval mész be az egyetemre? - vette fel cipőjét.
- Pihenj csak, elmegyek Tzuyuval. - vettem fel én is a lábbelimet.
- Van jobb ötletem, elviszlek mindketőtöket. - lopott egy gyors csókot, kiindulva. Beszállva a kocsiba, egy kellemes csend telepedett az autóba. Egy tizenöt perc után, a tömbház előtt voltunk. Wonnie segített felvinni a táskát, mintha Isten tudja mi lenne benne.
- Köszönöm. -vettem ki táskám a kezéből, elköszönve egy arcra puszival.
- Csak ennyi? - bigyesztette le ajkait. Feladva, felpipiskedtem egy csókra. - Ez már jobb. - elköszöntünk egymástól, ő lefele indulva, én meg a lakás felé. Benyítottam egy csendes lakást találva.
- Tzuyu? - léptem be a nappaliba. Sehol senki. A konyha üres a fürdő üres. - Ez alszik? - csendesen benyitottam a szobájába. - Voah! -emeltem számhoz a kezem. - Yaaa, Chou Tzuyu!!! - Taehyung megfordulva a másik oldalra, kinyitotta a szemét.
- Jaj, hogy az a--!! - szált ki az ágyból.
- Soya? -dörzsölte meg barátnőm a szemét. -Soya!! - a realizálás végre megcsapta őt is.
- Magyarázni való? - beültünk a nappaliba. Én előttük, ők egymás melett.- Mióta?
- Három...- mutatta ujjaival Taehyung.
- Hét? -barátnőm enyhén megrázta a fejét. - Hónap? - a csend mindent elárult, amire felsóhajtottam. - Miért nem mondtátok el?
- Gőzöm sincs. - vonta meg vállát Taehyung.
- Éreztem én, hogy itt van valami. - csipkelődtem velük. - Ki tud még rólatok?
- Jimin. - vágták rá mindaketten.
- Rosszkor lépett be. - Tzuyu arca elvörösödött, ahogy Taehyung füle is.
- Oké...- az ajtó csengőjére felfigylve, álltunk fel. - Tzuyu, vársz meg valakit? - megrázta a fejét, barátjára pillantva.
- Kinyitom. - Taehyung indult is ajtót nyitni.
- Hát itt vagy te csavargó! - Jimin... beszaladva a szobámba, jobban mondva a volt szobámba, magamra zártam.
- Soya minden rendben? - kopogott Tzuyu .
- Igen, igen, csak összevesztünk. - a barátnőm sóhaját, ajtón keresztül is meghallottam.
•Jimin pov.
Egész nap hivogattam ezt az idióta. Már kezdtem azt hinni, hogy kipurcant, vagy valami.
- Mi volt ez? - utaltam az ajtó csapódásra. - Esetleg Tzuyu beteg? - Ez logikus lenne miért volt itt egész nap.
- Nem, biztos Soya. - Mihelyt meghallottam a nevét, a tegnapi vita jutott az eszembe. - Ahmm...hozom a táskám, és megyünk. A lányok úgyis csajos estét tartanak.- rabólíntottam, az ajtóba maradva. - Mehetünk. - karolt át Taehyung.
•Soya pov.
A srácok távozása után kitántorodtam a volt szobámból.
- Mesélj, mi volt ezúttal az oka? - megköszörülve a torkom, melléje ültem.
- A tegnap a tánc teremben találkoztunk, és beszélni szeretett volna. Nem akartam, gondolom tudod miért, azonban csak konverszációba kerültünk. Bocsánatot kért a múltkori dolog miatt, aztán avval jött, hogy elhanyagolom a barátaimat, egyet is értek vele.
- Ennyi? Ezért vesztetek össze?
- Nem. Tae Won íratni bizalmamat kezdte firtatni, mondva, hogy vakul bízom benne. - kezdtem felidegesíteni magam.
- Soya...tudod Jimin mondott valamit evel kapcsolatban. - harapta be alsó ajkát.
- Nem Tzuyu, nem tudom.
- Akkor kapott el engem és Taehyungot együtt. Azért jött, hogy elmondja, Tae Won... -vett egy mély levegőt, mielőtt folytatta volna. - ...megcsal...- hevesen pislogtam, természetesen lesokkolva.
YOU ARE READING
♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•
FanfictionVajon ő az igazi? A szivem egy ideje mindig hozzá húz. Miért pont ő kell nekem? 🥇 tzuyu 🥇 hatetolove