♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 11 rész

                             •Jimin pov.

És haza ment az a nyavajás. Idegesen zsebre vágtam a telefont.

- Nem veszi fel? - kérdezte Taehyung.

- Te szerinted? - lebbigyesztett ajkakkal elfordította tőlem a fejét. Hol vagy Soya?...
- Hahh...bocs haver, csak kibaszottul nyugtalan vagyok. Főleg, hogy  lehet apám is tudomást kapott az egészről. Nehezemre esik nem-

-Aggódni? -Taera tekintettem, aki lágy mosolyát csillogtatta arcán. - Jimin, most kérdezek tőled valamit, viszont őszinte választ várok. -komolyodott el az arca. Rábólintottam. -Te még szereted So Yeont? - se köpni se nyelni nem tudtam kérdésére. Elgondolkodtam egy percet. - Válasz hiányban vagy barátocskám?- mosolyodott el újra.

- Hirtelen ért kérdést tettél fel, és a válaszom igen, szeretem So Yeont akárcsak régen.- válaszoltam határozottan. Barátom csóválni kezde fejét. - Most mi van? Mi nem tetszik válaszomban?

- Semmi baj nem származna a válszodból ha...- hazudnék hogyha, azt mondanám nem keltette fel kiváncsiságom. -... nem hazudnál.

- E-ezt, hogy érted?- nem hazudok, vagy mégis? Nem! Én szeretem So Yeont, csak...Ahh! Elbizonytalanodtam...

- Mikor vele vagy, akkor boldognan tünsz. 

-Taehyung az agyadra ment a sok romantikus film, amiket Tzuyuval szoktál nézni? Mégis ki a tökömről beszélsz? -böktem meg a vállát.

- SOYA!! -mindkettőnt Tzuyu irányába figyeltünk. Arca tiszta piros volt, gondolom a futástól, de egyedül van, ami azt jelenti baj van.

- Pontosan. -jelentette ki haverom.

- Huh?- inkább leintettem. 

- Jimin...a kocsi....és Soya...aztán puff! - Taehyungra néztem, akinek megrőkönyödött arcal nézett vissza az én ámuló arcomra. - Jimin segits! - ekkor leesett miről van szó.

- A picsába!!! - az autómhoz rohantam. Egy-kettő beszáltam full gázt adva. Az utóbbi két hónapban rodhadt a kapcsolatunk az öreggel. Képes volt a lakásomra küldeni a gorriláit, hogy szedjék össze minden cuccomat, és vigyenek haza. Tarts ki Soya!

                               • Soya pov.

- Eresszen el!!! Maga megőrült. - kuncogni kezdet tovább kortyolgatva italát.

- Mondcsak te miben különbözöl tőle, hmm? -mostmár értem miért mondta Jiminn a biztonság kedvéért, hiszen ez az ember beteg az agyánál. - Te is biztos hitetgeted a táncal.

- Uram...fogalmam sincs maga miről hablatyol itt, azonban remélem tudja, hogy akarom ellenére hozott ide, ami elrablásnak számít - Mr Park jelzett a gorilláknak, hogy elmehetnek. Csöbörből-vödörbe esek.

- Ügyesen elcsábítottad a fiamat Il Soya. -kezdett el tapsolni. -Nagyon rég nem láttam Jimint igy ölelni egy nőt ahogyan téged. -csapta a drága üvegasztalra a képeket. A szemem majd nem kieesett.

- F-félreérti. Nekem van párom. Nem kivánkozom összeszűrni a levet drága fiával. -gúnyosan felnevetett.

- Ó ó ó...édes kislányka...tudod neki is volt, mégis Jiminnek több péze van, persze a pénz elvakította, ezért semmikép nem hagyhattam, hogy együtt maradjanak. Mennyit akarsz? -könyökölt az üvegasztalra.

- Magának szüksége van egy orvosra. Mit képzel magáról? Semennyit! Nem kell nekem a maga mocskos pénze! -sarkon fordulva a kijárathoz idultam.

- Márpeding valamilyen pénzből megkell műteni az apját nemde? - a verejték kivert a homlokomon a kérdés hallatán.