♡Come be my teacher ♡ •Jimin ff•

♡ 35 rész

 Felszálltunk a repülőre, majd az is felszállt velünk. Ez az első alkalom számomra repülőgépen. Élet halál közti módon szorítottam Jimin karját. Tzuyuéknál ez ép fordítva volt. Taehyungnak  tériszonya van. Szerencsétlen két üléssel arrébb nyafog. Igazából az útnak több mint a felében olvastam, a megmaradt időben aludtam. 

Párizs reptére nyüzsgött az emberektől. Magunk után húzva a bőröndött -miután leelenőrízték őket- taxiért nézelődtünk, mikor ép egy üres taxis parkolt le előttunk.

-  Où veux-tu aller?- dugta ki fejét a kocsi ablakán a férfi.  A két férfi rám nézett, majd Tzuyu kutyus szemekkel tette össze kezét.

- Örüljetek, hogy tudok angolul legalább. - mondtam. A söförre néztem.

- Ahmm... sorry, do you speak english? - kérdeztem, mire a francia férfi oldalra biccentette a fejét.

- Ti koreából vagytok? - mind négyen meghökkentünk a korrekt kiejtésén. -  A feleségem koreai származásu. Sokat tanultam tőle. - egy "O" - t formálva szánkkal, a söför felkuncogott

- Szálljatok be! - Jimin és Taehyung elrendezték a bőröndöket a csomagtartóba, mig Tzuyuval beszálltunk a kocsiba.
- Rendben, merre lenne az irány? - kérdezte miután a két férfi is beszállt az autóba. Tzuyu elmodta a címet és elindultunk.

 Egyébként itt hét óra idő eltérés van Seoul-hoz viszonyitva. Itt este hét van, ami azt jelenti otthon éjszaka kettő van.

Egy utcába érkeztünk házakkal. 

- Itt ájon meg kérem! - szólt barátnőm.

Egy nem túl nagy, de sem túl kicsi ház előtt álltunk meg. Kiszedtük a csomagokat, miután fizettünk. Elköszönve a söförtől, Tzuyu ujja körül forgatta bizonyára a ház kulcsát.

- Az egyik rokonom háza, azonban ő most Californiában van egy hétig. - közölte kinyitva a ház ajtaját.

- Nem is tudtam, hogy van egy rokonod itt. - akadt le Taehyung, de még én is.

- Hát tudod ritkán beszélünk, szóval néha igy megfeledkezem létezéséről. - vonta meg vállát. - Két háló szoba van. Az egyik itt van lent a másik az emeleten. Fürdő egy van sajna. A konyha is itt kell legyen valahol.

- Jó tudni. - Tzuyu hű de részletes ház bemutatása után Jiminnel felmentünk az emeleti szobába, mivel Taehyung azonnal a földszintibe rohant. Lustán kipakoltuk a ruháinkat. Eldöntöttük mig én és Tzuyu csinálunk valami kaját addig a fiúk használják a fürdőt. 

Felhasználtuk amit találtunk a konyhába. Fél óra alatt meg lett a mai vacsora. Asztalhoz ültünk enni. Ahoz képest, hogy fáradtak vagyunk benem áll a szánk. Csacsogunk mint aki soha nem beszélt. A fiúk elővették a hűtőben talált italokat, töltve magunknak. Két pohár után happy volt a világunk, főleg nekem és Taehyungnak.

- Sajnálom, hogy abba a gödörbe nyomtalak! - öleltem át Taehyung oldalát.

- A tetted megbocsájthatatlan! - nyomott el magától sértdődötten. Figyelmen hagyva a két röhögőp bohócot, Taehyung elé álltam.

- Hogy érted, hogy megbocsájthatatlan?! Ne felejtsük el, te hozzám hajítottál egy tortát tavaj szülinapomkor! - hoztam fel a múlt történteit.

- Legalább én nem felejtettem el a szülinapod te boszorkány! - mutatott rám csipőre tett kézzel.

- Beteg voltam te agyhalott! - böktem vállba. Drámian vállára fogott

- HOGY MERÉSZELSZ MEGBÖKNI!!? 

- BÁTORSÁGGAL NYUSZI! - böktem meg ismét. A kiabálásból hajcibálás lett.