𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Pain

-Te jó isten, jól vagy?- kérdezte kikerekedett szemekkel Chan amikor sikeresen nekiment egy fiatalabb fiúnak.

-Persze!- válaszolt halkan és nem nézett rá a személyre akinek neki ment.

Pontosan tudta, hogy ki az és még csak megszólalni sem mert. Meghajolt egy aprót majd zsebre vágta a kezeit és tovább ment.

Valójában kicsit sem érezte magát jól. Az esés következtében a kezein lévő sérülések felszakadtak és a kötések is elkezdtek átázni. Ismét megindult a közeli sikátor felé ahol fogadott testvérei vártak rá.

-sziasztok!- köszönt halkan amikor beért miközben kezeit zsebre vágta.

-Szia!- köszönt egyszerre a vérszerinti testvér pár.

-Hyung, kérlek gyere haza! Anyáék aggódnak érted ahogyan mi is!- szipogta a 14 éves fiú.

-Ha aggódnának nem küldtek volna el csak, mert más vagyok...- nézett rájuk miközben próbálta nem elsírni magát.

-Nehéz volt elfogadniuk, de már megtették és várnak téged haza! Kérlek Jisung!- fogta meg karjait az idősebb lány.

-Átgondolom...- válaszolt halkan majd lassan a falhoz sétált és neki dőlt.

-Hyung...- szólította meg aggódva öccse pulóverének zsebeit nézve.

-Jól vagyok, ne aggódj!- mosolyodott el majd lecsúszott a fal mentén.

Közel sem volt jól sőt egyre rosszabbul érezte magát. Kezei fájtak és a vére látványa se volt számára kellemes. Testvérei aggódva guggoltak le hozzá majd kivették kezeit a zsebéből.

-Jó isten, mit csináltál?- szörnyedt el nővere amikor az immáron vörös kötéseket nézte.

Jisung vére lefolyt a földre is és annyira rosszul volt, hogy egyszerűen nem tudta nyitva hagyni a szemeit.

-Jisung... Jisung...- szólítgatta nővére majd farmerzsebébe  kezdett kutakodni.

-Nincs nálad telefon?- akadt ki öccse majd idegesen hajába túrva indult meg az emberek felé.

-Bassza meg!- nézett a fiú sápadt arcára majd a még mindig vérző kezére.

-Mindjárt jön a mentő!- lihegett öccse amikor visszatért.

-Mi a faszt csinált magával ez a gyerek? Szinte ömlik a kezeiből a vér!- nyúlt az undorító teljesen átázott kötéshez majd lefektette a fiút a földre.

-Öcsi, kéne valami amivel bekötjük a kezét..- nézett a fiatal fiúra aki tanácstalanul nézett nővérére.

-Itt a mentő!- sietett be egy maszkos férfi utána pedig a mentősök.

[...]

-Mindig csinál valamit, de sose tudom, hogy mit...- idegeskedett Jisung nővére.

-Könnyebb lenne ha nem lennének ilyen fasz szüleink. Örökbefogadják aztán beletipornak a lelkébe. Kurva jó szülők mondhatom!- fintorgott az öccse aki kapott egy csúnya nézést nővérétől.

-14 évesen miért is beszélsz ilyen csúnyán?- kérdezte felvonva jobb szemöldökét.

-Te 14 évesen rosszabb voltál szóval meg se szólalj!- hajtotta fejét a lány vállára majd maga elé kezdett meredni.

-Lehet, de neked nem kéne követni ezt a példát! Ne az én példámat kövesd hanem a bátyjádét!- sóhajtott egyet majd a fekete körömlakkját kezdte el kapargatni.