𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Merman

Jisung soha életében nem úszott még olyan gyorsan mint akkor. Minél hamarabb oda akart érni, hogy Minhoval lehessen. A partnál megszárította magát majd amint megtörtént már szaladt is. Minho házához érve vett egy mély levegőt majd benyitott a házba.

-Hyung?- kiáltotta el magát kicsit félve hiszen az egyetlen hely ahol nem fél a sötétben az a tenger.

Remegő lábakkal futott fel a lépcsőn majd hallgatózni kezdett. Sírás hangja csapta meg a füleit így azonnal Minho szobájába indult.

-Hyung..- nyitott be a szobába.

-Mit keresel itt?- törölte le a könnyeit mintha nem történt volna semmi.

-Beszéltem Changbin hyunggal. Azt mondta, hogy neked elmondhatom a titkot amit rejtegetek előled!- ült le az ágyra majd megfogta Minho kezét.

Minho szemeibe nézve várta, hogy megmagyarázza a kisebb, de ő szavak helyett felállt és megfogta a pohár vizet ami az éjjeliszekrényen volt. Sóhajtva öntötte magára amit Minho fura tekintettel nézett végig. 10 másodperc, ennyi kellett ahhoz, hogy Jisung az ágyra dőljön.

-Ezt mégis hogyan, és mikor?- kérdezte amint megpillantotta Jisung uszonyát.

-3 hónapja elmentem a Mako szigetre túrázni a családommal. Este nem tudtam aludni szóval elmentem sétálni, de beestem egy barlangba. Nem tudtam kimászni szóval kerestem egy másik kijutat. Eljutottam egy medencéhez amibe beleugrottam, mert tudtam, hogy a tengerbe vezet. Ekkor forrni kezdett a víz ami megijesztett. Vízcseppek emelkedtek a magasba. Gyorsan kiúsztam onnan aztán végül sikeresen elúsztam a szigetig. Másnap este fürödni indultam és akkor változtam át először. Nem mertem elmondani, mert féltem attól, hogy elhagynál miatta!- mondta a hátára fordulva majd varázserejét használva megszárította magát.

-Jisung soha nem hagynálak el! Changbin is sellőfi és őt is elfogadtam. Elmondhattad volna hiszen az érzéseimen ez nem változtat semmit. Sajnálom amiért annyira kiakadtam és szakítottam veled csak bántott, hogy titkolsz előlem valamit és azt hittem, hogy esetleg nem vagyok elég jó neked!- nézett rá őszinte szemekkel majd magához ölelte a fiút.

-Megakarok ettől szabadulni! Nem akarok sellőfi lenni hiába felejthetetlen élmény úszni akár órákig. Hiányzik a normális életem!- szipogta a kisebb majd szorosan Minhohoz bújt.

-Nincs erre valami megoldás?- kérdezte halkan. -Changbinnel sokat kerestünk a mitológiák között, de egyenlőre még nem találtunk semmit.- sóhajtott fel majd az ölébe húzta Jisungot.

-Remélem lesz valami, mert én ezt felakarom adni!- motyogta majd lehunyta a szemeit hiszen két napja alig aludt.

-Jössz fürdeni? Van kád és tusoló is. - kérdezte Minho.

Jisung bólintott egyet majd kért Minhotól ruhát. Együtt mentek be a fürdőbe majd levetkőztek miután Minho a engedett a kádba vizet.

-Még egy normális fürdést sem érdemlek!- biggyesztette le alsó ajkát miután beleült a kádba és kinőtt az uszonya.

{...}

Teltek a napok a hetek és a három fiú kereste a megoldást a sellőfiségre. Végül Minho talált egy mitológiát miszerint ha holdfogyatkozáskor a medencében van akkor egészen biztosan visszaváltozik emberré.

-Istenem, annyira örülök!- ölelte magához Minhot sírva majd ajkaira csókolt.

-Holnap 11-kor lesz a holdfogyatkozás!- mondta Changbin mosolyogva hiszen ő maga is örült annak, hogy végre normális ember lehet.