𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Bite

Előfordulhatnak helyesírási hibák ugyanis egy részét éjszaka írtam és azt se tudtam merre vagyok arccal 😅🥲

°°°°

A fiatal Han Jisung egy olyan iskolába jár ahol fontos a küzdelem és a győzelem. Diákok ezrei sérültek már meg, de az iskolát körülvevő szerencse miatt egyik sem szerzett súlyos sebeket.

17 éves omegaként kissé nehézkes számára a küzdelem viszont az omegák körében elég erős egyednek számít.

Egészen eddig nem is félt a küzdelmektől, de aztán..

-Fontos bejelentésem van a holnapi versennyel kapcsolatban. Feljebb valóink azt parancsolták, hogy ezen az alkalmon mindenki mindenkivel harcol. Nem számít a fajta csak a küzdelem és a győzelem. Felhívom az alfák figyelmét, hogy ha elveszítik a fejüket és súlyosabban megsérül ellenfelük az komoly következményeket von maga után!- jelentette be az igazgató a hírt.

-A párok ebben az osztályban már meg vannak adva így fel is olvasnám! - mondta az osztályfőnök miután a bejelentés lezajlott.

A tanárnő egy csomó nevet felolvasott és legtöbbször alfa volt alfával, béta omegával és omega omegával, de Jisung nevét még nem hallotta.

-Istenem ne...-suttogta maga elé amikor realizálta, hogy mégis ki nevét nem szólították még.

-Kizárásos alapon Han Jisung Lee Minhot kapta ellenfelül!- tette le a lapot a nő.

Jisung teljesen elfehéredett és azon nyomban ki akart futni a világból. Tudta nagyon jól ahogy mindenki az osztályban, holnap a halálával fog szembenézni. Szemei azonnal bekönnyesedtek, de próbálta visszatartani őket.

Lee Minho a legerősebb és legvadabb alfa az egész iskolában. Ő egyszer sem veszített még és mindenki tudja, hogy nem is fog. Mindenki hangosan beszélni kezdett arról, hogy mennyire sajnálják Jisungot és, hogy nem soká a sírja felett fog állni az egész iskola.

-Nem fogom megölni!- morogta Minho, de persze nem hitt neki senki.

Tudták, hogy ha bedurvul annak nem lesz jó következménye.

Teltek az órák míg nem elérkezett a verseny napja. Ma csak Jisung osztálya vesz részt ezen a versenyen így még csak szüleitől sem tudott elbúcsúzni. Tudta mire vállalkozik amikor jelentkezett az iskolába, de erről szó sem volt.

-Han Jisung és Lee Minho!- szóltak bele a mikrofonba mire Jisung remegve ment a pályára.

Kérlek ments meg istenem!

Amikor megszólalt a harang mindketten átváltoztak és a különbség kettejük közül szemmel látható volt. Jisung kisebb és vékonyabb volt míg Minho erősebb és nagyobb.

Tudta Jisung, hogy semmi esélye így csak állt ott és várta, hogy Minho megkezdje a marcangolását. Nem akarta dühbe hozni. Már nem érdekelte az sem, hogy mekkora szégyen vetődik rá ez miatt. A halál után már nem számít semmi a halott embernek. Nem igaz?

Minho várt. Várt arra, hogy Jisung tegye meg az első lépést aki észrevette ezt és nagy nehezen megindult felé.  Éppen 1 méter távolságban ugrott neki Minho így Jisung a földre került. Nyűszített hiszen Minho óvatos harapása is felért a kínokkal. Hiába ügyelt az alfa arra, hogy ne használja a teljes erejét mégis megtörtént a baj.