𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

The Party

Helyesírási hibák előfordulhatnak!
Egy ideje nem hoztam részt mivel mindig bele kezdek valamibe, de soha nem találom elég jónak ahhoz, hogy folytassam.😅

Remélem tetszeni fog nektek ez a oneshot! Igyekeztem nem a legunalmasabb sztorit megírni a Földön!😅❤️

...

Sajnos most nem jó!

Az egyetlen mondat amit kaptam az elmúlt pár napban amikor a barátaimat kérdeztem. Szerettem volna ha átjönnek és jól érezzük magunkat. A szakításom után szükségem volt rájuk, de senki sem ér rá. Vettem egy csomó nasit és piát is, de csak feleslegesen költöttem rá pénzt. Egyedül élni szívás főleg ha egy nehéz időszakba esik bele az ember. A legjobban a barátaim támogatására van szükségem, de mindenkinek más programja van.

Jisung szomorúan üldögélt a kanapéján amikor hangos zenére lett figyelmes. Az ablakhoz ment majd amikor megpillantotta exe lakását ki közvetlen szomszédja nagyot nyelt. Bulizik pedig csak egy hete váltak el útjaik. Szíve talán még kisebb darabokra tört. Látta ahogyan boldogan üdvözli az embereket akik a bulijára érkeztek. Szíve hatalmasat dobbant amikor meglátta barátait exe lakása előtt.

-Ezért nem értetek rá..-suttogta maga elé majd elhúzta a függönyöket.

Szemei bekönnyesedtek és kissé hevesen kezdte venni a levegőt. Nem tudta elhinni, hogy a barátai elmentek bulizni. Tudta, hogy attól, mert ők ketten szakítottak a többiek mindkettőjük barátja maradt, de nem gondolta volna, hogy egy buli fontosabb mint ő. A düh fokozatosan vette át a szomorúságot és a csalódottságot. Kezeit ökölbe szorította majd az összes függönyt elhúzta ami csak volt a lakásban.

-Azt gondolták, hogy észre se fogom venni? A kibaszott szomszédom!- fortyogott magában majd hangosan felkiáltott.

Kulcsát megfogva ment a pince ajtajához majd kinyitva azt azonnal lement.

-Akkor majd egyedül fogom jól érezni magam!- mondta miközben lerántotta a takarót a nagy hangfalakról.

Bár nagy neheze, de felcipelte azokat a lakásba és szinte azonnal be is üzemelte. Olyan hangosra vette fel, hogy még véletlenül se hallja a szomszédból üvöltő zenét. Először csak dühöngött, de hamar rájött, hogy sokkal jobb lesz neki egyedül.

Üvöltve énekelt és táncolt a nappaliban. Azt csinált amit akart és teljesen kiélvezte ezt. Nem kellett látnia a részeg embereket és nem volt tömeg. Úgy bulizott egyedül mint a barátaival soha. Azt hallgathatott amit csak akart és nem az éppen adott DJ zenéit kellett elviselnie. Torka szakadtából énekelhette kedvenc dalszövegeit és csak alkohol sem kellett ahhoz, hogy felszabadultnak érezze magát.

Kiadhatta magából azt a sok fájdalmat és dühöt amit érzett a barátai, az exe, a szülei és a világ miatt. Teste minden porcikáját elárasztotta a gyűlölet és ő élvezte ezt. Nem akart a padlón lenni egy kapcsolat miatt és az elvesztett barátai miatt. Nem akart szomorú lenni és sírni újra meg újra az elvesztett dolgok és a boldog emlékek miatt.

Boldog akart lenni és egyedül akart az lenni. Ha túl sok másnak akkor magának tökéletes lesz. Nem érdekelte a magány mitől egykor még félt.. Úgy érezte, hogy a magány a legjobb számára jelenleg.

Ha egyedül van nincs aki beleszóljon az életébe. Nincs aki megmondja mit tegyen vagy ne tegyen. Nincs aki rászóljon, mert pocsék a hangja és nincs aki nevessen rajta, mert nem táncol a legjobban. Egyedül úgy énekel, táncol és él ahogyan csak szeretne.