𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Cheating

Jisung szemeit lehunyva vett egy mély lélegzetet majd benyitott a szobába ahonnan hangok szűrődtek ki.

-Komolyan?- ordított rá a két férfira, s mikor meglátta, hogy párja kivel is csalta meg őt mélyen csalódott ismét. -Vele? A legjobb barátommal csalsz meg? Miért? Ennyire nem vagyok elég jó neked?- ordított torka szakadtából miközben felpofozta a férfit.

-Jisung hagyj magyarázzuk meg!- szólalt meg legjobb barátja mire Han hangosan felnevetett.

-Tűnj el a házamból! Most!- nézett rá undorodva majd megvárta amíg kettesbe marad jegyesével.

-Megkérted a kezemet két héttel ezelőtt és a legjobb barátomat kúrogattad egész végig! Erre kell hazajönnöm? Hogy lehetsz ennyire undorító szemétláda Lee Min Ho?- fordult el tőle hiszen nem akarta, hogy lássa könnyeit amik lassan folytak le arcán. -Meg sem szólalsz? Rendben, legyen így! Van 1 órád eltakarodni ebből a házból! Vigyél mindent ami a tiéd amit te vettél ide az se érdekel ha nincstelen leszek csak tűnj el innen!- fogta meg az egyik közös képüket és földhöz vágta. -Ennyit ér a szerelmed amit annyira hűségesnek neveztél!- mutatott a földön heverő szilánkokra.

-Jisung..- szólalt meg halkan Minho, de Jisung fejét rázta.

-Ne mondj semmit, mert nem vagyok rád kíváncsi! Tönkretettél mindent! Megbasztad a legjobb barátomat többször is miközben én végig hűséges voltam hozzád és mindent feladtam érted! Értünk!- ordított ismét majd kisietett az egykor közös szobájukból maga után becsapva az ajtót.

Nem tudta elhinni ami nem rég történt vele. Egyszerűen képtelen volt felfogni, hogy hőnszeretett párja ki nem rég még előtte térdelt gyűrűvel a kezében, most legjobb barátjával bújt ágyba.

Telefonjáért nyúlva hívta egykori munkatársát aki azóta Felix párja lett. Tudatni akarta vele, hogy párja hűtlen volt hozzá hiszen nem akarta, hogy tovább tudják húzni ezt az undorító dolgot.

-Jisung? Most nem alkalmas!- szólt bele a telefonba ridegen és szipogva.

-Egyedül vagy?- kérdezte gyorsan mielőtt rányomhatta volna a telefont.

-Igen, mostantól egyedül is maradok!- nevetett fájdalmasan. -Felix..ő..megcsalt engem!- mondta elvékonyodott hangon hiszen a tudat is szörnyű volt számára.

-Minhoval csalt meg. Rajta kaptam őket amikor hazaértem.- törölte meg szemeit.

-Gyere át!- mondta majd bontotta a vonalt az idősebb.

Jisung sietősebbre vette a tempót, hogy hamarabb Changbinhez érjen. A házhoz érve csengetett és egy nagyon rossz passzban lévő Bin nyitott ajtót. Jisung sírva ölelte magához a pár centivel alacsonyabbat. Changbin talán még jobban elérzékenyülve engedte ki könnyeit majd az ajtót becsukva húzta közelebb Jisungot ki már zokogott.

-Talán így lesz a legjobb!- suttogta az idősebb a magasabb fülébe aki aprót bólintott.

-Nem tudom elhinni! 2 hete még előttem térdelve kérte meg a kezemet, most pedig kiderül, hogy a legjobb barátomat kúrogatja. Hogy lehetnek ilyen undorítóak?- tolta el magától Changbint aki csak a fejét rázta.

-Gyere üljünk le!- törölte Jisung könnyeit majd végül sajátjait is.

A kanapéra leülve egymást ölelve takaróztak be miközben csak sírtak. Nem tudtak mást tenni mint kiengedni a sok fájdalmat amit egykori párjuk okoztak nekik. Jisung nem volt hajlandó hazamenni hiszen tudta, hogy millió emlék szállna meg elméjét és csak nehezebb lenne számára a felejtés kulcsának megtalálása.

Másnap már muszáj volt a lakását célba vennie. A házba belépve könnyei ismét útnak eredtek. Tisztán emlékezett a több évvel ezelőtt történtekre is mintha csak pár napos emlékek lennének. Látta maga előtt a boldogabbnál boldogabb napjaikat, sőt még a rosszakra is visszaemlékezett. Közös szobájukba benyitva belépett majd körbefordult. A szekrény ajtaját kinyitva már Minho egyetlen egy ruhája sem volt látható. Az ágyra pillantva eszébe jutottak a közös romantikus esték és végül a tegnap történtek is.