Just My Type (Bradley Simpson FF.)

50.

Éppen teljesen berúgva sétáltunk az utcán. Mit ne mondjak szép kis szerelmes pár lehetünk. Visszafele tartottunk az egyik díjátadó afterpartyjára, mivel mind a kettőnknek szüksége volt egy kis levegőre.
-Jajj Naomi. Nem haladunk mi gyorsan?- nevetgélt mellettem Brad.
-Tessék?- állt meg bennem az ütő és megálltam, így elengedve Bradet.
-4 hónap van az esküvőig. Nem vagyunk együtt egy éve.- kezdte mondani, majd mint akinek leesett mit mondott abbahagyta.
-Szakítani akarsz?- csattantam fel.
-Én. Nem!- jelentette ki, majd csak nézett rám. Nem tudtam mit válaszolni, így csak a nevemet mondva a biztonsági őrnek berontottam a terembe ahol a buli folyt.
Tele volt emberekkel, az idő fülledt volt és a meleg megcsapta a fejem, így még jobban éreztem az alkohol hatását. Brad szavai kattogtak a fejemben.
A barátaimat keresve, mindenkiből kettőt látva törtem magam előtt az utat, majd egy hegyomlás nem engedett tovább.
-Bocsi.- kocogtattam meg a vállát, majd felém fordult. A szőke haja a szemébe lógott, de ahogy megfordult rám mosolygott.
-Szia. Naomi ugye?- tette fel azonnal a kérdést, de nem tudtam válaszolni, mert elkapott a hányinger és a Wc fele kezdtem futni. Berontottam és szerencsémre senki nem volt bent, így nem láthatták milyen rosszul vagyok. Már úgy éreztem, hogy kijön végre az a sok pia, de csak ültem a wc mellett. Nem is az alkohol miatt voltam rosszul, hanem Brad szavaitól.
-Naomi?- hallottam meg az előbb még előttem álló srác hangját.- Minden rendben?
-Nincs.- nyitottam ki az ajtót és a csaphoz sétáltam.- De mit csinálsz a női mosdóban?
-Megakartam nézni jól vagy-e.- mosolygott rám a tükörbe, majd elkezdte simogatni a hátam hátha úgy jobb lesz. Nekem jobb is lett, de mikor a nyíló ajtó felé kaptam a fejem megpillantottam Bradet. Megrázta a fejét, majd kiszaladt a mosdóból. Azonnal utána rohantam, de kint már csak azzal szembesültem, hogy Laurennel beszélget. Szíven ütött, hiszen az exe és nem mellesleg a kisbabánk gyilkosa. Kissé könnyes szemekkel pillantott rám, majd magához húzta a lányt és lekapta.
-Hazavigyelek?- jelent meg mögöttem az őrangyalom.
-Kérlek.- bólintottam könnyezve, így a kijárat felé indultunk.
-Láttam Bradet.- sóhajtott amint kiértünk.
-Nem hiszem el. Jajj ne is haragudj hogy hívnak?- álltam meg a járdán várva, hogy hozzák a kocsiját.
-Ross Lynch.- villantott felém egy ezer wattos mosolyt.
-Jé. Téged ismerlek.- nevettem el magam.- És részeg vagyok.
-Igen úgyhogy hazaviszlek.- nevetgéltem tovább.
-Ne.- álltam meg mikor megjött a kocsi és elindult felé.- Ne haza.
-Akkor hova?- kérdezte, majd ismét a kocsi felé indult és kinyitotta nekem az ajtót.
-A barátnőmékhez.- ültem be sóhajtva a kocsiba. Tudtam, hogy Luisa hazament és elég messze van a lakásunktól, így oda akartam menni.
-Ahova szeretnéd.- csukta be az ajtót, majd beült mellém és vezetni kezdte az ajtót.
-Honnan tudsz a másik irányban vezetni?- jött azonnal az első kérdés, mivel részegen eléggé kérdezősködő vagyok.
-A turnék miatt megtanultam, hogy ne kelljen folyton sofőrökkel mászkálnom, ha olyan helyen vagyunk.- válaszolta rögtön.
-Köszönöm, hogy utánam jöttél és most hazaviszel.- mosolyogtam rá.- De mégis hazavinnél inkább?
-Persze.- nevette el magát, majd elmondtam a címet, így pár percen belül otthon is voltam.
-Hívj nyugodtan ha bármi baj van.- mosolygott rám és elkérte a telefonom, hogy beírhassa a telefonomba a számát.
-Köszönöm.- hajoltam át és adtam egy puszit az arcára, majd elhajoltam és a szemébe néztem.
-Ha most nem szállsz ki megcsókollak.- nézett a szemembe, majd a számra. Tanakodni kezdtem, majd megráztam a fejem és kiszálltam a kocsiból. A kocsi azonnal elhajtott, így csak kinyitottam az ajtót és fellifteztem az emeletre.

Az első dolgom volt, hogy levettem egy vörösboros poharat és kivettem a hűtőből és teletöltöttem a poharat. Leültem a kanapéra és beindítottam a tv-n pár szomorú számot, amik alatt meg is ittam egy üveg bort. Akárhányszor visszagondoltam Bradre úgy éreztem a szívem összeszorul és egyre lassabban vettem a levegőt. Érezni kezdtem, hogy a tüdőmből egyre jobban szorul ki a levegő, majd ajtó nyílását hallottam, így felálltam és még jobban kapkodni kezdtem a levegőt.
-Naomi?- hallottam meg Brad hangját, majd csak a pohár csörömpölését és legvégül még a padló színre emlékszem, majd rémlik a mentő hangja és a kék- piros szín váltakozása és, hogy rengeteg ember beszél körülöttem, majd semmi.

-Naomi?- hallottam ismét Brad aggódó hangját, majd a csipogást ami jelezte a szívverésem.
-Miért kerültem be?- kérdeztem Bradet, hiszen mindenre emlékeztem azon kívül, hogy miért is kerültem ide.
-Pánikrohamod volt.- válaszolta mosolyogva, a kezemet a szája előtt tartva, majd egy puszit nyomott rá. Bevillant a pillanat a partyn, így elrántottam a kezem.
-Ezen kívűl mindenre emlékszem Bradley.- fordítottam el a fejem a sírással küzdve.
-Ne. Ne sírj. Újabb rohamod lehet.- hagyta figyelmen kívül az előző mondatomat. Nagy levegőt vettem és kifújtam.
- 2,3 volt a véralkohol szinted. 2,5-től már detox Nomi.- könnyezett meg.
-Hol vannak a többiek?- kérdeztem a barátaimra utalva.
-Behívom őket.- indult meg kifelé, majd a csapattal tért vissza.
-Jajj Naomi.- szaladtak hozzám a lányok és megölelgettek, majd a fiúk is. Ana ismét megölelt, majd mikor elakart lépni megfogtam a kezét, így ismét felém fordult.
-Lakhatok nálatok egy ideig?- pillantottam fel rá, mire a szobában megfagyott a levegő.
-Tessék?- jött azonnal a kérdés Tristől. A társaság Brad és köztem kapkodták a fejüket, majd értetlenül rám néztek.
-Elmeséled nekik Bradley? Vagy tegyem meg én?- könnyeztem be, majd ismét nagy levegőt vettem, hogy ne törjön rám egy újabb roham. Brad csak könnyes szemekkel figyelt engem, majd megrázta a fejét.
-Mit tettél?- indult el felé Ana, de Tris megállította. - Miattad van itt?
-Megcsaltam.- mutatott rám könnyes szemekkel.- Megkérdeztem nem haladunk- e túl gyorsan. Azt hitte szakítani akarok, pedig csak az esküvőn agyaltam. Aztán elszaladt, bent pedig Ross Lynchel találtam a mosdóban, így kimentem, ahol Lauren megállított.
-Ugye nem mondod Bradley?- nézett már könnyes szemekkel Luisa is rá.
-Éppen bocsánatot kért mindenért, hogy megcsalt, amit Naomival tett.- sóhajtott a könnyeivel küszködve.- Aztán megpillantottam Rossal kijönni a mosdóból, így megcsókoltam.
-Mit csináltál Rossal?- pillantott rám Kirstie.
-Rosszul lettem. Hányingerem volt a piától és attól is amit Brad mondott, így követett a Wc- be hogy foghassa a hajam.
-És mi történ utána?- kérdezte Brad kissé indulatosan.
-Látta, hogy rosszul vagyok, így hazavitt, ahol megittam egy üveg bort, majd hazajöttél és innentől hangokra emlékszem.