Just My Type (Bradley Simpson FF.)

26.

Felhúztam egy hosszú bézs színű kötött ruhát, és egy fekete magassarkú bokacsizmát.
-Jajj menjünk.- ugráltam, mivel teljesen boldog voltam.
-Hát veled mi van?- nevetett a babakocsit fogva.
-Így teljesen olyan mintha egy kiscsalád lennénk.- mosolyogtam a babára, majd Bradre.
-Majd egyszer a mi gyerekünkkel fogunk így sétálni.- mosolygott rám.- Na menjünk.
A St.James's park mindössze tíz percre volt a lakástól, azonban az odáig vezető úton rengeteg embert kellett kerülgetnünk. Talán ez az egyetlen dolog amit nem szerettem annyira Londonban. A sok turistát. A parkban azonban csend volt, habár ekkora területen nem is csodálom. Elsétáltunk egészen a Buckingham palotáig, majd onnan visszafordultunk és a tó másik felén sétáltunk visszafelé.
-És mit szólnál, ha egy hozzám hasonló lány énekelne?- kérdeztem a babakocsit tolva.
-Senki sem lehet hozzád hasonló.- mosolygott rám Brad zsebre dugott kézzel.
-Jajj Brad.- nevettem, majd átvette a babakocsit én pedig belekaroltam.
-Miért nem akarsz énekelni?- pillantott rám.
-Mert nem szeretnék híres lenni. Sosem vonzott.- rúgtam arrébb egy kavicsot.
-Pedig mellettem ez elkerülhetetlen.- nevetett én pedig belegondoltam.
-Igazad van.- bólintottam és átfutott a fejemen, hogy a nagyi mindig is szerette ahogyan énekelek.- Legyen.
-Tényleg?- állt meg és csillogó szemekkel rám pillantott.
-Igen.- bólintottam mosolyogva, ő pedig elengedte a babakocsit, felkapott és megpörgetett.

Fél óra múlva már ismét a lakásban voltunk, és kint zuhogott az eső.
-Szeretem az esőt.- néztem egy forró teát kortyolgatva.
-Mit szólnál, ha Briminghamben, a DeLuca's- ban forgatnánk a klipet?- hagyta figyelmen kívül az előző mondatom.
-Ez egy remek ötlet.- fordultam felé, majd csöngettek.
-Na most én nyitok ajtót, nehogy megint Patrick legyen.- sétált nevetve az ajtóhoz. Az ajtóban Tris és Ana álltak, Brad pedig ahogy hallottam felsóhajtott.
-Na hogy vannak az újdonsült szülők?- lépett be Ana a vastag kabátjában.
-Mateo egész jó alvó.- öleltem meg a barátnőmet.
-És milyen volt a családi séta?- köszöntött Tris is.
-Te erről honnan tudsz?- fordultam felé.
-Nem láttátok?- sétáltunk a kanapéhoz és leültünk.
-Mit?- raktam a bögrémet az asztalra. Ana felnyitotta a telefonját és keresett rajta valamit, majd odaadta nekem.

"A The Vamps frontembere, Bradley Simpson és a banda menedzsere, Naomi De Lucaközött úgy látszik sokkal több van mint munkakapcsolat. Az énekes előző kapcsolata óta nem igen hallottunk arról, hogy bárkivel kapcsolatban lenne, azonban úgy látszik ez régen nem igaz. A párt a St.James's parkban látták kéz a kézben sétálgatni, méghozzá egy kisbaba kíséretében. Lehetséges, hogy a kapcsolat már olyan rég óta tartana, hogy megszületett az első Simpson. Vagy akár Lauren Jauregui- val való kapcsolata is a baba érkezése miatt érhetett véget? Kíváncsian várjuk a folytatást."

-Oh anyám. Persze még a kapcsolatotoknak is én vetettem véget.- kaptam fel gyorsan a vizet és vissza adtam a telefont Ana-nak.
-Nyugi. Rengeteg pletykát fognak kitalálni, ezeket ne vedd komolyan.- mosolygott rám Ana biztatóan, aki már időtlen idők óta Tris mellett van és hozzá van szokva ehhez.
-Utálom ezt.- sóhajtottam.- Na de lassan mennünk kéne a műsorba.
Annak ellenére, hogy elvállaltuk a babát Brad elfelejtette a hétvégi interjút.
-Áthúzom a pólóm és mehetünk.- nyomott egy puszit az arcomra.
-És hogy vagytok?- pillantottam mosolyogva Anara és a babára gondolva.
-Két hét múlva megyünk kideríteni a nemét.- tapsolt Ana boldogan.
-Nem. Nem tudjuk meg.- rázta a fejét Tris, Ana pedig csak hátradőlt és úgy bólogatott.
-Mehetünk.- lépett ki Brad.
-Szétszereled a babakocsit?- pillantottam rá, mire csak bólintott és hordozóvá alakította a babakocsit.
-Gyere kicsim.- rakta át a kiságyból Brad Mateot.
-Istenem de édesek.- nézte őket könnyezve Ana.
-Te sírsz?- nevettem el magam, mivel aranyos volt.
-Bocsánat.- törölte meg a szemét.- A hormonok.
-És ezért mindenen sír.- simította meg a barátnője haját Tris.
-Na indulhatunk.- emelte fel a hordozót Brad.
-Húzz kabátot. November van.- szóltam rá Bradre.
-Igenis anyu.- forgatta meg a szemét nevetve, majd a szobába sietett és felkapott egy bőrdzsekit.
-Mi elindulunk.- nyitotta ki az ajtót Tris, és a barátnőjét előre engedve elindultak lefelé. Megragadtam a hordozót és én is elindultam, Brad pedig bezárta az ajtót.

A babahordozót beraktam a hátsó ülésre és becsatoltam nehogy fékezésnél előre csússzon. Beültem az anyós ülésre, Brad pedig a volán mögé és elindultunk. Hála az égnek Mateo elaludt a kocsi monotonitásától.
-Gyere picim.- nyitottam ki az ajtót, Brad pedig tartotta és utána becsukta. Sajnos mindenki tudta, hogy a fiúk itt lesznek, így egy jó pár fotós vett minket körbe és kérdéseket tett fel nekünk arról, hogy mióta vagyunk együtt, mióta van gyerekünk. Minden kérdést félre téve mentünk befelé.

-Jajj istenem. Tristan. A mi gyerekeinket titkolni fogjuk amíg lehet.- rázta a fejét Ana, akik ma tervezték a bejelentést, de ezek után inkább hagyjuk.
-Én viszont tisztázom, hogy nem vagyok apa.- karolta át a derekam Brad.
-Sziasztok.- lépett ki az előző vendég a színfalak mögé. Brad éppen a baba száját törölte, mikor felnézett az illetőre.
-Helo.- köszönt Brad faarccal, majd a többiek is.
-Aranyos kisbaba.- mutatott Mateora egy kissé gúnyos mosollyal.
-Köszi.- mosolyogtam rá önelégülten, pedig belül őrjöngtem.
-Lauren Jauregui.- nyújtotta a kezét én pedig csak rámosolyogtam.
-Naomi De Luca.- válaszoltam a másik kezemet is a babahordozó fogantyújára helyezve, direkt nem kezet rázva. Lauren megértette a dolgot és visszahúzta a kezét.
-Fiúk 2 perc.- jött be az egyik dolgozó miközben két perccet mutatott az ujjaival.
-Utána nem megyünk el valahova enni?- vetette fel az ötletet Luisa.
-Remek ötlet. Éhes vagyok.- bólintottam, mikor már a fiúk otthagytak minket.
-Nem tudnátok valami jó helyet ahol lehet pihenni?- kérdezte Ana, miközben helyet foglalt egy széken.
-Braddel kitaláltuk, hogy kedden forgassuk le az új videóklipet. Mit szólnátok, ha utána mindannyian Olaszországba repülnénk pihenni a turné előtt?- ajánlottam fel.
-Nem zavarnánk a bátyádnak?- kérdezte Kirstie.
-A jövő héten el kell utaznia a munkája miatt. Szóval miénk az egész ház.- ült ki egy hatalmas mosoly a számra, mivel még sosem vittem oda a barátaim.
-Nos én benne vagyok. Szerdán lemegyünk, és pénteken vissza.- dőlt hátra Ana a lábait egy másik székre helyezve.
-És 3. 2. 1.- hallottunk egy hangot és a fiúk kirohantak, így csöndbe maradtunk és hallgatni kezdtük a kérdéseket.

-Nos Bradley.- jött a kérdés, amit már fél órája vártunk. Lauren indokolatlanul, de még mindig mellettünk állt. - Ma jött a hír, hogy a banda menedzsere és te egy pár vagytok. Sőt ha minden igaz, már a baba is megérkezett.
A fiúk csak mosolyogtak, Brad pedig nevetett.
-Igen. Naomi és én egy pár vagyunk, de gyerekről még szó sincs. Csupán egy barátunk kisfiára vigyázunk a hétvégén.- fejtette ki a dolgot.
-És mi a válasz arra, hogy az előző barátnőddel ez miatt szakítottatok?- tette fel a kérdést, Lauren pedig kihúzta magát.
-Szó sincs róla. Naomival 3 hónapja találkoztam, ebből két hónapja alkotunk egy párt. Lauren és én pedig egy éve szakítottunk, a kapcsolatunkban harmadik fél pedig Lauren feléről volt.- árulta el a titkot, ami eddig csak titok volt, de most mindannyian tudják.