Eperfagyi - RenMin (NCT)

222 21 3
                                    

A történet egy alternatív világban játszódik, ahol Jaemin nem utálja az epres dolgokat és nem allergiás a tejre🙏

- Mit kérsz? - kérdezte a soron következő vevőtől Renjun.
- Két gombóc epret, tálkába, nem tölcsérbe - döntött a húszas évei elején járó fiú, és mosolyogva nézte Renjunt, ahogy ő kikanalazta neki a fagyit a hűtőpultból.
- Tejszínhabot rá? - kérdezte ezután, mint minden vevőtől, és hasonlóan másokhoz, ez a srác is rábólintott az ajánlatra. Azonban volt valami, amiben ő különbözött a fagyizó többi vendégétől, mégpedig az, hogy neki volt a legszebb mosolya mindközül, legalábbis Renjun szemében ez biztosan így volt.
- Köszönöm - vette el a papírtálkát a mosolygós fiú Renjuntól, ami közben egy pillanatra összeért a kezük. Ez alig látható pírba vonta a pult belső oldalán álló arcát, de a gyors fizetés után már el is távolodtak egymástól, mivel az idegen fiú arrébb sétált a fagyis pulttól a barátaihoz, akik az egyik asztalnál vártak rá. Az egyikük kávét rendelt, amit Renjun egyik munkatársa készített el neki, így a fiúnak semmi oka nem maradt, hogy odamenjen hozzájuk, pedig legalább a fiú nevét meg szerette volna tudni, hogy ne csak a szép mosolyára tudjon visszaemlékezni később.

A mosolygós srác társasága egy bő fél óráig maradt, és ezalatt Renjun számtalanszor pillantott feléjük egy bizonyos fiút keresve a szemével, aki szintén igyekezett elkapni az ő tekintetét, bár ez csak pár alkalommal sikerült neki, mivel a másik szégyenlősen elfordult olyankor, ha rajtakapták. Ez egészen addig folytatódott, amíg a kis társaság fel nem állt az asztaltól, Renjun pedig kapva az alkalmon, amint lehetett, kiment letörölgetni az asztallapot, pedig nem volt azon egy oda nem illő folt vagy morzsa sem. Még pont látta, ahogy a mosolygós fiú barátai kilépnek az ajtón, őt azonban már nem sikerült elcsípnie, ami elszomorította őt, ekkor azonban valaki mellé lépett, és halkan megköszörülte a torkát.

- Hé... nem akarok nyomulós lenni, de olyan hihetetlenül szép vagy... megtudhatom a neved?
- R-Renjun vagyok - bámult a mosolygós srácra a fiú, mintha egy délibábot látott volna, pedig ő nagyon is igazi volt. - És te...?
- Jaemin - mosolyodott el szélesen a mosolygós fiú, vagyis Jaemin. - Megadhatom neked a számom? Szívesen megismerkednék veled.
- Persze - szaladt vissza a pulthoz Renjun egy szalvétáért és egy tollért, miközben Jaemin kényelmesen mellé sétált, majd könnyed mozdulatokkal lefirkantotta neki a telefonszámát, amit ő utána remegő kézzel gyömöszölt bele a nadrágzsebébe.
- Most mennem kell, a barátaim várnak - nézett Jaemin az ajtó felé, azután pedig vissza Renjunra. - Szia Renjun... Ja, és kösz a fagyit. Nagyon finom volt.
- Sz-szívesen - szólt utána a fiú kicsit megkésve, Jaemin azonban csak mosolyogva intett neki, mielőtt kiment volna az ajtón, és eltűnt volna a szeme elől.

Ismeretlen
Szia

Ismeretlen
Én vagyok az, Renjun a fagyizóból

Jaemin🍓
Sziaaa

Jaemin🍓
Várj, átállítom a neved

Jaemin🍓 beállította a neved a következőre: Renjun🤗

Renjun🤗
Miért ez az emoji?

Jaemin🍓
Mert legszívesebben megölelgetnélek most azonnal😍

Jaemin🍓
De holnap utazom el két hétre a családommal nyaralni😢

Renjun🤗
Tényleg? És hova mentek?

Jaemin🍓
Európába. Több országot is meglátogatunk.

Jaemin🍓
De szerintem az idő felében veled fogok beszélgetni mert te sokkal jobban érdekelsz az ókori romoknál.

XOXO (Kisses and Hugs) Where stories live. Discover now