XOXO (Kisses and Hugs)

Bambi (part 2) - ChanBaek (EXO)

- Nemet mondott neked? Jaj Baekkie... nagyon sajnálom - ölelgette meg a barátját Jongdae az énekterem sarkában, ahol ebben az órában épp nem volt senki.
- Kösz, hogy itt vagy, Dae... - suttogta hálásan Baekhyun. Egyikük sem volt az az órákról lógó típus, de ehhez hasonló vészhelyzetekben megengedték maguknak, hogy a fontosabb dolgokat helyezzék előtérbe a tanulással szemben. - Kettőnk közül legalább neked igent mondott életed szerelme.
- Azt megnézném, ha a barátnőm mással menne a bálba.
- Hát én is - nevetett megkönnyebbülten a fiú. - Legalább neked szép estéd lesz. Én meg majd teletömöm magam csokis sütivel.

- Nemet mondtam neki - vallotta be vonakodva Chanyeol, a vele szemben álló Kyungsoo ugyanis másodpercről másodpercre nyársalta fel őt egyre jobban a tekintetével.
- Hogy mit csináltál?
- Nemet mondtam...
- És mégis miért? Láttam ma már a folyosón, ki volt sírva a szeme - tájékoztatta őt hidegen a barátja. - Ezt akartad elérni?
- Nem! Nem akartam bántani őt, hidd el - temette a tenyerébe az arcát Chanyeol. - Csak a kis Bambi olyan törékeny...
- Akkor vigyázz rá ahelyett, hogy újból összetöröd a szívét.
- Ahhoz előbb nekem is többet kéne éreznem iránta.
- És nem érzel? - kérdezte Kyungsoo. - Milyen dalt írsz mostanában?
- Hát egy olyat... egy olyat, aminek bizonyos részei kicsit róla is szólnak - jött rá Chanyeol az igazságra, ahogy halkan kimondta azt.
- Akkor tudjuk a választ a kérdésre - bólintott a másik. - Már csak meg kéne mutatnod Baekhyunnak, hogy ő is tudja.
- Mutassam meg a dalt? De még nincs is kész!
- Akkor legyél kész vele péntekig! - veregette meg a fiú vállát Kyungsoo. - Csak úgy mentheted meg szegénynek a bálját.
- Ha bekönyörgöm a dalt Sehun playlistjébe, és felkérem rá Baekhyunt táncolni, azzal talán még helyrehozhatok mindent - körvonalazódott a terv Chanyeol fejében.
- Pontosan. Na, igyekezz - hagyta ott őt Kyungsoo, hogy még csöngetés előtt visszaérjen a termébe, Chanyeol pedig pár perccel később gitárakkordokkal a fülében ült le az asztalához, hogy a fekete füzetben lévő szöveg alá most már zene is kerüljön.

A bál estéje nem kezdődött valami jól Baekhyun számára. Mindenhol párokat és vidám társaságokat látott maga körül, hiába próbált nem folyamatosan a saját magányára gondolni, és idén még a csokis süti se volt olyan finom, mint ahogy az eddigi évekből emlékezett rá. Jongdaet nem akarta elszakítani a barátnőjétől, akivel ő látszólag fantasztikusan érezte magát, másnak meg nem szívesen vallotta volna be, hogy mégsem sikerült elhívnia a bálra azt a srácot, akit annyira szeretett volna, ezért kénytelen volt egyedül hallgatni a zenét, amire mások nagy beleéléssel táncoltak. A legfájdalmasabb két fiú kettőse volt a szemében, akikben magát és Chanyeolt látta, azaz látta volna, ha megtörtént volna, amiről olyan régóta álmodozik már... Nem akart nyílvánosan sírni, így a dal végénél felállt és kiment az alkalomhoz illően feldíszített tornaterem ajtaján a folyosóra. Itt még mindig nem volt egyedül, voltak páran akik inkább kint beszélgettek a félhomályban fürdő terem helyett, egy kanyarral arrébb azonban Baekhyun megtalálta a tesiórához használt szivacsokat, amik tökéletes kuckót biztosítottak neki az érzései átéléséhez. A térdeit felhúzva ült a bálozóktól távol, és egymás után folytak le a féltékenység könnyei az arcán, mert ő nem lehetett azzal a fiúval, akit szeretett, nem táncolhatott vele, nem ölelhette magához... Mindez szinte már fizikai fájdalmat okozott neki, ahogy összefacsarodott a szíve a mellkasában. Chanyeolt akarta. Hogy vigasztalja meg, és mondja azt, hogy ez az egész egy nagy félreértés volt, mert ő valójában nagyon szeretne Baekhyunnal táncolni...

- Chanyeol... - suttogta maga elé a fiú nevét, mintha ezzel magához hívhatná őt.
- Bambi? - hallott meg egy óvatos mély hangot, ami csak egyetlen emberhez tartozhatott az egész világon.
- Sz-szia - emelte fel a fejét Baekhyun, miután megtörölte az arcát, bár a tényt, hogy sírt, már semmi úton nem rejthette el a másik elől.
- Szóval... nem táncoltál mással? - vakarta meg a tarkóját Chanyeol zavartan.
- Nem - rázta meg a fejét a kisebb. - Veled akartam, de... nemet mondtál.
- Igen - sóhajtott a magasabb a falnak támaszkodva. - Azt is mondtam, hogy nem fogom megváltoztatni a válaszom. De így utólag már tudom, hogy ez nem volt igaz.
- Tessék? - nézett fel rá Baekhyun megdöbbenve.
- Legalább annyira nem szeretek táncolni, mint suliba járni, de rá kellett jönnöm, hogy a te kívánságodra még ezt is megtenném, szóval... táncolsz velem, Bambi? - nyújtotta felé a kezét, amit a fiú félénken elfogadott.
- Ezt most azért csinálod, mert megsajnáltál?
- Nem, hanem mert megérdemled - jelentette ki Chanyeol, és továbbra is kézenfogva vezette Baekhyunt a tornaterem legközelebbi ajtaja felé.