A jég csapdájában

Pt.10.- Hőssé válás papíron is

-Hát! Itt vagyunk- engedett előre a kapuban Amerika Kapitány.

A bazinagy szupercsúcs technikájú kapun belépve, nagy nehezen sikerült lepleznem a döbbenetet, amit a hatalmas épület nyújtott. A hajnali nap fénye különböző színekben világította meg a hatalmas üvegablakos részeket, míg a foltmentes fehér páncélszerű falakról visszacsillant a nap sugara. Az épület lélegzetelállítóan nagy területen terpeszkedett, de nem tűnt olyan magasnak, így úgy sejtettem, hogy az emeletek nagy része a föld alatt van. A hely minden különösebb utalás nélkül is átadta a szuperhős érzetet. Biztonságban és megtiszteltetésben éreztem magam, amikor Steve újlenyomatát érzékelve, kinyíltak előttem a vadiúj főhadiszállás kapui. Mert ugye több is volt és fém is volt és menő is.

-Na végre!- lépett elénk kapásból Tony, aki minden bizonnyal a biztonsági felvételekről követte a bejövetelünket.

-Már majdnem taxit hívtunk- intett Bruce.

-Én elvoltam. Steve szuperkatona, Theodora meg ugyanazon a kiképzésen esett át, mint én. Sőt! Gyorsabban is értek vissza, mint gondoltam- intett Natasha, egy hosszú szőke hajú, köpenyt hordó csávó kíséretében.

-Üdv!- biccentett, ha minden igaz Thor, mire én csak döbbenten felé mosolyogtam, miközben egy fekete kabátos alak lépett elém, szemkötővel.

-Szóval te vagy Theodora, aki tudja irányítani a jeget- mért végig Fury, akit már láttam a tévében.

-Ő az- helyeselt Steve- Amúgy meg! Mi ez a nyugalom? Hol van Loki?- fordult körbe értetlenül.

-Csak titeket vártunk a méltó elbúcsúzáshoz- biccentett egy ajtó felé Tony.

-Így van. Ha itt végeztünk, akkor a megbeszélésem közben felügyelitek Thor és Loki távozását a tesseracttal együtt! Ha valóban beszállsz a csapatba, kérlek azt most jelezd, mert ezzel kapcsolatban fogok most egyeztetni a fő górékkal. Stark, placcát használjuk ideiglenes bázisként, tehát a szoba terén őt kérdezd! Ezek mellett, kérnék egy pontos leírást az erőddel kapcsolatban és adatokat, amiknek hála felvezethetünk a S.H.I.E.L.D. aktái közé- sorolta.

-Ti mindig ilyen készenlétben álltok, ha jön egy új tag, vagy csak én részesülök ebben a megtiszteltetésben?- értetlenkedtem.

-Nincs olyan, hogy új tag. Konkrétan három napja alakultak csak a bosszúállók- motyogta Natasha.

-Mondhatni te is alapító tag vagy- mosolygott Steve.

-Fél órám van- emlékeztetett Fury.

-Ebben az esetben: Theodora vagyok. Vezetéknévvel, születési hellyel és idővel nem tudok szolgálni. Képes vagyok megfagyasztani dolgokat és tíz éves koromban az árvaházak után az özvegyeknél tanultam meg harcolni. Körülbelül öt évet töltöttem ott, de ettől függetlenül kijártam az iskolát. Ha gondolja felírom az összes intézményt, csak az nem férne bele ebbe a fél órába. Per pillanat becslés nélkül huszonnégy éves vagyok, de a bizonytalan múlt miatt lehetek akár huszonöt is és Kanadában élek, mint újságíró. Ezt szeretném így tartani a továbbiakban is, így az itteni elszállásolást nem venném igénybe. Inkább megadom az elérhetőségemet és majd csak egy taxit kérnék, ami hazavisz- fejeztem be.

-De Dori! Úgy volt, hogy Bosszúálló leszel- értetlenkedett Steve.

-Az leszek, de nem kell háromszázhatvanöt napon keresztül, nulla huszonnégyben bosszút állnom. Ha baj van, hívjatok fel telefonon, vagy küldjetek értem valamit ami idedob- vontam vállat.

-Tuti, hogy nem- ellenkezett Stark.

-Te is Vasember lettél, mégsem adtad fel az életed! Nekem sem kell azért, hogy ezek mellett megvédjem az embereket. Ti is mentek az utatokra, nem? Nekem még csak személyazonosságot se kell váltanom, mert nem láttak- vezettem le.