A jég csapdájában

Pt.34.- Bárcsak ne ígértem volna semmit...

Berlinbe érkezve, tökre barátságosan fogadtak minket egy földalatti páncélozott bunkerben, ami egy többemeletes épület legalján volt. A kocsiból kilépve, szinte kapásból körbeállt egy rakás őr, de meg is értettem az elővigyázatosságukat amint megpillantottam Buckyt egy lezárt dobozban, fegyveres őrökkel az oldalán.

-Buchanan- motyogtam és, tekintve, hogy pont rám nézett, értetlenül olvastam le egy mondatot a szájáról.

-Védj meg tőlem mindenkit!- kért pánikosan, mire halványan bólintva, már tudtam, hogy valami tényleg nincs rendben...

-Mit csinálnak vele?- lépett Steve azonnal az öltönyös tekintélyt parancsoló férfi elé.

-Amit magukkal is kellene. Pszichológiai felmérés és kiadatás- közölte semleges hangon a tag. Hát... szerintem nem nagyon volt oda értünk...

-Ő Everet Ross, az egység parancsnokhelyettese- tájékoztatott Peggy unokahúga, akinek meg Steve mutatott be.

-Ügyvédet nem kap?- tért vissza Steve a Bucky témára.

-Ügyvédet? Vicces... Gondosan zárják el a fegyvereiket- szólt hátra az embereinek- Kapnak elismervényt.

-Ha kinézek az ablakon, nehogy azt lássam, hogy valaki ebben repked- szólt szúrósan a katonákra Sam.

-A kabátot feltétlenül el kell venni?- tettem keresztbe a kezem, mert borzasztóan kellemetlenül éreztem magam a szuperhős posztban az átlag ruhámban.

-Szerintem egyetértünk abban, hogy ez nem egy sima kabát- lőtt rá egy fegyverrel a parancsnokhelyettes.

-Részletkérdés- motyogtam, felfogva, hogy a fekete bő pólómban, a sima farmeremben és a bakancsomban kell majd mászkálnom.

A folyosón sétálva, még egyszer hátranéztem Buckyra, aki viszont a mellettem álló Stevere nézett gondterhelten, mielőtt becsukódott volna az ajtó.

Steve felém kapva a tekintetét halványan félrebiccentette a fejét, mire én a számat elhúzva jeleztem, hogy nekem is gyanús a helyzet. Ezt könnyen átbeszéltük...

-Maguk négyen irodát kapnak, cella helyett. Ha lehet, akkor ne hagyják el- sorolta a tag.

-Én biztos, hogy nem megyek sehová- jelentette be teljesen feleslegesen Wakanda új királya.

-Csak hogy tudd- jelent meg Natasha Steve mellett- Ilyen az, amikor valaki még romt a helyzeten- mosolygott rá.

-Túlélte- motyogta Steve.

-Most már mást ne szúrjatok el- szólt még utánunk az irodába érve, de mi már Stark telefonos beszélgetését hallgattuk.

-Hogy lesz e? Nyilván lesz következménye! Persze, hogy idézhet, hisz épp az előbb mondtam. Még valami? Köszönöm Uram- lépett elénk.

-Következmény?- kérdezte Steve.

-Ross vádat akar emelni ellenetek... Engednem kell- tájékoztatott Stark.

-Mégis miért?- kérdeztem értetlenül.

-Azt se tudják, hogy te létezel- legyintett le Tony.

-Ez... ez szomorú- motyogtam, tovább hallgatva a beszélgetést.

-Nem kapom vissza a pajzsot, mi?- kérdezte Steve.

-Gyakorlatilag a kormány tulajdona... A szárny is- szólt hátra Nat.

-Ez csúnya- rázta a fejét nemtetszőn Sam.

-És mi van a kabátommal?- tártam szét a karom.