A jég csapdájában

Pt.15.- Három lövés, két találat

-Két golyót kapott- tudósított Steve szomszédja Furynak, aki a földön elterülve a halál szélén állt. Vagyis... inkább feküdt...

-Csak kettőt?- pillantott rá, mire a nő elmosolyodott.

-Azért ez nem katona dolog! Ennek inkább örüljön főnök- motyogta, majd körbenézett.

-Gondolom valójában nem vagy nővér- térdeltem le Fury másik oldalára.

-Nem igazán- szorította rosszul a sebet, mire egy mély levegőt vettem és összeszedtem minden erőm.

-Én valamennyire értek a lőtt sebekhez. Menj hívd a mentőket, Fury állapotát bízd rám- utasítottam, miközben feltűrtem a pulcsim ujját. Az a szerencsém, hogy fekete és így senki nem látja, hogy amúgy mindjárt elvérzek.

-Rendben- állt fel, majd elhagyva Steve lakását, megindult az első közelben lévő telefonhoz.

-Csak két golyót kaptam- ismételte meg Fury.

-Ennek én örülök! Ez is kemény meló lesz- vettem le a kabátját, de megállított.

-Három lövés volt. Van egy olyan érzésem, hogy majd egy harmadikat is összevarrsz ezt követően- nézett a szemembe.

-Jó, igaza van- vallottam be, miközben szabaddá tettem a lövések területét.

-Mihez fog kezdeni?- próbált a lövések helye felé nézni. Nem volt hülye, idő közben neki is leesett, hogy elsősegély doboz, vagy egyáltalán tű és cérna is szükséges egy ilyen műtéthez...

-Gyakoroltam ezt azt a jéggel- tettem a kezem a sebre, majd egy mély levegőt véve, bevezettem egy jégszilánkot a golyó által okozott lyukba és körbefogtam vele. Mert persze,nem volt ez olyan egyszerű és bent maradt a golyó- Ez egy kicsit nagyon fájni fog- motyogtam, miközben kihúztam a jeget.

Miután a golyó helyét ideiglenesen befagyasztottam, hogy ne vérezzen el, meghallottam a mentő hangját, így Fury felé fordultam, aki halványan, de életjeleket adott.

-Tudom, hogy ez nem a megfelelő pillanat, de szerintem ne menjen be a kórházba. Azért volt ma itt, mert valami nem stimmel és én rájöttem, hogy mi az... A  S.H.I.E.L.D. a Hydra kezében van és most minden erővel azon lesznek, hogy kiiktassák önt. Ha időben beér, akkor lefizetik az orvosokat és ők hagyják meghalni, ha viszont még a kórház előtt kipurcan, az nekik csak még jobb- ecseteltem.

-Mit javasol? Mit tegyek?- kérdezte nagy erőfeszítések közepette.

-Ne menjen be a kórházba- mondtam ki nagy nehezen.

-Maga mit fog tenni a lőtt sebbel?- akart társulni az én tervembe.

-Normál esetben besétálhatnék a kórházba is, mert nekem nincs céltábla a hátamon, de magamnak is össze tudom majd varrni, ha olyan a körülmény- fejeztem be a második lövés sebét is.

-Segítene?- kérdezte bizalmasan.

-Ez csak természetes, de ha nem látnak hullát, gyanakodni fognak- agyaltam.

-Miért érzem úgy, hogy már van terve?- sóhajtott nehézkesen.

-Mert van. Az más kérdés, hogy mennyire bízna meg az emberben, akitől segítséget kérnék- sóhajtottam.

-Ugye nem arról beszél, akiről gondolom, hogy beszél?- kérdezte pánikosan.

-Ha el akarunk valakivel hitetni valamit, ahhoz illúzió kell. Abból is a legjobb- húztam el a számat.

-Rendben van- mondta pár másodperc feszült csend után- Megadom az engedélyt! Hívja a csínytevés istenét!

-Köszönöm- bólintottam, majd a szememet becsukva, nagyon koncentrálva befagyasztottam egy üveget Asgardban. Egy üveget Loki szobályában.