A tekercs part2

621 22 20
                                    


Itachi:

Több napja figyelem. Egyszerűen nem hagyott nyugodni, mit tettek vele Kabuto-ék. Furcsán könnyedén tudtuk elhozni. Túl könnyű volt. Gyanúsan... Minél tovább figyeltem annál jobban aggódtam érte. Fura volt. Az ablakból figyeltettem az egyik hollómmal, akkor is amikor Hinata-val beszélgetett. A barátnője is észrevehetett valamit, mert gyorsan el is tűnt valami hülye kifogásra hivatkozva. Ekkora kárt tettem volna az elméjében? Lehetetlen. Sebészi tökéletességgel tűntettem el a dolgokat. Kivéve azt az egyet. Az kavarná fel ennyire? Ijedten rezzentem össze gondolatmenetemből. Egy váza csattant a falon. Figyeltem, ahogy lassan egyre közelebb megy a szilánkokhoz. Csendben gondolkozva forgatta az ujjai között az egyik nagyobb éles darabot. Az ajtóhoz kapta a tekintetét mikor kopogtak és mintha csak ez ösztönözte volna felhasította hosszában a kezét. Nem gondolkodtam, egyből bevetettem magam a faluba. Nem voltam messze, csak a falu határán most mégis nagyon messzinek éreztem a varjúmat és Sakura házát. A házakon ugráltam miközben egyik szemem folyamatosan a holló szemein keresztül figyelte a lányt, aki lassan felhasította a másik kezét is. A vér egyre több volt körülötte, majd lassan eldőlt a földön. Túl messze voltam... Hiába diktáltam a leggyorsabb tempóm így is tudtam, hogy aligha fogok odaérni időben. A madaramat felrepítettem a levegőbe és hangos rikoltozásra utasítottam és ekkor robbant be az ajtón az a két szerencsétlen. Nem tudom mire vártak. Megtorpantam a háztetőn amire éppen érkeztem és figyeltem, ahogy Naruto a kezei közé kapja és gondolkodás nélkül siet a kórházhoz. Irányt váltottam és a kórház felé siettem én is. Csendben figyeltem, ahogy ellátják az orvosok a lányt. Két barátja nem mozdult az ajtó elől. Mikor végeztek Sakura ellátásával beengedték hozzá őket. Több órája ültek az ágya mellett mozdulatlanul. Holló formát vettem fel és onnan figyeltem. Nem maradok most már távolabb tőle csak amennyire szükséges. Amíg meg nem bizonyosodom arról, hogy jól van. Utána elengedem. De amíg veszélyben van nem hagyhatom magára. Bizonygattam magam hogy miatta és nem magam miatt maradok a közelében. Így hogy alakot váltottam és a faluban voltam sok energiát felemésztett, hogy elrejtsem közbe a chakrámat is, de nem érdekelt. Nem kockáztatom, hogy megint túl messze legyek mikor szüksége lenne valakire.

- Hozok valamit inni- állt fel halkan Naruto pár óra múlva és kisétált a kórteremből. Hinata bólintott, de többre nem futotta tőle. Arcán bűntudat tükröződött. Legyen is. Nem értem, hogy az úgynevezett barátai, hogy nem vették észre, hogy ennyire rosszul van. Egy könnycsepp gördült végig az arcán. Nem foglalkozott vele. Hagyta, hogy végigfolyjon arcán majd a földre pottyanjon. Ekkor homlokráncolva kezdte nyitogatni szemeit Saku. Rekedtes hangon kérdezett valamit. Közelebb helyezkedtem az ablakhoz, hogy jobban hallhassam őket. Az ablak melletti faágra repültem bár így látni nem láttam őket, legalább hallottam. Csendben figyeltem. Olyan furán csengett a hangja. Meggyötört és gyenge volt. Ennyire összetörte volna az emlékei elvesztése? Én tettem ezt vele? Kínzó bűntudatomból csak a tekercs tudott kizökkenteni. Létezik ilyen? Van ilyen és mi nem tudunk róla? Sose hallottam róla. Ami talán nem is lenne fura hiszen titkos, de egyik régebbi küldetésünk ezeknek a tekercseknek a felkutatása volt. Mindegyiket lemásoltuk. A szememmel könnyen megjegyeztük a tartalmuk majd másolatokat készítettünk róluk. Szinte minden faluból megszereztük a tartalmukat. Ez alól Konoha se kivétel. Bár szinte mindegyik túl nagy kockázatot jelentett, így nem igazán használtuk fel őket semmire, de Pein szerint az információ az egyik legfontosabb fegyver. Így ellenünk se tudják felhasználni ezeket váratlanul. Sok elmeszéttépő, megváltoztató, kitörlő és még borzalmasabbnál borzalmasabb dolgokat rejtenek, de olyan, ami kitisztítaná vagy meggyógyítaná olyanról nem tudok. Miért is lenne az titkos tekercs? Hiszen, ha egy olyan titokról lenne szó, amely rendbe hozhatja a megbabrált elmét miért is lenne az olyan veszélyes, hogy elzárják? Valami itt sántít. Nem értem miről beszélhet Sakura. Hinata hangján is hallom a kételkedést, de félti annyira barátnőjét, hogy beleegyezik. Remélem csak elhiteti vele. Nem mehet ebbe bele. Ha a Hokage nem engedélyezi, akkor annak oka van. A legkedvesebb tanítványától semmit nem tagadna meg. Főleg, ha ezzel olyan információkat szerezhetne meg rólunk amilyenek sose voltak a birtokába. Ő csak nyerhet vele. Valami itt nem stimmel. Tudtam, hogy követnem kell őket, ha megpróbálják megszerezni. És meg kell tudnom mire készül ez a bolond lány. Nem hagyom, hogy ártson magának... Mielőtt több információt tudhattam volna meg, a szőke hangos gyerek berontott a szobába. Hátrébb repültem az ablaktól és ismét messzebbről figyeltem. Normális hangerővel beszéltek így hallottam őket távolabbról is. Kis idő múltán kitessékelték őket és egy nővér lépett a fekvő lányhoz. Különböző keresztkérdéseket tett fel neki és az állapotáról kérdezgette. Biztosította Sakura, hogy csak egy hirtelen megfontolatlan döntés volt a tette és többet sose tenne ilyet. Hitt neki. Én nem.

Hazaengedték. Megvártam míg tisztes távolságba értek és csak utána tértem vissza én is a lány házához. Figyeltem, ahogy Naruto elhagyja a házat. Közelebb kell jutnom hozzájuk. Hallanom kell mit találnak ki.

 Hallanom kell mit találnak ki

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Hinata:

Túl precíz és túl átgondolt volt ez a terv. Még Sakurához képest is. Mintha már régóta tervezgetné. Túl sok információja volt a helyről is, ahol őrzik. Elvileg mivel sokat volt a Hokage mellett onnan szerezte az információkat. 

Nem akartam, hogy lássa rajtam a kételyeimet, így csak bólogattam, amikor vázolta hogyan is lehetne végrehajtani. Akár sikerülhet is. Ha pontosak az információi. Mikor váltják egymást az őrök, pontosan melyik folyosón milyen biztonsági akadályok várnak minket és a legfontosabb. Merre találjuk ezt a bizonyos titkos tekercset. Lehetetlen, hogy ezeket az információkat csak úgy véletlen meghallotta. Ő is rájöhetett erre, mert szabadkozott, hogy már utánajárt ezeknek, ha annyira lehetetlennek találja a helyzetét, hogy ehhez kell folyamodnia. Azonban egyedül nem tudja végrehajtani. Én is kellek hozzá. Ha én nemet mondok kit fűzött volna meg? Az biztos, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Láttam a szemében. Nem volt más választásom, egyedül mégsem hagyhattam. Segítenem kell. Főleg azok után, amit magával tett nem rég... Idegesen babráltam a hajammal. Muszáj leszek ellopni a falumtól egy titkos pergament. 

Ezért ki is tagadhatnak. 

Sőt... 

De csak ha elkapnak.


Sziasztok! Igyekszem hamar hozni a folytatást, de kevés időm van sajnos. Remélem ezzel addig is kárpótoltalak Titeket! Mit gondoltok a történésekről? :D

Puszi,

Bellatis

Phoenix /Főnix/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang