A nyár különös fordulatokat, újabb változásokat hozott Chloé életébe.
Az Evans családnál eltöltött két hét igazi lelki feltöltődést jelentett mindannyiuknak. Sokszorosan is be tudták pótolni mindazt az elmúlt tanévből kimaradt tanulás vagy egyéb okok miatt.
Ezután Chloé egy, a keresztanyjával végrehajtott társas hoppanálás és rövid sétálás után visszatért a Roxfort falai közé. Itt vártak rá az igazán nagy meglepetések. Először is, alig, hogy megérkeztek, Minnie néni a következőt mondta:
-Megvannak az R.B.F.-ek eredményei.
-Komolyan? -Chloé szíve vadul dobogni kezdett a hír hallatára. -Hogy sikerült? Jól teljesítettem?
-Mindjárt kiderül.
McGalagony professzor átnyújtotta a borítékot. Többnyire nyugodt volt, hiszen bízott a keresztlányában, ám egy bizonyos szintű izgalom benne is volt.
Chloé remegő kézzel tépte fel a pecsétet és halászta elő a borítékból a lényeget: az értesítőt. Azon a pergamenlapon a következő állt:A RENDES BŰBÁJOS FOKOZATVIZSGA ÉRDEMJEGYEI
Sikeres vizsga:
Kiváló (K) Várakozáson felüli (V) Elfogadható (E)
Sikertelen vizsga:
Hitvány (H) Borzalmas (B) Troll (T)
Chloé Rouge vizsgaeredményei:
Asztronómia: K
Átváltoztatástan: K
Bájitaltan: K
Bűbájtan: K
Gyógynövénytan: K
Jóslástan: K
Legendás lények gondozása: K
Mágiatörténet: K
Rúnaismeret: K
Sötét varázslatok kivédése: V-De hiszen ez nagyszerű!-kiáltott fel Minerva McGalagony, aki nem tudva legyőzni kíváncsiságát, keresztlányával együtt tanulmányozta a vizsga eredményeit. -Kilenc kiváló és egy várakozáson felüli! Igazán büszke vagyok rád!-ölelte át keresztlányát.
-Köszönöm, Minnie néni-viszonozta a lány az ölelést, és a boldogság őt sem kerülte el.
Meg volt elégedve a teljesítményével, még úgy is, hogy sötét varázslatok kivédéséből csak V-t kapott. Viszont ezt csak arra az elhatározásra motiválta, hogy a hetedikes vizsgáira feltornázza magát abból a tantárgyból is egy jó erős K-ra.
Az átváltoztatástan professzornak már majdnem kiment a fejéből a másik dolog, amit Chloénak mondani akart.
-Dumbledore arra kér, hogy keressük fel az irodájában-adta át az információt, miután a lány eltette a vizsgáról való értesítőjét.
-Mit szeretne tőlünk?-kérdezte Chloé, hiszen elképzelése sem volt, miért kívánja látni őket a bölcs, idős igazgató.
-Bizonyára valami fontosat-hangzott a válasz. -Bár tőlem aligha. Leginkább veled szeretne beszélni, ezt biztosra állíthatom.Chloé és McGalagony professzor az igazgatói irodába sétáltak, ahol Albus Dumbledore már várta őket. Szemüvege mögül hunyorogva-mosolyogva nézett Chloéra, aki keresztanyjával együtt illedelmesen köszönt, majd várakozóan a professzor arcát fürkészte, hátha így ki tudja találni, mit szeretne. A Roxfort igazgatója hellyel kínálta őket, majd miután mindketten leültek, ismét Chloéra pillantott.
-Nos, elöljáróban érdeklődnék. Milyen volt, hogyan telt a nyári szünidő első két hete?-kezdte az igazgató.
Chloé elmosolyodott.
-Nagyon jó volt minden, köszönöm.
-Ennek örülök-mosolygott Dumbledore is. -Ám, ha jól tudom, Blackkel a tanév vége óta nem találkoztál-vetett sokat mondó pillantást a lányra.
Chloé arcszíne pillanatokkal később már halványan pirosló árnyalatot vett fel. Nem szégyellte Siriust, sem a kapcsolatukat, csupán furcsa volt - még ha egyébként egyértelmű is -, hogy Dumbledore is tud róla. Ám hamar felülkerekedett ezen, és mosolyogva válaszolt.
-Jól tudja-bólintott. -De ami késik, az nem múlik.
-Ugyanezt gondolom én is-értett egyet Dumbledore professzor, ennek jeléül ő is bólintott egyet. -Te is kissé késve érkeztél a Roxfort falai közé, ám nem fogsz később végezni, mint a barátod.
-De igazgató úr-ráncolta össze a szemöldökét Chloé. -Én még csak hatodikos leszek, Sirius pedig már hetedikes.
-Egy kis türelmet kérek tőled, cserébe hamarosan megérted, miért mondtam ezt.
-Rendben, Dumbledore professzor, hallgatom.
Keresztlányával ellentétben Minerva McGalagony türelmetlenül fészkelődött a székében. Nem tudta, mit találhatott ki az igazgató, de megérzése és szíve szerint azonnal nemet mondott volna neki, ha csak rajta múlna. Ismerte Albus Dumbledore-t annyira, hogy tudja, nem feltétlen veszélytelenek a dolgok, amiket ő kitalál. Másrészt viszont bízott benne és a döntéseiben.
-Bizonyára hallottál már arról, hogy Voldemort nem tétlenkedik-kezdte az igazgató.
Chloé és McGalagony egyszerre rezzentek össze a név hallatán, mindkettejüknek borzalmas emlékeik voltak vele kapcsolatban. A lány aprót bólintott, Dumbledore pedig folytatta a magyarázatát.
-Nem szeretnék kertelni. Úgy gondolom, és remélem, Minerva is egyetért, hogy célszerű minél hamarabb befejezned a tanulmányaidat, hogy elkezdhessük a védekezést. Kiváló képességekkel rendelkező boszorkány vagy, Chloé, ezért szükségünk van rád.
Chloé hallgatott, mert úgy gondolta, ezzel még nincs vége, ám Minerva McGalagony nem tudta türtőztetni magát. Bele sem mert gondolni, hogy keresztlánya, akit sajátjaként szeretett, ilyen veszélynek legyen kitéve. A reakciója így talán kissé túl hevesre sikerült.
-Nem! Nem engedhetem! Vigyáznom kell rá!-emelte fel a hangját.
A hollóhátas lány a professzor asszony ökölbe szorított kezére tette a kezét.
-Hallgassuk végig Dumbledore professzort-mondta nyugodt hangon, egy apró mosollyal. -Utána majd döntünk.
-Köszönöm-engedett meg egy futó mosolyt Dumbledore. -Tehát, mint azt mondtam, védelem. Ez nem azt jelenti, hogy egyből harcok útján kell győzelemre jutni, sőt a legjobb lenne, ha azt elkerülhetnénk. Kezdetben más módon fogunk védekezni, mégpedig azzal, hogy információkat és szövetségeseket szerzünk. Mindezt viszont még később. A kérdés most a következő: Chloé Rouge, vállalod-e, hogy a nyár folyamán bepótolva az így kimaradó évfolyamot, szeptembertől hetedikes roxfortos diák legyél?
-Vállalom-válaszolta Chloé határozott hangon.
Igazából ő sem tudta, hogy mitől lett ilyen magabiztos, abban viszont biztos volt, hogy segítenie kell és akart is. És ha ennek az ára egy kis nyári tanulás, akkor sem riad vissza.
-De Chloé...!-hüledezett McGalagony professzor. -Tisztában vagy vele, hogy...?
Ő sem tudta, mit kérdezzen. Hogy ez veszélyes? Hiszen jelenleg csak egy évfolyamot lépett feljebb, a tanulás pedig alapvetően nem az. Hogy kockázatos a jövőre nézve? Chloé van annyira okos, hogy sejtse, ez koránt sem jelenti a feladatainak a végét. Vagy talán őrültség? Ezt nem merné mondani Albus Dumbledore tervére.
-Nem lesz semmi baj, Minnie néni. -A lány keze még mindig keresztanyjáén nyugodott. -Tisztában vagyok, ha nem is mindennel, de sok dologgal. Bízok Dumbledore professzorban és a terveiben.
-Köszönöm a bizalmat-mosolyodott el az igazgató. -Ha nincs több kérdésed, elengedlek, hogy megírd az örömhírt Sirius barátodnak. Bizonyára tetszeni fog neki az elképzelés.
Chloé arca ismét kipirult.
-Már megyek is-mosolygott.
-És gratulálok a Rendes Bűbájos Fokozat vizsgáidhoz! Igazán szép teljesítményt nyújtottál.
-Köszönöm! Viszont látásra!
Kilépett az igazgatói iroda ajtaján és egyenesen McGalagony szobája felé ment levelet írni. Onnan, miután ezt megtette, a bagolyházba sietett, és az egyik tollas postással elküldte az üzenetet Sirius Black számára.
Minerva McGalagony már sokkal komorabb és aggodalmasabb arccal hagyta el a szobát. Féltette a keresztlányát, ezt nem tagadta. Megígérte a szüleinek, hogy mindig vigyázni fog rá, és most úgy érezte, ezzel a lépésével kudarcot vallott. Nem ellenkezett, miután Chloé döntött, hiszen tudta, jelenleg tényleg csak az oktatásról, tanulmányainak folytatásáról van szó. Azonban félt, hogy mi lesz később. A lány hamarosan eléri a tizenhét éves kort, ez pedig a varázsvilágban a felnőttkor küszöbe. Onnantól kezdve nem ellenkezhet még ennyire sem, ha Chloé olyan döntést hoz, ami neki nem tetszik ilyen-olyan okokból.
YOU ARE READING
Hirtelen változás
FanfictionChloé Rouge élete egy csapásra megváltozott négy éves korában. Aztán ismét: tizennégy éves korában. És ezek a változások nem hagyják nyugodni, legyenek akár pozitívak, akár negatívak... [ Ebben az írásomban a Tekergők idejébe kalauzollak el titeket...