Hirtelen változás

19. rész

Másnap Sirius egész álló nap azon törte a fejét, hol gyakorolhatna Chloéval. Jobb ötlet nem lévén McGalagony professzort környékezte meg kérdésével. Átváltoztatástan után, amikor már mindenki kiment a teremből, a tanári asztalhoz lépett.
-Nocsak, Black-nézett fel a Minerva McGalagony, aki épp az iratait és könyveit rendezgette. -Hogyhogy nem rohan ki szünetre a többiekkel?
-Egy kérdésem lenne, professzor-gondolkozott el a fiú. -És jobban belegondolva egy kérésem is.
-Hallgatom-hagyta abba a nő a pakolászást, és kezével a tanári asztalra támaszkodott. -Melyikkel kezdi.
-A kéréssel-mondta rövid gondolkodás után. -Azt hiszem, az lenne a logikusabb.
-Ne kíméljen.
McGalagony professzort egyre inkább érdekelni kezdte, mire készülhet a fiú. Ez vagy tényleg komoly dolog - Sirius Black mércéjében mérve és hozzá képest -, vagy csak egy elterelő hadművelet, valamelyik új csínyük részeként.
-Gondolom hallott arról, hogy Fawley professzor mennyire igazságtalanul bánt Chloéval-kezdte Sirius.
A mondattól Minerva gyomra görcsbe rándult, és érezte, hogy forrongani kezd benne a düh. Mindig ez történt, ha a tanárnőre gondolt. Nem tehetett róla, hisz a nő gonoszkodásainak eddig többnyire szegény keresztlánya itta meg a levét.
-Hallottam...-biccentett, és a fiú látta, hogy a professzor asszony állkapcsa megfeszült.
-És gondolom azt is tudja, vagy sejti, mennyire megviselte ez szegényt-folytatta.
Minerva ismét biccentett egyet. Persze, hogy tudta! Az ő kis keresztlánya igazi tökéletesség volt eddig, és minden professzor csak jókat mondott róla. Erre jött ez a nő, aki pokollá teszi a megjegyzéseivel a napjait.
-Arra gondoltam... Vagyis igazából ő kért meg rá, hogy segítsek neki és gyakoroljak vele-mondta ki végül.
-És ehhez kéri az engedélyemet?
McGalagony halványan elmosolyodott. Black igazán lovagias magatartást tanúsított.
-Remélem, meg is kapom-húzta ki magát a fiú. -Ígérem, csak az svk-ról lesz szó, és remekül fel fogom készíteni a vizsgákra-esküdözött, mintha csak a nő gondolataiba látott volna. -Bár neki inkább bátorítás kell csak, hiszen rendkívül tehetséges.
-Egyetértek-bólintott a nő. -És természetesen, ha ez a célja, megadom az engedélyt. Mi lenne a kérdés?
-Hol tudnánk gyakorolni? Kétlem, hogy az a banya... úgy értem Fawley professzor megengedné, hogy a termébe menjünk.
-Felajánlom a termemet, feltéve, ha nem lesznek törött tárgyak a magánóra után-csengett figyelmeztetően a hangja.
-Tökéletes! Köszönjük, McGalagony professzor!-kiáltott fel Sirius. -Viszlát!
Minerva vegyes érzelmekkel nézett utána. Lehet, hogy elhamarkodottan ítélte meg, amikor azt gondolta, Siriust nem engedi Chloé közelébe? Vagy csak a fiú komolyodott meg mostanra, ha nem is teljesen, de valamennyire? Mindkét változatot lehetségesnek tartotta.

Sirius Black sietve szaladt le a lépcsőkön, és fordult be a pincehelyiség előtti folyosóra. Nem akart elkésni bájitaltanról, de nem feltétlen az óra miatt. A fő ok az volt, nehogy Lumpsluck professzor értesítse erről McGalagonyt, mivel akkor a nő felelőtlennek tartaná, és nagy eséllyel visszavonná az "engedélyét" a korrepetáláshoz.
-Hát, te?-kérdezte James, amikor Sirius lehuppant a hátsó sorba a mellette lévő üres helyre. -Csak nem McGalagonynak udvaroltál óra után-nevetett, mire Sirius könyékkel enyhén az oldalába vágott.
-Okosan-figyelmeztette.
-Hé, csak viccből kérdeztem!-mentegetőzött a szemüveges az oldalát tapogatva. -Te meg a bordámba könyököltél, elég erősen!-panaszkodott folytott hangon.
-Engem is érdekelne, hol jártál-kapcsolódott be a beszélgetésbe Remus, és Peter is hegyezni kezdte a fülét.
-Nem szívesen mondanám el...-habozott Sirius.
Most először volt olyan helyzetben, hogy valamit nem akart megosztani a barátaival. Nem azért, mert szégyellte volna, sőt büszke volt rá, hogy Chloét taníthatja majd, viszont tudta, hogy a lány nem lenne büszke arra, ha más is megtudná, hogy korrepetálásra szorul. Valamint azt is valószínűnek tartotta, hogy a lány sem őt szégyelli, csupán a tényt, hogy valami nem megy neki, hiszen ő jelleméből adódóan és a házára ráhúzható tulajdonságok alapján is ilyen volt.
Ahogy ezen elgondolkozott, különös mosoly jelent meg a szája sarkában, ami barátai figyelmét nem kerülte el.
-Megértem-bólintott Lupin. -Annyit viszont árulj el legalább, hogy köze van-e Chloéhoz.
-Úgyis igen lesz a válasz-hangzott James Potter magabiztos hangja-, de nem ártana a megerősítés.
Sirius bólintott egyet, mire a másik három fiú vigyorogva nézett össze.
-...vagyis a legerősebb szerelmi bájital vágyat ébreszt, mivel különleges tulajdonsága, hogy olyan illatot áraszt, amihez leginkább vonzódunk. Remélem a hátsó sor is figyel!-hallották a Tekergők Lumpsluck hangját.
-Professzor, Siriusnak nem kell figyelnie-nevetett James, amire a kíváncsian hátra forduló Lily Evans egy szemforgatással reagált. -Benne már felébredt a vágy enélkül is.
A csoport felnevetett, a griffendéles lányok sokatmondó pillantást váltottak, a mardekárosak közül néhányan vágyakozva pillantottak Sirius felé, remélve, hogy ők azok, akikre ez az állítás igaz lehet. Lumpsluck professzor zavartan elmosolyodott, majd megköszörülte a torkát, és Siriusra nézett.
-Akkor, Black, gyere ki ide mellém, ha megkérhetlek.