TNHMB //Shawn Mendes ✓

6.

Skylar

Shawnnal megint kettesben maradtunk. Nem tudom, hogy direkt vagy véletlen hagynak minket mindig magunkra, de kezdem azt hinni ez már szándékos. Nem mintha zavara, elvégre jól érzem magam a srác közelében, de az, hogy csatlakozásunktól számított tíz-tizenöt percen belül mindenki eltűnik a környezetünkből átlátszó. Aaliyah és barátja kezdte a sort, akik fagyizni mentek, majd bátyám folytatta azzal, hogy kiment megrendelni a pizzát, akit természetesen Meg is követett, hogy kifeküdjön kicsit napozni. Megan soha nem napozik, mert hamar leég, szóval ez is furcsa. Végül Connor is lelépett, hogy lőjön pár képet, mert szépek a fények. Mendesnek is feltűntek az olcsó indokok, de őt sem igazán zavarja a helyzet.

Épp a part felé bambulok és próbálom kitalálni Brian vajon mi a fenét mutogat nekem, mikor megérzem Shawn tenyereit derekamon. Értetlenül vezetem rá tekintetem, teljesen elszakítva pillantásom a part felől. Ha Bri akar valamit idejön, mert nem valami tehetséges pantomimes. A srác nem mond semmit, de a következő pillanatban megemel, azzal megmentve engem egy felénk siető hullámtól. Nem vagyok valami magas, míg Shawn felkarjáig ér a víz, addig én nyakig el vagyok merülve a tengerben, így ez a hullám, ha ő nem figyel szépen be takart volna.

-Köszönöm! -Mosolyodok el, miközben karjaim nyaka köré fonom. Nem tudom miért teszem, de érintésemre, közelebb húz magához, így nem bánom, hogy megtettem. Göndör tincsei homlokára tapadnak, ami még kisfiúsabbá teszi arcát. Shawn annyira tudja mi kell egy nőnek. Néha olyan férfias, hogy az agyam eldobom, néha pedig annyira aranyos, hogy elolvadok. Fogalmam sincs, miért nincs barátnője, elvégre egy főnyeremény. Amellett, hogy kétség nélkül jól néz ki, szerény is, kedves és felettébb türelmes. Mikor zongorázni kezdett, a fejébe vette, hogy engem is megtanít rajta játszani. Órákig ültünk a hangszer felett, de egyszerűen a boci boci tarkát is elrontottam, ő viszont nem nevetett ki, hanem elkezdte magyarázni újból és újból. Azóta egész jól boldogulok a hangszerrel, ugyanis a kollégiumi szobatársam Lilla hangszere is a zongora volt és ő sem adta fel. Cserébe én fuvolázni tanítottam több-kevesebb sikerrel.

-Min gondolkozol? -Szakít vissza a valóságba Shawn lágy baritonja. Barnái mosolyogva fürkészik arcomat, miközben tenyerei a víz alatt még mindig derekam tartják.

-Hogy miért nincs barátnőd. -Vonom meg vállaim óriási vigyorral. Mendes ledermed, értetlenül pislog felém.

-Ez  most honnan jött? -Ráncolja szemöldökét édesen, amitől késztetést érzek, hogy arcára simítsak. Végül nem teszem meg, csak oldalra biccentem kobakom, úgy vizslatom tovább.

-Nem akarod tudni. -Rázom meg fejem. Tényleg nem akarja végighallgatni csodálatos eszmefuttatásom, illetve biztos nem fogom önmagamtól boostolni az egóját, azzal hogy arról áradozok, milyen csodálatos egy ember. -Inkább válaszolj! -Nógatom tovább, karjai között ugrálva, akár egy kisgyerek. A srác felnevet, dallamos nevetését a víz viszi tovább.

-Várok valakire. -Válaszol némi megfontolás után. Jó, de kire? Egyáltalán ki az a hülye, aki megvárat egy ilyen srácot? De komolyan.

-És a lány? -Vonom fel szemöldököm, majd sokkal magasabbra húzom. -Ugye lány?

-Hülye! -Csattan fel nevetve, majd arcomba spriccel némi vizet. Engem az, sem érdekelne, ha egy földönkívüli a választottja, ha úgy megbecsüli, ahogy ő azt érdemli. Shawn megrázza vizes tincseit, aztán újból oldalam után nyúl. -Nem tudom mit érez a lány...-Hangsúlyozza ki az utolsó szót, mire felkuncogok. -Félre érthető jeleket küld. -Ingatja fejét vigyorogva. -Egyszer közelebb húz, aztán ellök, nálam alszik. -Úgy figyelek rá, mintha az életem múlna rajta, hátha a leírásból felismerem ki is az. -Aztán újból ilyen közel van hozzám. -Húz még közelebb magához, nekem pedig megremeg a gyomrom. Szent Isten Shawn rólam beszél! Ledermedek, szinte levegőt sem veszek, csak elkerekedett szemekkel pislogok a srácra. -Skylar, mondj már valamit. -Préseli csíkká ajkait, tenyerét zavartan tarkójára simítja. Mondanék én, csak nem tudok mit. Ő volt az első szerelmem. Tizenkét évesen belezúgtam a bátyám legjobb barátjába, de melyik kiskamasz nem járt már így? Shawn pedig Shawn volt, kedves és barátságos, de ő mindenkivel ilyen. Hogy most mit érzek fogalmam sincs. Szeretlek mellette lenni, megnyugtat a közelsége, de ő akkor is Brian legjobb barátja. Szólásra nyitom ajkaim, de torkom kiszáradt szám pedig nem hagyja el egy árva szó sem. Mendes csalódottan megrázza fejét, szemeiben őszinte szomorúság csillog, ami megfacsarja amúgy is hevesen verő szívemet. Tenyereit levezeti derekamról és egyet hátrébb lép.

-Te voltál az első szerelmem. -Szólalok meg gondolkodás nélkül, mielőtt elmehetne. Shawn szomorú mosolyt villant, mialatt halványan csóválja fejét.

-Te vagy az első szerelmem Sky, nincs múlt idő. -Ledermedek. Nem tudok semmit mondani, egyszerűen hátát figyelem, ahogy ő lassan a part felé közeledik. Megsemmisülve pislogok utána, de Shawn már a többieknél jár és lehuppan melléjük. Megkönnyebbülten fújom ki a levegőm, mikor meglátom, hogy nem pakol egyszerűen csak elvesz egy szelet pizzát a dobozból és becsatlakozik a beszélgetésbe. Ketyegőm torkomba ugrik, mialatt feléjük haladok. Mi lesz most? Mi lesz velünk? Vagy egyáltalán van olyan, hogy velünk?