TNHMB //Shawn Mendes ✓

36.

Skylar

Már egy év eltelt mióta Shawn megvette közös otthonunk, de nem igazán töltöttünk benne 2-3 éjszakánál többet, hisz a turné folyatódott én pedig, ahogy megígértem vele tartottam, minden egyes megállóra. Időközben betöltötte 24. életévét, ahogy én is a huszadikat, most pedig az utolsó turnéhelyszínre lefoglalt hotelszobában ülök és nézek ki a fejemből. Shawn próbálni van a srácokkal, de én nem éreztem valami jól magam, így inkább maradtam még egy kicsit és megígértem, hogy estére utánuk megyek. Forog a gyomrom és kicsit szédülök is. Nem tudom mi a nyavalyát szedhettem össze, de ezt az egy napot igazán kibírhatta volna. Továbbra is a pihepuha ágyban szenvedek, mikor telefonom csörögni kezd. Egy másodpercre azt hiszem barátom keres, de a készüléken legjobb barátnőm neve villog, így erőt veszek magamon és elhúzom az ikont.

-Helooo! -Köszönt lelkesen, de mikor meglátja szétcsúszott arcomat, visszább vesz lelkesedéséből. -Minden rendben?

-Émelygek, mindjárt kidobom a taccsot. -Húzom el ajkaim, miközben fürtjeim közé vezetem ujjaim. Tényleg nem vagyok valami jól, de tegnap is ez volt, szóval biztos bujkál bennem valami.

-Mi van terhes vagy? -Nevet fel, de engem ez az ártatlannak szánt tréfa villámcsapásként ér. Elfehéredek, amit ő is azonnal észre vesz és ledermed. -Sky mikor volt meg utoljára? -Vált hangja komolyra, én pedig szinte feltépem a bőröndben hagyott naptáram. Nagyon régimódi vagyok ilyen téren, az egyetlen dolog, amit nem a telefonomban vezetek.

-Basszameg! -Szisszenek fel, miután már háromszor is átszámolom a heteket. -Ne ne ne.. -Két hét. Két hete késik, de annyira rohannak a napok, hogy fel sem tűnt. Shawn és én mindig védekezünk. Mindig, kivéve a születésnapi bulim után. Pontosabban, nem tudtuk, hogy védekeztük e, mert nagyon részegek voltunk, de aztán abban maradtunk, hogy mindig csináljuk, szóval most is biztos megtörtént. Mi van ha nem történt? Mi van ha tényleg terhes vagyok? Túl fiatal vagyok, ahhoz hogy anya legyek.

-Sky...? -Szakít vissza a valóságba Nele aggodalmas hangja, s nekem csak most tűnik fel, hogy patakokba folynak a könnyeim, miközben remegek akár egy kocsonya. Shawn is fiatal apának, nem tudom készen állna e rá egyáltalán. Nem tudom, egyszerűen nem.

-Két hete. -Ennyit tudok kinyögni a belőlem feltörő sírástól.

-Csinálnod kell egy tesztet! -Cseng hangja fülemben. Igaza van, ez a logikus lépes, de rettegek. Egyedül vagyok egy hotelszobában, egy teljesen másik kontinensen, miközben a barátom épp álmait váltja valóra egy hatalmas arénában. Nem tudom végig csinálni egyedül, de nem terhelhetem le ezzel most Shawnt.

-Tudom. -Suttogom magam elé. Nele próbál lelket önteni belém, de aztán végül letesszük a telefont. Nem tudom mi tévő legyek, de így nem tudok utcára menni. Egyetlen ember, aki eszembe jut az Andrew. Ő mindig tudott nekem falazni, akár Shawn meglepi szülinapjával, akár mással kapcsolatban. Igen, őt kell felhívnom, mégis csak nagy erőveszítések árán tudom tárcsázni számát. Gyomrom és kezeim is remeg, miközben várom, hogy felvegye. Mindössze három csörgés kell neki, hogy tőle megszokott vidámsággal üdvözöljön.

-Andrew... -Én csak ennyit tudok kinyögni, hisz könnyeim újból patakzani kezdenek.

-Sky baj van? Szóljak Shawnak? -Kérdezi aggódóan, de én olyan hangosan förmedek rá, hogy utána egy pillanatra el is szégyellem magam.

-NE! Kérlek, ha a közeledben van... -Nem csak testem, hangom is remeg, de nem kell többet mondanom, hisz a távolodó próbahangokból hallom, hogy ő is távolodik.

-Skylar megijesztesz... -Én is halálra vagyok rémülve. Nem vagy ezzel egyedül. Egy pár pillanatig, csak szám elé tartott kézzel zokogok, hogy tompítsam sírásom, de végül megtudok szólalni.