TNHMB //Shawn Mendes ✓

41.

Shawn

Az esküvőnk napja.

Kezem, lábam sőt még a gyomrom is remeg, miközben fel-alá járkálok otthonunkban. Lassan azt érzem, hogy szívrohamom lesz és ezen az érzésen egyáltalán nem segít az, hogy egész nap nem láttam menyasszonyom. Mármint nem, nem megszökött, szimplán szerinte rossz ómen, ha a szertartás előtt találkozunk, így ő már reggel lelépett, mikor én még félálomban voltam és azóta nem is találkoztunk. Remélem azért nem gondolta meg magát, de arról már biztosan tudnék. Azaz nagyon remélem.

-Shawn ülj már le a fenekedre könyörgöm. -Rivall rám Andrew, aki történetesen a tanúm lesz. Mindig azt hittem, ha egyszer oltár elé állok Brian lesz az, aki mellettem áll majd, de Sky nagyon szerette volna bátyát az ő oldalán, így én engedtem neki. Egyébkéntis menedzserem életem minden meghatározó pontjának szerves része volt és így ez most sincs másképp.

-Mikor indulunk? -Kérdezem robothangom és újonnan végignézem magam a tükörben, ma már körülbelül századjára. Ingem, ahogy zakóm és nadrágom is makulátlanul áll, nyakkendőm és hajam sem lehetne tökéletesebb, de még mindig hiányérzetem van. Talán Skylar hiányzik ennyire az oldalamról vagy tényleg elfelejtek valamit, de ez a gyomorforgató feszültség nem akar elmúlni. Biztos vagyok abban, hogy azt akarom, hogy a feleségem legyen. Ezzel semmi gond, viszont rettegek, hogy valami kisiklik.

-Shawn.. -Vezeti tenyerét barátian vállamra Drew, amitől egy picit összerezzenek. Teljesen elgondolkoztam, el is felejtettem, hogy jelen van. -Indulhatunk?

-Igen. -Biccentek határozottan, de minden izmom megfeszül, mikor megtorpanok a feldíszített autó mellett. Fehér és smaragd zöld, mint az összes többi dekoráció. Gyönyörű.

-Shawn.. -Sóhajt fel újonnan tanúm, miközben megtámaszkodik az autó tetején. -Tudom, hogy szereted Skyt, de most még meggondolhatod magad, ha szeretnéd. -Értetlenül kapom rá tekintetem. Meggondolni? Kívülről ő így látja? Hogy vacillálok? Eszem ágában sincs változtatni döntésemen és nap végére a feleségem lesz, már ha ő nem dönt másképp. Le kell nyugodjak és összeszedni magam. Nem szúrhatom el.

-Ő életem szerelme Andrew. -Mosolyodok el halványan. -Vele akarom leélni az éltem és ez nem kétség, csak izgulok. -Fújom ki mélyen a levegőt. -Rettegek, hogy valamit elbaltázok.

-Tudom kölyök, de próbálj megnyugodni. Ez a ti napotok élvezzétek! -Vigyorodik el szélesen, majd aprót rácsap az autó tetejére jelezve, hogy induljunk. Egy kissé nyugodtabban huppanok be az anyósülésre. Ez a közös életünk kezdte, nem történhet semmi rossz.

Andrew türelmesen hajt a szabadtéri helyszínig, amit szintén közösen választottunk ki. Gyönyörű hely, virágokkal díszítve, festői háttérrel. Mosolyogva pillantok végig az összegyűlt tömegen. Látom családom, Sky családját, barátainkat, a csapatom tagjait. Hihetetlen, hogy mind eljöttek miattunk.

-Büszke vagyok rád fiam! -Lép mellém apukám, miközben tenyerét vállamra vezeti. Hihetetlenül sokat jelent számomra. Ő egész végig mellettem volt, támogatott mindenben és az, hogy büszke rám rengeteget jelent. -Anyád is, ő már kétszer lesírta a sminkjét. -Kacag fel könnyedén, ami engem is megnevetett. A következő pillanatban anya jelenik meg kisírt szemekkel, s szó nélkül ölel magához.

-Olyan büszke vagyok rád! -Szorongat meg, majd miután elhajol újból megtöri könnybe lábadt szemeit.

Egy darabig míg várjuk, hogy mindenki a helyére kerüljön. A koszorús lányok vigyorogva állnak az oltár bal oldalán, smaragd zöld ruhájukban, míg az én oldalamon koszorús fiúk sorakoznak végig. Szívem a torkomban dobog, miközben egyik lábamról a másikra billegek várva menyasszonyom. A szertartásvezető mosolyogva próbál nyugtatni, de nem sokat segít. Azt érzem mindjárt elájulok. Mélyen kifújom bent rekedt levegőm, hátha az kicsit normalizálja szívverésem. Nem sokat segít, de a következő pillanatban felcsendül a zene és a vendégek egy emberként fordulnak a széksor háta mögé. Nem telik el fél perc és én is meglátom kit lesnek ennyire. Sky feszületen lépked édesapja mellett, de így is gyönyörű. Vörös tincseit elegáns kontyba fogták, míg szívkivágású, ejtett vállas ruháját kövek és csipkék fedik. Elképesztően fest. Gyomrom megremeg, ahogy egyre közelebb halad hozzám és érzem, hogy szemeim égni kezdenek. Mire menyasszonyom egyméteres körzetembe ér, nem bírom visszatartani a sírást, ujjaimmal orrnyergem masszírozva próbálom csillapítani könnyeim, nem sok sikerrel. Mr. Craigen egy szúrós, de mégis barátságos pillantással adja át lánya kezét, aki automatikusan rászorít ujjaimra. Az anyakönyvvezető büszkén mér végig rajtunk és kezdi el szövegét, de valahogy nem tudok teljesen rákoncentrálni. Sky annyira gyönyörű, hogy nem tudok másra gondolni, mint hogy megcsókoljam. Ahj Istenem, mikor csókolhatom már meg? A hölgy lelkesen kér fel először engem, hogy mondjam el fogadalmam, így mély levegőt veszek, miközben teljesen Skylar felé fordulok és mind két kezét enyémek közé zárom.

-Skylar... -Pillantok szemeibe, s azok azonnal rabul ejtenek. Így aztán nehéz lesz szóhoz jutnom. -Mióta az eszemet tudom szeretlek. Soha nem mertem bevallani magamnak vagy másnak, de így volt. S akaratunk ellenére mindig mellettem voltál a dalokban, amiket rólad írtam. Szeretlek és ezt nincs mi megváltoztatja. Melletted akarok ébredni hátralévő életünk minden napján és most mindenki előtt megesküszöm, hogy mindet megteszek érted. Értünk. És a családunkért. -Pillantok zárásként pocakjára, ami már lassan kezd gömbölyödni. Ha az ember nem tudja, még nem veszi észre, de én már látom és egyszerűen imádom. Sky megtöri könnyes szemeit, miközben édesen felkuncog. Nem szeret emberek előtt sírni, most még is az összes szerettünk előtt pityereg. Óvatosan húzom ujjra karikagyűrűjét, de kezeim annyira remegnek, hogy szinte alig sikerül, de végén mosolyogva mérem végig az aranyégszert.

-Shawn.. -Vesz mély levegőt. -Te voltál az első szerelmem és te vagy az utolsó is. Nem vagyok a szavak embere és sokszor nem tudom mit érzek, de abban megrendíthetetlenül biztos vagyok, hogy szeretlek. Minden alkalommal, mikor a közeledben vagyok a szívem felgyorsul és gyomrom úgy remeg, mintha egy hullámvasúton ülnék. Minden reggel, mikor melletted ébredek újból szerelembe esek és minden este, mikor karjaid között alszom el, azt érezem hogy én vagyok a világ legszerencsésebb embere. Mert az is vagyok. -Mosolyodik el könnyes szemekkel és nem bírom ki, hogy ne öleljem magamhoz, mielőtt felhúzná a gyűrűt. Reflexszerűen nyomok puszit homlokára, de azonnal hátrébb is lépek, mikor a szertartás vezető megköszörüli torkát.

-Nekem már csak két kérdésem maradt. Skylar Craigen fogadod-e az itt megjelent Shawn Peter Raul Mendest hites férjedül?

-Igen. -Vágja rá határozottan, majd édesen rám mosolyog. Teljesen elolvadok tőle.

-És te Shawn Peter Raul Mendes fogadod-e az itt megjelent Skylar Craigent hites feleségedül?

-Igen. -Biccentek mosolyogva meg nem szakítva a szemkontaktust. Sky vigyora az égig szökik, ami engem is magával ránt. Őrülten szerelmes vagyok ebbe a lányba.

-Gratulálok. Ezennel férj és feleségnek nyilvánítalak titeket. Megcsókolhatod a menyasszonyt. -Mosolyog rám a nő, én pedig azzal a lendülettel tapasztom ajkaim övére. Kezeim szorosan fűzöm dereka köré, míg karjai nyakam köré vándorolnak. Mindenki tapsol és visong, de egyszerűen nem tudok rájuk gondolni. Csak is feleségem édes ajkainak szentelem minden figyelmem, majd kis idő múlva homlokunk összedöntve pislogok csillogó szemebe.

-Megcsináltuk. -Suttogja számra halkan.

-Megcsináltuk. -Nyomok még egy puszit szájára, mielőtt csatlakoznánk a többiekhez.