TNHMB //Shawn Mendes ✓

37.

Skylar

Hajnalban értünk haza, de Shawn annyira izgatott, hogy kettőre foglalt is időpontot Torontó legjobb nőgyógyászához, gondolom csilliárdokért, holott biztosítottam arról, hogy van sajátom és a doktornő csodálatosan végzi munkáját. Mindezek mellett még a családot is ide csődítette hatra, mert alig várja, hogy világgá kürtölje, hogy apuka lesz. Nagyon édes és aranyos, hogy ennyire túlbuzgó, ráadásul ezt mind azalatt intézte el, míg én elmentem zuhanyozni. Nem fürdök sokáig, de ezek után még jobban vissza kell vegyek az időtartamból.

Szerencsre most még csak tíz óra múlt így teljes nyugalomban tudom élvezni a csodálatos kilátást, ami vőlegényem és az ablakok előtt elterülő kisebb erdő biztosít. Balomon még mindig csodálkozva forgatom az apró köves gyűrűt, amit nem tudom Shawn egyedül választott-e, de egyszerűen gyönyörű. Nem sok, de még is pont elég.

-Tetszik? -Duruzsol fülembe az éppen ébredező, miközben közelebb kúszik hozzám. Forró lehelete szinte égeti nyakamon a bőrt, mialatt göndör fürtjei orrom csiklandozzák. Tegnap este, mikor már megtudtam szólalni elmondtam mennyire tetszik és hivatalosan is igent mondtam, de Mendes mindig is az az ember volt, akit többször is meg kellett biztosítani szinte mindenben.

-Gyönyörű! -Piszkálom továbbra is, hisz még mindig nagyon fura, hogy mostantól mindig rajtam lesz, mert levenni aztán eszem ágában sincs. A tizenkét éves Skylar biztosan sikítana, ha megtudná, hogy alakul az élete. Felveszik abba a zenei konziba, ahová mindig is vágyott, majd körbe utazza a világot Shawnnal, aki megkéri a kezét, ráadásul babájuk lesz. A gyerekkori énem sokkot kapna és azt mondaná hülye vagyok, de most itt barátom mellett kicsit sem tűnik hülyeségnek. Mendes még közelebb fészkeli magát, miközben hatalmas tenyerét pocakomra simítja. Semmi nem látszik még, hisz alig lehet pár hetes a magzat, de maga a tudat, hogy ott van mindent megváltoztat. Shawn óvatosan nyom apró puszit homlokomra, majd tápászkodik fel és hasal el merőlegesen mellettem, mielőtt puszit nyomna a hasamra is.

-Szia prücsök, apa vagyok! -Suttog oldalamhoz édesen mosolyogva, amitől nekem is vigyor szökik arcomra. -Még szinte semmit nem tudunk rólad, de már anyával most nagyon szeretünk. Ő még kicsit fél, de én biztos vagyok benne, hogy csodálatos anyukád lesz. -Pillant fel rám pont akkor, mikor egy kósza könnycsepp gurul végig arcomon. -Látod? Már megint sír. -Ingatja meg fejét halvány mosollyal, majd úgy helyezkedik, hogy puszit tudjon nyomni ajkaimra. Miután kicsit elhajol, hüvelykével gyöngéden letörli arcomat, miközben önfeledten mosolyog. Shawn tényleg boldog és ettől én is az vagyok. Megannyi szar után jó látni, hogy őszintén örül nekünk. Nincs mit tenni, szülők leszünk.

Pár óra múlva feszületen ülök be Shawn mellé az anyósülésre. Eddig nem gondoltam rá, de mi van ha valami nincs rendben? Ha beteg a baba? Ha valami kisiklik? Elfehéredve bámulok ki az ablakon, miközben a város utcáit szeljük át. Vőlegényem mindig is óvatosan vezetett, de most valahogy még inkább körültekintőbb minden téren.

-Minden rendben lesz. -Szorítja meg kezem biztatólag a bejárati ajtóban, de ezzel csak engem próbál nyugtatni. Ő színtisztán hisz benne, s ezt onnan is látom, hogy mennyire felszabadult. Mintha felhőkön libegne összevissza úgy cirkál fel-alá a rendelőben, s mikor minket szólítanak ő az első, aki felpattan. Illedelmesen nyitja ki nekem az ajtót, ahol már a fehér köpenyes doktornő szinte tárt karokkal vár.

-Doktor Wright vagyok. -Rázza meg kezem barátságosan.

-Skylar Craigen. -Mutatkozok be udvariasan, majd mellettem álló Shawnra pillantok, aki szintén bemutatkozik, bár őt egyből megismerik. Egyrészt ki ne ismerné, másrészt ő volt az, aki telefonált. Visszafojtott lélegzettel ülök fel az asztalra, miközben barátom kezét szorongatom. Szegény ujjait kis híján lehet el is töröm, de nem tudok engedni rajta. A hideg gél szinte égeti bőröm, de nem sokkal később a doktornő elmosolyodik és ezzel a vigyorral fordítja felénk a kijelzőt, majd mutat rá az apró pontra, a babánkra. Shawn szemeibe könnyek szöknek, amitől nekem is azonnal sírnom kell, de ezúttal örömömben.

-Egészséges, négy hetes magzat. -Mondja büszkén, miközben letöröli zselét a pocakomról. Mendes hitetlenkedve nyom puszit homlokomra, majd segít le az asztalról, nem mintha egyedül nem menne. Egy négy hetes baba akkora mint egy mákszem. Jelenleg egy mákszem jelenti nekünk a világot, egyszerűen hihetetlen. Dr. Wright ellátott még pár jó tanáccsal, illetve megadta otthoni számát is, ha sos lenne szükségünk valamire. 

Shawn szerintem sokkot kapott, de mióta haza jöttünk nem mond semmit, csak vigyorog. Nem bánnám, ha aktivizálná magát, mert lassan itt van mindenki, akit idecsődített. Brian már írt, hogy elindultak Meggal, anyu is hívott, hogy úton vannak. Shawn telója is jelzett, hogy üzenete jött Aaliyahtól és Andrew is hívta, csak egyszerűen ez valahogy most nem jut el tudatáig. A csengő azonban visszarángatja a valóságba és elsőkét pattan fel, hogy beengedje az érkezőket. Érdeklődve pillantok a bejárat felé, ahol azonnal felbukkan Meg szőke kobakja, mögötte bátyáméval.

-Ez aztán ház a javából. -Biccent elismerően Bri, miközben körbefordul a nappaliban. Tényleg az és még a medencét nem is látta. A csengő újra megszólal és idővel mindenki megérkezik. Önfeledten beszélgetnek a kanapén ülve, miután körbevezettük őket a házon. Persze mindenki elvolt ájulva, kiéve Karen, hisz ő látta velünk együtt anno is. Hihetetlen, hogy már egy éve volt, még is most vannak itt először azok, akik igazán fontosak.

-Szeretnénk mondani valamit. -Lép mellém Shawn, s tenyerét a derekamra vezetve húz közelebb magához. Családjaink elhallgatnak egy pillanatra. Andrew rám, míg Mrs. Mendes fiára vezeti tekintetét sokat sejtően. -Szeretem Skyt mióta az eszemet tudom... -Pillant le rám egy másodpercre és halványan elvigyorodik. -Nem tudom, hogy ezt hogy kéne, ezen gondolkoztam egész délután, de... -Kezd habogni irtó aranyosan, de végül arra jutok, hogy kimentem a helyzetből. Egyszerűen emelem meg bal kezem családjaink felé, miközben szélesen elvigyorodok. 

-Megkérte a kezem! -Családunk egy emberként tátja el száját, Karen büszkén mosolyog, hisz ő biztosan tudta, hogy Shawn mire készül. Andrew tekintete is csillog, mégis egy pillanatra érdeklődően vonja fel szemöldökét. Másra számított és igazából az a nehezebbik része. Vendégeink sorba gratulálnak nekünk, de vőlegényem úgy dönt itt az ideje a nagyobb bejelentésnek.

-Van még valami. -Köszörüli meg torkát, így mindenki rá kapja tekintetét. -Apa leszek! -Mondja ki egyszerűen, mire hitetlenül megingatom fejem. Azt nem tudta tálalni, hogy letérdelt, de azt igen, hogy babánk lesz. Ráadásul ilyen egyszerűen. Egy másodpercre mindenki sokkot kap. Anya ocsúdik fel elsőként és rögvest magához ölel először engem, majd Shawnt is.

-Nagymama leszek! -Pattan fel Karen is hogy szorosan megölelgessen minket, majd szépen lassan mindenki újonnan gratulál. Túl sok információ ez így egyszerre, amit megtudok érteni. Nekem is az volt, de kezdem feldolgozni.

-Na megnyugodtál törpe? -Lép közénk Andrew és gratuláláskép puszit nyom arcomra. Mendes szemei egy pillanatra elkerekednek, s ezzel a feleszmélő tekintettel fordul menedzsere felé.

-Te előbb tudtad, mint én? -Süti le csalódottan szemeit. Basszus, nem gondoltam volna, hogy ennyire fontos neki, hogy elsőként tudja meg. Én pánikoltam, nem akartam őt zaklatni és tényleg a férfi volt az egyetlen ember, aki eszembe jutott. Bátyám nem akartam esetleg még Zubin, akiben megbíznék ennyire, de ő is a színpadon volt, ahogy Shawn is.

-Sajnálom csak.. -Kezdek hebegni, de nem tudok semmi normálisat kinyögni.

-Nincs baj, csak meglepődtem. -Nyom apró csókot tincseim közé, amivel teljesen megnyugtat.