TNHMB //Shawn Mendes ✓

24.

Skylar

Shawn turnéjából már több mint két hét eltelt, ami azt jelenti, hogy már csak pár hónap van hátra, juhé! Csak viccelek, hihetetlen büszke vagyok rá, s az összes koncertfelvételt végig nézem minden egyes megálló után. Imádom nézni barátom a színpadon, annyira felszabadult és lelkes, hogy minden alkalommal felrobbantja a szívemet a büszkeség. Most pedig élőben is láthatom, amiről ő még nem tud. Igazából én sem tudtam egészen ma reggelig. Anyukám hajnalban ébresztett, hogy lassan keljek és szedjem össze magam, mert öt órás autó út áll előttünk. Értetlenül pislogtam rá, de mikor gyors fejmatek után leesett, hogy Cleveland pontosan ennyi időre van. A reggeli kávém után pedig boldogan kezdtem el készülődni, annak ellenére, hogy utálok kocsiban utazni hosszú távon. Mindig felfordul a gyomrom, de most ez sem tántoríthat el.

Megmostam vörös tincseim, majd kivasalva engedtem őket vállaimra. Halvány sminket készítettem és öltözéknek egy kék farmer rövidnadrágot és fehér trikót választottam, amire felvettem Shawn nálam felejtett rózsaszín pulcsiját. Hajamat napszemüvegemmel tűrtem el arcomból és már készen is voltam az indulásra.

-Megjöttünk! -Állítja le apukám a motort az arénától elég messze. Nyilvánvaló, hogy a jó pár méteres körzetben semmi megálló hely nincsen, így az utunkhoz hozzákapcsolódik még húsz perc séta, de még így is ajtónyitásra ideérünk. Anyával szó nélkül állunk meg a hatalmas tömeg mögött, mondván majd egyszer csak bejutunk, de apunak mint mindig most is más terve, azaz egy könnyebb megoldása van. -Nehogy azt higgyétek, hogy én azt kivárom. Beszéltem Briannel, az oldalajtónál vár minket. -Szó nélkül fordulunk meg, s indulunk el apa után, s pár méter megtételével ki is szúrom bátyámat. Vigyorogva pattogok felé, hogy karjaimba zárhassam.

-Gyertek. -Nyitja ki az ajtót, majd átnyújt három nyakba akasztós belépőkártyát. Nem jegy, hiszen ő nyakában is ilyen lóg, ami azt jelenti bárhová van vele belépésünk. Akár még a színpad mögé is, de izgi! Mondjuk úgy sem fogunk oda császkálni, pláne a koncert előtt. -Shawn már a színpad mögött van, koncert után tudtok találkozni. -Fordul felém, válaszul megértően bólintok, majd csendben követem tovább a hangosító sátor felé, ahol már jó sok ember sürög-forog. Innen kezelik a hangot, a fényt meg úgy mindent, ezért tökéletes a rálátás a színpadra.

-Skylar? -Fordul felém meglepetten Connor, amint mellé lépek. Ő az egyetlen, akit ismerek itt, szóval gondoltam köszönök. -Shawn nem is mondta, hogy jössz!

-Nem tudja, reggelig én sem tudtam. -Vigyorodok el őszintén, mialatt minden figyelmem az előzenekarnak szentelem. Telefonom megrezzen zsebemben, érdeklődve kapom elő mégis ki lehet az, de mikor meglátom a nevet és az üzenetet még jobban elmosolyodom.

Shawn: Boldog hónapfordulót, nagyon nagyon hiányzol! 

Én: Te is nekem, ügyes legyél, szeretlek!

Shawn: Mindig rád gondolok közben! Szeretlek!

Éppen, hogy elteszem telefonom elindul az intró, majd Shawn vigyorogva lép a színpadra és úgy kezd bele a Wonderbe. Lelkesen éneklek vele, s tombolom végig az egész koncertet. A dalokat persze kívülről fújom és, mint egy félőrült táncolgatok összevissza. A Why után Shawn szokáson gitárt cserél, de ahelyett hogy rögtön énekelni kezdené a következőt a mikrofonhoz lép és beszélni kezd.

-A következő dal eredetileg nem volt rajta a setlisten, de rengetegen kértétek, szóval most mégis szeretném eljátszani. -Mosolyodik el, ugyanis a tömeg hangos sikoltozásba kezd velem együtt. Szerintem mind tudjuk mi következik. A kedvenc dalom Shawntól és nagyon csalódott voltam, hogy nem került fel. -Nektek és annak a csodálatos lánynak, aki ihlette. Szeretlek Skylar. -Szívem kihagy egy ütemet. Tényleg kimondta ennyi ember előtt, egy koncerten, ahol hivatalosan nem is hallom, mert nem vagyok itt. Connor vigyorogva lök oldalba azzal visszarepítve a valóságba. Már csak pár dal maradt hátra, de már most alig bírok magammal. Meg akarom ölelni, csókolni, érezni akarom a közelségét. Amint vége a koncertnek és a tömeg elkezd kiáramolni izgatottan vágódok Brian mellé, hogy elvezethessen a színpad mögé. Egyedül fixen eltévednék, de így bátyám segítségével hamar kiszúrom a nekem háttal álló srácot. Bandájával beszélget, Mike sokkal előbb észrevesz hiszen szemben áll, még sem mond semmit. Óvatosan barátom osonok mögé és hirtelen felindulásból takarom el szemeit.

-Na ki vagyok? -Mélyítem el hangomat. A srácok mosolyogva figyelnek minket. Shawn hatalmas tenyereit enyémekre vezeti és egyszerű mozdulattal hámozza le szemeiről, miközben hátra pillant. Amint meglát elkerekednek íriszei, s olyan lendülettel fordul meg és ölel magához, hogy kis híján felborulunk. Boldogan fűzöm nyaka köré karjaim, mialatt ő kiegyenesedik azzal elemelve a földről. Reflexszerűen kulcsolom derekára lábaim, hogy még véletlenül se tudjon elejteni.

-Mit keresel itt? Hogy? -Pislog rám hatalmasakat, miután kicsit eltol magától. Izmos karjai még mindig ölében tartanak, onnan szemezek csillogó barnáival.

-Meglepetés. -Vonom meg vállaim vigyorogva. Pontosan azt én sem tudom, hogy hogy, csak azt hogy végül itt kötöttem ki szüleim jóvoltából. Shawn hitetlenül megrázza fejét, majd egyszerűen ajkaimra hajol. Hiányzott a csókja, nem is gondoltam volna, hogy két hét ilyen hosszú idő. Mi lesz velem az elkövetkező évben? 

Nem tudom mennyi idő telt el, de végül barátom lassan visszaeresztt a földre, de kezem esze ágában sincs elengedni. Kézen fogva cikázunk a stáb körül egészen addig, míg meg nem találjuk anyuékat Briannel beszélgetni.

-Mr. Craigen! -Nyújt kezet illedelmesen apukámnak, aki azonnal el is fogadja azt. -Mrs. Craigen! Jó látni! -Öleli meg anyát is, majd mint, ha mi sem történt volna lép vissza mellém. Kezeit le sem veszi rólam, attól tart, ha megteszi eltűnök, pedig nem. Itt vagyok és legszívesebben itt is maradnék.

-Mi megyünk fiatalok. -Indul meg anyu, mire érhetetlen pillantást vetek rájuk, majd bátyámra. Velem mi lesz? -Vettünk ki egy szobát éjszakára, majd csak reggel megyünk haza. -Biccent felém, de még mindig nem értem mi történik.

-Ne legyél már sült hal Sky, te jössz velünk, reggel felvesznek anyuék a hotel előtt. -Korhol le Brian nevetve, de én és barátom egyszerre szólalunk fel.

-Mi?

-Mi?

-Na te meg a másik. -Röhög fel újonnan Bri, mialatt a srác vállára helyezi tenyerét. -Andrew elintézte, ma Skylar veled alszik. -Tagolja szinte szavanként, amivel mindkettőnk fejében rendbe tesz dolgokat. Mosolyogva pillantunk össze. -NANA semmi huncutság, a másik szobában leszek! -Fintorodik el, miközben lekapja barátja válláról a kezét. Semmi rosszra nem gondoltunk, kikérjük magunknak. Legalábbis én nem, Shawnból pedig ha kimegy az adrenalin úgy alszik el, mint egy csecsemő. Mindig ez van. Lelkesen hív koncert után, de fél-egy óra múlva már alszik is.