TNHMB //Shawn Mendes ✓

17.

Brian

Halvány mosollyal figyelem az ablakon keresztül húgomat és legjobb barátom. Nem vagyok egy rossz kukkoló, félreértés ne essék. Épp indultam, hogy rá nézzek Skyra, mikor az üvegen keresztül kiszúrtam, hogy nincs egyedül. Én voltam, aki szólt Shawnnak, hogy mit történt, de azt nem gondoltam, hogy mindent eldob és autóba ül.

Annyira békések így. Egymással szemben ülnek, a srác szorosan tartja karjai között míg állát megtámasztja feje búbján. Néha lehajol, hogy puszit nyomhasson tincsei közé, majd folytatja hátnak cirógatását. Még egy lánnyal sem láttam így viselkedni. Shawn egy tündér, ha az utcán meglát sírni valakit is oda megy, de Skylarrel teljesen más.

-A nagyi elaludt. -Lép mellém anya, apró tenyerét vállamra vezetve. -Hol van Sky? -Indulna meg az ajtó felé, de ahogy meglátja őket az ajtóüvegen át egy pillanatra megtorpan és rám vezeti íriszeit. -Mióta? -Mosolyodik kellemetlenül. Egyáltalán nem úgy reagált, ahogy én azt vártam. Anya szereti Shawnt, pontosan ezért nem értem kelletlen mosolyának indokát.

-Szeretik egymást vagy mutatják ki? -Emelem meg halvány vigyorral szemöldököm. Valóban jó rájuk nézni, de ahogy barátom letöröli könnyeit, Sky pedig közelebb hajol elvezetem róluk tekintetem. Szeretem őket, nem zavar, össze is illenek, viszont fel kell dolgoznom, hogy ő már nem az a kislány, aki régen volt.

-Te mit szóltál hozzá? -Kérdez vissza, majd egyszerűen visszasétál és leül az egyik székre. Lábait keresztbe fonja, de tekintetét mindig nem szakítja el a gerlicékről.

-Sky a húgom, Shawn pedig a legjobb barátom. -Vonom meg vállam szemeim újból rájuk vezetve. Most már mindketten ugyan azt a pontot vizsgálják és beszélgetnek, szóval úgy tűnik tényleg jó ötlet volt szólni neki. -Ha boldogok együtt én is boldog vagyok.

-Annak tűnnek. -Biccent, s végre őszinte mosoly kúszik arcára, úgy hogy most már szemei is csillognak. Annyira egymásra figyelünk, hogy addig fel sem tűnik, hogy a két felügyelt megindult a bejárat felé, még Skylar ki nem vágja a bejáratot és mindkettőnket a konyhában talál az ablakra tapadva.

-Ti leskelődtök? -Fonja össze maga előtt karjait, égbe szökött szemöldökkel. Shawn közvetlen mögötte áll meg, mellkasa egészen a lány hátának simul, de aztán hátrább lép és tenyerét zavartan a tarkójára vezeti.

-Nem! -Kezd tiltakozni azonnal anya, pedig pontosan tudja, hogy lebuktunk. -Csak szép az idő. -Kamuzik orbitálisat, amitől majdnem hangosan felnevetek. Anya és a hazugságok nem igazán működő páros.

-Mindjárt esik. -Kuncog fel Sky is, mielőtt kilép a srác előtt és felül a konyhapultra. Anyukánk szúrós pillantást küld felé, de őt ez nem igazán foglalkoztatja. Szó nélkül nyújtja kezét barátom irányába, aki hezitálva, de végül ujjait a lány kezére kulcsolja. Húgom ezt kihasználva húzza maga elé, s állát megtámasztja a srác vállán.

Skylar

Teljesen elment az eszem, hogy ennyire nyíltan viselkedek Shawnnal anyukám előtt. Nem azért, mert ne vállalnám fel, elvégre ő a legjobb pasi akivel valaha találkoztam és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy úgy néz ki mint valami félisten, hanem mert még mi magunk sem beszéltük meg, hogy ez még is mi a fene közöttünk. Nyilvánvalóan nem barátság, de még barátság extrákkal sem. Jobban hajazunk egy párra, de míg nem hivatalos lehet nem kellene így viselkednem. A srác válláról pislogok anya felé, aki szó nélkül figyel minket. Ő és Shawn mindig is kijöttek, elvégre bátyámmal tényleg legjobb barátok az idők kezdete óta. Szerintem egy időben volt, hogy anya többet beszélt Karennel, mint apával.

-Haza viszel? -Dünnyögöm nyakába, amitől észrevehetően kirázza a hideg. Nem bírom ki, hogy ne vigyorodjak el ezen. Imádom, hogy ekkora hatással vagyok rá. Amellett, hogy jól esik a lelkemnek, még az egómnak is, elvégre csak a híres és nagyon kanadai Shawn Mendesről van szóm még akkor is, ha én sose tudtam így tekintetni rá.

-Most? -Fordul oldalra, hogy rám tudjon nézni, de így ajkai túl közel kerülnek enyémekhez. Megakarom csókolni, de végül nem teszem meg, hanem kicsit elhajolok.

-Uhum. -Hümmögök bágyadtan. A fél napon át tartó sírás teljesen kikészített és lefárasztott. Semmi másra nem vágyok, mint egy forró fürdőre és egy kiadós alvásra a srác mellkasán. Fura, mert ez az egész még nem is hivatalos köztünk, de többet aludtam vele, mint az exemmel. Az exszel, akivel körülbelül egy hónapot voltunk együtt és nem történt semmi. Én nem akartam, ő pedig nem tudta felfogni és összefeküdt mással. Visszagondolva lehet jobb is így.

Gyorsan elköszönünk anyuéktól, majd kézen fogva hagyjuk el az udvart. A szomszéd néni épp virágjait locsolja, így mosolyt erőltetek magamra a köszönéshez, csak az után huppanok be Shawn mellé az anyósra. Esélyt sem hagytam neki arra, hogy kinyissa az ajtót, villámgyorsan kerültem meg azzal teljesen lehagyva őt. Amint ő is elhelyezkedik, elindítja a motort és tenyerét enyémbe csúsztatja. Ez már teljesen természetesen jön, még rám sem néz, de egyáltalán nem bánom. Közelsége biztonság érzetét nyújt, ami egész tesem átmelengeti. Értetlenkedve figyelem, ahogy kirakja az indexet jobbra, majd kanyarodni kezd, de mikor kiszúrom a hatalmas sárga M betűt vigyorom szinte fülemig szökik.

-Fogadjunk, hogy ma még nem is ettél. -Vonja fel szemöldökét enyhén vádaskodva, miközben besorol a Mcdrive-hoz.

-Nem fogadok olyanban, amit fixen bukok. -Húzom el ajkaim. A mai napomnak nem volt szerves része az éves. Sőt teljesen kimaradt belőle.

-Skylar! -Ráncolja szemöldökét mérgesen, de további lebaszásnak nem leszek alanya, ugyanis a hangszóróból megszólal egy kedves lány hangja, hogy felvegye rendelésünk. Shawn tudja miket szeretek és szépen be is tankol belőle, így mire a kiszolgáló részhez érünk egy hatalmas adag kaja vár minket.

-Sziasztok! Készpénz vagy kártya? -Mosolyodik el a kiszolgáló, majd mikor realizálja a srác jelenlétét elkerekednek szemei és egy pillanatra lefagy.

-Kártya! -Szólalok meg és nyújtom felé azonnal az előhalászott bankkártyát. Ez egy olyan lépes amire, Shawn nem számít, de sajnos észhez tér mielőtt a szöszi elvehetné az eszközt. Egy másodperccel előbb kapja ki kezemből a srác és szúrós tekintettel dobja vissza ölembe.

-Ez felejtsd el! -Néz rám egy pillanatra mérgesen és már át is nyújtja sajátját. A lány mosolyogva nyúl érte, hogy fizetni tudjunk. Mendes szemeivel végigköveti a kártya útját, de mikor észreveszi a lány kezén elterülő tetoválást szemei kitágulnak úgy pislog felé. - Az az én aláírásom? - Bámul a pirossal felvarrt Shawn Mendes felirat felé. Válaszul a lány azonnal elpirul, de végül visszafojtott mosollyal válaszol.

-Igen, az egyik Torontói koncert után. -Meséli vidáman, miközben átnyújtja a papírzacskókat. Shawn leblokkolva adja tovább nekem az ételeket, így a végére elég szép kupac keletkezik az ölemben. Ki a fene fog ennyit enni?

-Bakker, ha mondod szebben írok! -Vakarja meg tarkóját édesen felnevetve, majd telefonjáért nyúl. -Lefotózhatom? -Pillog a lányra, aki szinte azonnal bólint. Pár szót még váltanak, gyorsan csinálnak egy képet, amiből megpróbálok kihajolni és megyünk is tovább. Mendes levakarhatatlan vigyorral vezet egészen hazáig. Annyira aranyos, mikor ennyire lelkes azért, ami az ő hírnevével teljesen normális lenne. Még a kocsiból posztolta insta sztoriba a lány kezéről készült képet, amivel biztos vagyok benne, hogy hatalmas örömet okoz neki.

Shawn a legjobb ember akit ismerek.