Taking back our Love! lrh.

1.rész

2015. 08. 04

Kedves naplóm!

Nem tudom, hogy vetemültem erre, de ebben az évben naplót fogok vezetni! Nem tudom, mennyire hülyeség, hogy a gondolataimat, "napi" cselekményeket egy lapra írva adjam ki magamból. Azt meg pláne nem értem, mi a picsának kezdtem úgy, hogy kedves naplóm! Na mindegy. Kezellek akkor egy tárgynak, vagy nem is tudom minek.

A lényeg! Ez a kolesz valami botrány. Már az első évben sem volt fényes, de most?! Kaptam egy idegesítő, "benemállapofám" szobatársat. Ha ez még nem is elég rossz, kiderült, hogy drága keresztanyám lett az iskola új igazgatója! Tehát a felállás. Vagy kirúgnak még ebben a hónapban, vagy olyan büntetés szerű klub kártyát fogok kapni. Jó, mi? :DDDD

Bár, hála istennek, annyit megengedett, hogy megfelezzük a szobát, és ízlésünk szerint alakítsuk ki a ránk eső részt. Hihi! *-* Feketék lettek a falaim, míg a szobatársam, Amy falai pinkek. Az ágyneműm egy fehér takaróból áll, amin díszeleg egy hatalmas fekete kereszt. Amy ágyneműje fekete, fehér keresztel. Mi a fasz?! Egymásra néztünk, hatalmas kikerekedett szemekkel. Lepacsiztunk egy pár perc hallgatás után. Lehet nem is olyan rossz ez a nő. :D Hasonló a stílusunk, csak az övébe több a punkos effekt mint az enyémbe.

Na, mivel nem vagyok antiszoc, főleg nem depis, majd este talán beléd firkálok még valamit.

BB kilép ;)

- Azt hittem, megint valami gyökér stréber libát kapok. - vigyorgott rám Amy az ágyamra lehuppanva.

- Megint? - emeltem fel a szemöldököm.

- Jah. - vont vállat. - Az előző éveimet is bentlakásos suliban töltöttem, plusz az előző egy évemet is megkeserítette egy ilyen jövevény. Tiszta szar.

- Nekem ne mond. - röhögtem el magam. - Azon is csodálkozok, hogy most még itt vagyok.

- Felfedező út? - kacsintott rám.

Fogtuk a kulcsunkat, és bezárva a szobánk ajtaját elindultunk felmérni ezt a retek iskolát. Tiszta Roxford, csak itt nincsen köpeny hála istennek, nincsenek természet ellenes emberek, eddig legalább is.

Ez az iskola kibaszott nagy, semmit nem változott egy év alatt. Már már azt hittem a nyáron, hogy lerombolták, vagy legalább ledőlt valami, de nem sajnos, semmi nem történt. Leértünk az aulába, és mindkettőnk arcán egyszerre jelent meg egy grimasz. Vicsorogtunk, mondhatjuk.

- Kik ezek? - köpte a lépcső tetejéről Amy.

- Szokj hozzá. - dőltem a korlátnak, ami egy kibaszott vastag fal! - Ott, a kurvák helye van! - mutattam a póthajas, "csöcsömet kidobom mert ezzel mutatom meg ki vagyok", plasztik cicákra. - Ott van a stréber sarok, ott a vágom az eremet sarok, ott az ilyen átlagos emberek, ott meg az a négy srác, elméletileg a sulink legjobb pasijai. - forgattam meg a szememet, mire Amy felnevetett.

- A stílusuk jó. - nézett végig rajtuk.

- És itt ki is fújt. - nevettem el én is magam.

Akik idejártak ebbe a suliba, sose voltak százasok. Amy-nek még bemutattam két barátnőm, Wanda-t és Snooki-t. Adta isten, elsőre kijöttek.

Már négyen jártuk a suli auláját, mikor egy a fülemnek nagyon sértő hang belesipított a fülembe.

- Brook cicaa!

Szem forgatva, flegmán néztem a hang irányába. Türkiz kék szempár meredt rám, kanossággal csillogva, kaján vigyorral alatta.

- Mit akarsz, Hemmings? - mélyült le a hangom, mire a lányok mögöttem fuldokoltak a nevetéstől.