Taking back our Love! lrh.

2.rész

Érdekes módon, az ágyamban keltem fel. Nem emlékszem, hogy is jutottam fel egyáltalán idáig, annyi pia mennyiség után. Snooki az ágyam alatt, Wanda a fürdőkádban, Amy félig lelógva az ágyról alszik. Fő kérdés: Mi az isten fasza történt?

A fiókom kicsit nyitva. Na, már korán reggel idegbajos leszek. Lendületből húztam ki és kaptam a naplóm után, rögtön lapozgatva. Megvagy!

Csezd meg Brooklyn Szexi Barbados!

Nem elég, hogy jövök neked egyel, amiért bevédtél az igazgató előtt a buli miatt, nem elég hogy teljesen rád gerjedtem a bulin a cseszett jó csípő mozgásod miatt, nem, neked még rá is kell tenni azzal, hogy vigyelek fel!

Egyszer még megkeserülöd azt a napot, mikor szóba álltunk! -.- Egész éjjel kanos voltam.

A szabályaidra vissza térve.. Ha az lesz mint a bulin, hogy se az ajtót nem zárjátok, se semmi, akkor már pedig befogok járkálni, és örömmel fogom nézni ahogy szunyókálsz! ^^ Akkor legalább nem akarsz megverni! O.o

x Kiss x L

U.i: nem vagyok bébicsősz! Egy szexi nőre, pláne ha rólad van szó, nem vigyázni fogok legközelebb, ha nem kihasználni a részegséget. :*

Szent szar! Pislogtam ám nagyokat, az egyszer biztos! Mi a jó büdös picsa történt de most már komolyan?

- Amy! - kiabáltam el magam, mire Snooki lefejelte az ágyam alját, Amy megijedve esett majdnem fejre a saját ágyáról, Wanda pedig kicsoszogott full kómás fejjel a kádból.

- Mi történt? - kérdezte a szemét törölgetve. - Mit kerestem a kádban?

- A fejem bassza meg! - mászott elő Snooki is.

- Annyit tudok, hogy Hemmings hozott fel, legalább is engem. - lengettem előttük a naplómat.

- Nem iszok soha többé ennyit. - ült fel normálisan Amy is. - Pedig, ahogy emlékszem, jövő hétre is ilyen buli lesz.

- Jó reggelt diákok! Figyelem! Brooklyn Barbados-t kérem az igazgatói irodában, azonnal!

- Mi az isten van már?! - morogtam, majd felálltam és elindultam a harmadikon lévő igazgatóiba.

Persze, odáig mindenki megbámult, furcsa szemekkel. Kénytelen leszek ezek szerint azzal a tökkelütöttel beszélni, hogy mi a jó fészkes fene történt, mert ez így nem kóser.

- Huhú, Mrs. Amerikát most kirúgják. - nevetett fel valaki mögöttem.

- Már az első nap? - kérdezte egy másik, látszólag női hang.

- Kemény! Nem lennék a helyébe.

Nem törődve velük, majdnem kitéptem az ajtót a helyéről, úgy rontottam be. A titkárnőre a frászt hoztam, ez látszott. Intettem neki, majd jól ismerve az útvonalat, elindultam drága keresztanyámhoz. Jajj, milyen fejmosást kapok!

Bekopogtam, majd nyeltem egy nagyot.

- Szabad!

Bementem. Térdeim remegni kezdtek, ahogy érces hangját meghallottam. Nem volt egy szigorú nő, csak kötelesség tudó, pláne így, hogy igazgató nő lett.
- Brooklyn lányom! - mosolygott rám.
Hát, a torkomban a gombóc picivel kisebb lett, de a szorongó érzésem nem múlt el.
- Öhm. Jónapot?! - húztam össze kínosan a szemeimet. Nem tudom hogy tegezzem e vagy magázzam!
- Lánykám ülj le és beszélgessünk. Senki nem hall, tehát mintha otthon lennénk.
Nem mondom, megkönnyítette a helyzetemet. Levágóttam az író asztala előtti székbe, lazán felraktam a karfára a lábam és felkönyököltem megtámasztani a fejem.
- Bajban vagyok? - sóhajtottam fel.
- Nem annyira. - vigyorgott rám. Azért ez nyugtató! - Tudom, hogy nem te rendezted a bulit. A keresztlányom vagy, tehát ismerlek.
- Ezt még is honnan veszed? - pislogtam rá. Na, melyik spicli köpött?
- Ha te tartottad volna, akkor nem az alaksorban. - nevetett fel. - Azt is tudom, hogy a drága Hemmings csinált mindent. - kacsintott rám.
- Faszfej Hemmings. - javítottam ki. Barom! Nem lett könnyebb a helyzetem.
- Iskolán belül leszarom a magán életeteket. - nevetett fel. De laza! - Ám az már jobban aggaszt, hogy miért védted be.
- Jön egyel! - néztem rá. - Így legalább letudom koptatni.
- Délutánra mit találjak ki neked?
- Tudtam hogy nem úszom meg bekaszlizás nélkül. - nyavajgok, hát még jó hogy!
- Kirúgni nem akarlak. Nem lenne értelme. De valamit muszáj adnom, mert különben az jönne le hogy kivételezek.
- Áh, igaz! - döntöttem hátra a fejem, s a plafont vizsgáltam.
- Mit szólnál ahhoz, hogy tanítás után a büntiszobában maradsz mondjuk két órát? - hunyorgott rám, ami azt jelenti, hogy nincs más választásom.
- Zene?!
- Majd szólok a felügyelőnek, hogy megbíztalak egy rajz elkészítésére, és ahhoz zene kell. - rándította meg a vállát.
Ez az! A két kedvenc hobbim. Keresztanyu, imádlak! Bólintottam, majd se szó, se beszéd, kimentem.
Mindenki engem bámult mind addig, amíg el nem kiabáltam magam hogy "Tűnés!" , utána kiürült a folyosó.
A szobámba lépve, mit ad isten? Hát semmi jót.
- Hood, Clifford, Irwin! - ment fel a pumpa bennem. - Mi a jó büdös picsát csináltok itt?
- Jöttünk meglátogatni! - vigyorgott rám Ashton.
- Nincs rá szükségem. - néztem rá szikrákat szórva.
- Jó a hajlakkod! - jött a fürdő felől a hang.
- Hemmings! - kiabáltam rá mérgesen. Megtette a hatását, már előttem is állt. - Tudtommal jössz nekem egyel, mert bevédtem a hímribanc picsádat. - fontam össze a karjaim a mellkasom előtt. Nagyokat pislogott rám mindenki, mire leesett nekik miről van szó. A három srác az ágyamon kidőlve röhögtek, míg Luke-ot látszólag leverte a víz.

Ezt a faszt! Kajakra azt hiszi, hogy megszivatom?! Más helyzetben még talán.

- Ühüm. - nyögte ki végül nagy nehezen, mire megjelent a szokásos gonosz féloldalas mosolyom.
- Akkor most kifizeted a tartozásod, még hozzá azzal, hogy te és a kutyáid leszálltok rólam egyszer s mindenkorra! - böktem meg izmos mellkasát a mutató ujjammal, jó közelről, hangsúlyozva a mondatot.
- De..
- Kezdhetitek a perkálást. - léptem az ajtóhoz. - Nyomás!
A négy srác felszívódott mint a kámfor. El sem hiszem! Brooklyn Barbados még sem olyan ritka szerencsétlen ember!

Egyes szám harmadik személyben beszélek magamról. Beteges!

Leültem az ágyamra. A naplómat elő se vettem, egészen addig, míg meg nem akartam őrülni a gondolataimtól.

Hát ilyen nincs! Bünti és feladat egyben! De legalább a Hímkurva Hemmings- en és a talpnyaló brigádján behajtva a tartozást, lekattannak rólam. Lehet ennél jobb napom? Remélem!
BB kilép! *-*

Ezer wattos mosollyal léptem ki az ajtón. Wanda már rögtön csapta is ki a szemközti ajtót, mintha tudta volna, hogy oda készülök.
- Mesélj mi volt! - húzott be a karomnál fogva.
- Bünti. - morogtam az orrom alatt.
- Nem arról! - intett le Snooki. - Mi volt a menő manó bandával?
- Semmi. - ültem le a szokásos babzsákomba. - Behajtva rajtuk Luke tartozását, remélhetőleg békén hagynak. Ez volt a feltétel.
- Cseles anyukám, nagyom cseles! És hogyan tovább? - pacsizott le velem Snooki.
- Ha jól tudom, nem sokára gólya tábor lesz. - néztem rájuk rosszallóan. Hihi! - Tehát ott a helyünk!
- Ki nem hagynám a kis pelusos brigád szivatását! - vigyorgott hátra a szekrényből Snooki.
- Megemlegetik ők még ezt az évet velünk. - sikítottam fel.

Bár nem csak a gólyáknak lesz emlékezetes a tábor.