24. rész

1.4K 98 5
                                    

Egy puha kezet éreztem az arcomon, ahogy egy hajtincset simít ki az arcomból.
- Hé! - simogatott meg. - Jól vagy?
- Úgy nézek ki? - néztem fel rá.
- Nem, de azért gondoltam meg kérdezem.
- Az agysejtjeid meddig bírják még ki? - hunyorogtam rá mire csak vissza vigyorgott.
- Még sok van! - mutatott a fejére kacsintva.
- Gyere már te egysejtű rómeó! - tört be Mikey. - Ne fáraszd már ennél is jobban.
- Meg leszel?
- Nélküled? - nevettem fel. - Akármikor.
- Ash gyere már. Azt várod hogy szárny nőljön a seggedre és kirepítsen? - támaszkodott Luke az ajtó félfámnak.
A szememet forgattam. Idióták. Ash felállt és egy cuki mosollyal rám kacsintott. Kifele menet utánuk néztem. Luke fordult vissza és szemügyre vett.

Mi van Hemmo? Csak nem féltékeny vagy? Hehehe.

Snooki jött be forró csokival a kezében. Felültem mellé. Semmit nem kellett mondanom már tudta is hogy mi zajlik le bennem ilyenkor. Csak két ember ismer ennyire, és ő az egyik.
- Ash azt mondta vissza jön majd, csak lerázza a srácokat. - mosolygott rám Snook. Bólintottam. Igen, Ashton Fasz Irwin a másik ember. Ő ismer még kellő kép. De nem csak azért mert egyfolytában bárhova mentünk szomszédok voltunk, nem csak azért mert bölcsi óta együtt mentünk oviba, suliba stb, hanem mert a legjobb haverom is volt. A pöcsnyakú banda előtt.

Épp a suliból sétáltam haza egyedül, mikor mellém gurult egy gördeszka. Csak néztem rá, mire leesett hogy ez az enyém.
- Neked még van egy órád tudtommal, nem? - néztem a jövevényre.
- Csak nem gondolod komolyan, hogy hagylak egyedül haza menni. Ezt verd ki a fejedből! - vigyorgott rám Ash.
A gördeszka pályára mentünk rögtön. Lepakoltuk a cuccokat és indulhatott is a baromkodás. Ash esett, húzott magával ha nem éppen én őt.
Akkoriban nagyon sokat nevettünk. Utána az általános suli 7.osztályában megváltozott ez az idill. Új osztálytársak. Ahha. Igen.
- Brook, ez itt Luke! Luke, ő itt a fogadott húgom, Brooky.
- Szia! - mosolyogtam rá, mire csak bólintott.
- Ma délután ő is velünk tart. Hidd el hatalmas lesz! - nevetett fel Ashton. Hogy mii? - Luke nem ilyen csöndes csak amikor fáradt. De délutánra felpörgetem ne félj.
- Ash ma..
- Később találkozunk. - és már ott sem voltak.
Elfelejtette a szülinapom. Szép volt Irwin!
Délután a pályán már négyen voltak. Remek! Oda fele sétáltam, mikor a két idegen rám vigyorgott.
- Eltévedtél kiscicám? - fordult felém egy papagáj fejű fazon.
- Segíthetünk? - mosolygott rám a mellette álló ázsiai beütésű.
- Már azzal segítenétek, ha nem csorgatnátok a nyálatokat.
- Ejha, bébike milyen nagy szád van. Tetszik! - kacsintott rám a papagáj.
- Brook! - jött oda Ash. - Látom ismerkedtek.
- Ja, nagyon jó. - forgattam meg a szemeim.
- Ő itr Calum Hood.
- És nem ázsiai! - mutatta fel a mutató ujját.
- Ez itt pedig Michael Clifford.
- Örvendek, kiscica! - hajolt meg a papagáj.
- Aha, remek. Ash, mikor érsz rá?
- Hát ma terveztünk még moziba is menni.. - vakarta meg a tarkóját Ash.
- És milyen nap van ma? - fontam keresztbe a karjaimat.
- Péntek. - pislogott rám. - Miért fontos ez?
- Akkor nézd meg a naptárad te felfuvalkodott pöcs! - böktem meg a mellkasát. - Gratulálok Irwin! Kitettél magadért! Na jó szórakozást az új bandáddal!
És ezután nem szóltam hozzá, nem találkoztam vele.

Snook látta rajtam hogy elgondolkodtam. Szerintem tudja is, hogy min. Megölelt. Elkezdtünk zenét hallgatni, mikor az ég hatalmasat dörrent. Aztán már zuhogott is az eső. Csak ezt ne! Csak most ne! A takarómat a fejemre húztam, és a lehető leghangosabban kezdtem el zenét hallgatni. Snook az ajtóhoz rohant, hogy kinyissa gondolom Ash-nek. Utána meg vissza hozzám bezárni az ablakot.
- Ember, mekkora vihar van! - ez nem Ash hangja. - Hát innen nem megyünk el egy darabig.
- Pedig kénytelenek lesztek. - na de ez már az övé. - Itt semmi kép nem maradhattok.
- Elég! - csattant fel Luke.
- Most hagyjátok abba ezt a gyerekes veszekedést. - ment ki Snooki is. Megfogtam a kezét.
- Kyle az? - suttogtam, mire bólintott. Felsóhajtottam. - Hívd be légyszi.
Nem akartam isten igazából Ash és Snookin kívül senkivel se beszélni. De Kyle most jókor jó helyen van. És egyszer s mindenkorra tisztázni akarom a kapcsolatunkat, már ha létezik ilyen.
Kyle benyitott és jó hangosan vágta be az ajtót. Felém fordult de a mosoly lefagyott az arcáról.
- Jézusom nyuszifül! - sietett oda hozzám. - Minden oké?
- Úgy nézek ki? - morogtam neki a takarómba. - Szeretnék beszélni veled.

*Luke*
Remek! Szarrá is áztunk, Kyle genyó Brooklynnal bezárkózva. Ash -el is előbb békélt meg, mint velem. Kueva jó mondhatom!
Calum ült le mellém a kanapéra. Legalább ő megért.
- Na mi nyomja azt a csöppnyi vaj szíved?
- Nyakon váglak! - néztem rá mérgesen. - Te is tudod.
- Ugyan már, Luke. Semmi nincs köztük.
- Nem Ashről beszélek. - fogtam meg a fejem.
- Én se. - nevetett fel Cal. Örülök, hogy ilyenkor is remek hangulata van.
De komolyan! Legszívesebben felközném magam mellette.
- Apropó Ash. - néztem az említettre. Huha! - Neki mi baja van?
- Nem tudod? - Cal elég furcsán bámult rám. Miről maradtam le? És minek van nála egy hatalmas plüss maci?
- Ha tudnám nem kérdezném.
- Brook. - ennyit kaptam válaszul. A többit meg szopjam ki a kisujjamból vagy mi? - Régen legjobb haverok voltak, emlékszel? És mikor összevesztek, még aznap rohadt nagy vihar volt. Brook nem ment haza és korházba került tüdőgyulladással és pánikrohammal, mivel elé csapott a földbe a villám. Nem vágod?
- Honnan kéne nekem ilyenekről tudnom? - pislogtam fel rá.
- Bazdmeg Luke! - pattant fel Ash a helyéről. Űű, de ideges! - Miattatok vesztem össze Brooklynnal.
- Má mé?
- Úristen ne csináld. - nevetett fel Mikey is. - Elfelejtette a szülinapját, és inkább velünk jött moziba.
- Ezekre miért nem emlékszek?
- Mert egy faszkalap vagy és mellé szenilis is. - jött ki egy pokrócba bugyolálva Brook, mögötte ezer wattos vigyorral Kyle.
Nem hazudok, az ideg elkapott. Agyérgörcsöm lesz ha kettesben látom őket. Ash előttem mosolygott, mikor Brook kislányba ment át a plüss miatt. Ilyenkor látszik, hogy legjobb haverok voltak. Nekem fel se tűnt. Szó sem esett erről soha, lehet ezért sem emlékszek rájuk. Azért kicsi zavar a dolog, hogy miattunk szakadt meg a kapcsolatuk.
Brook megölelte Ashtont. Ekkor láttam csak azt a bizonyos kötelet közöttük.
- Jobban vagy? - sose hallottam Ash hangját ennyire gyengédnek, aggódónak.
- Kicsit. Kyle segített benne. - ez a mosoly a halálom. Annyira aranyos és őszinte. Csak kár, hogy nem nekem címezte.
- Ugyan! - legyintett Kyle. - Nem volt fáradtság.
- Pedig én beleroskadok, ha ilyen helyzetek vannak. - durcizott be Snook. Ezek ketten mintha ikrek lennének Brookkal.
Ash leült egy fotelba, mellé Kyle. Az ölébe húzta Brookot. Az agyam eldobom! Mit képzel ez a kis buzi magáról?
Snook eléjük ült le. A forró csoki mindenki kezében egyre jobban csak fogyott és fogyott.
- Hmm.. - morgott fel Kyle. - Mit csináljunk míg el nem áll?
- Nem szeretnél énekelni? - fordult Ash Brooky felé, aki félre nyelt. Mi folyik itt?
- Úgy is rég hallottuk a hangodat. Én meg kísérlek gitárral. - nézett fel rá Snook.
- Öööh.. Jó. De! Én választok szöveget!

Taking back our Love! lrh.Where stories live. Discover now