REED-Meghalnék a csókodért! |+18 |

🖤NEGYVENHETEDIKRÉSZ🖤

Franky az égnek emelte mindig csillogó szürke szemeit majd egy hangos sóhaj után közelebb lépett s én próbáltam nem belerondítani nevetésemmel ebbe a komoly beszélgetésbe.

- Agnes... - intett a lány felé aki mellé lépve átkarolta Franky karját s szemeimbe nézve várt...de valyon mire várt?

Mi a szart akarnak ezek tőlem?
Nyugi Reed, nem kell belekötnöd senkibe...
Az agyam majd szét robbant éreztem ahogy nyakamban az ér megfeszül majd Willre meredtem Frenky válla felett aki nemet intett fejével s annyira szexi volt.

Felvette azt a tipikus szexi fiús stílust s én elnevettem magam a többiek pedig bizonyára hülyének néztek.

Na igen talán nem kellett volna kokainozni.

-Ne nevettes már! - szóltam oda barátomnak. - Próbállok komoly lenni Wiiiiil. - húztam el a nevét s kislányosan cukiskodva mosolyogtam rá.

Ez az én szülinapom azt csinálok amit akarok.

Franky felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott... - Aha, minden világos.

- Mi világos Franky, nem is világos semmi...

Franky szemszöge :

Hogy, hogy tekintettem rá?
Mint a legszebb álomra amiből nem akarsz felébredni.Igazából Reederica Maloneba nagyon egyszerű beleszeretni.
Minden apró kis hibájával együtt úgy szép ahogy van csak egy dolog hibázott igazán...hogy ő bizony a legjobb barátom barátnője.
Emlékszem az első napra és arra ahogy mind megcsodáltuk azt a kecses formáját és gyönyörű arcát ami azóta is ugyanúgy kitűnik a tömegből, egyszerűen gyönyörű volt...
Szóval igen, könnyű volt beleszeretni de elviselni, hogy ez viszonzatlan marad az már nem annyira egyszerű.

Sosem fordult meg a fejemben, hogy mi lenne ha? Ricky a legjobb barátom, szeretem és tisztelem így egyértelmű volt, hogy tudatnom kell vele a félresiklásomat.

De valyon mi lelhette ezt a tündéri mosollyal rendelkező agyalt aki mindig is nagylelkű volt és kedves...aki sosem játszotta előttünk a meg rendíthetetlen nagyasszonyt, most pedig itt áll előttem s komolytalan mosolyával próbállja leplezni azt a fájdalmat ami megbújik szemei közt s még így is jól látom, hogy nem kevéske kokainnal próbállja elfedni.

-Aha, minden világos. - közben jeleztem barátnőmnek, hogy jobban teszi ha most inkább mégis leül.

-Mi világos Franky, nem is világos semmi...

-Hogy mi? Az, hogy szétvagy csapva...

Megforgatta szemeit s terelni próbállt. - Ugyan dehogy, jól vagyok. - mondta s közben játékosan vállon legyintett ahogy elhaladt mellettem s én csak csóválltam a fejemet.

Agneshoz lépve kezet nyújtott neki majd bemutatkozott. - Az én nevem Reederica, gyere segítünk Kilyenak közben pedig kibeszéljük Frankyt. - mondta a lánynak miközben rámnézett és kiöltötte a nyelvét.

Elindultak le a lépcsőn én pedig Willhez fordultam. - Ez most komoly ember?

- Nemtudom miről beszélsz. - válaszolta bárgyú vigyorral az arcán.

-Nem úgy volt, hogy nem toljátok többet mert a rosszat hozza ki mindketőtökből.

Bizonyára Will is rendesen szétvolt csapva hiszen körbe közbe ugyanazt hajtogatta

-Nem tudom miről beszélsz.

Richard szemszöge :

-Mi a baj Franky?

-Ti nem lássátok, hogy Reederica és Will totál bevan állva?

-Nos? Én is felszívtam egy csíkot mielőtt jöttetek...sőtt most is felszívok egyet. - mondta Dan s mielőtt barátunk megszólalhatott volna már terítette is ki a mámorító angyal port az előttünk heverő ezüst tálcára.