🖤HUSZONNEGYEDIKRÉSZ🖤

10.7K 281 88
                                    

Csípős hideg reggel volt, ébredés után az ablakhoz sétáltam hátha le esett már az idei első hó,csalódottan engedtem el a függöny szélét ezzel vissza engedve magamelé a vékony anyagot hiszen jelenleg még jele sem volt a kristályos hideg pihéknek pedig telefonom mára jelezte,ahogy a tv-ben is napok óta ez volt a téma.

A világos színű komódhoz lépve meg pillantottam közös képeinket amik az elmúlt hónapok alatt egyre csak gyűltek.Volt egy amit talán jobban szerettem a többinél.
A clubban készült,fehér csillogó ruhája alól kivillant formás,hosszú combja,az ölemben ülve nyakamat karolta baljával,jobbja pedig arcomon pihent.Homlokunkat összeérintettük miközben egy apró csókot lehelt a számra,kezeim derekán pihentek és pontosan emlékszem,hogy előtte mit suttogtam a fülébe.

"Az enyém vagy!"

Az üres ágyra pillantottam majd idegesen ornyergemet kezdtem maszírozni két sóhajtás közt.
Hétfő van,tegnap este Dan benézett és megkért,hogy pakoljak valamit össze Reedericának amiben holnap dolgozni megy.Furcsán reagáltam le a dolgot,miért nem jön haza?
Miért nem tud innen munkába menni?

Dan szerint nem kell aggódnom mert a lány folyton rólam beszél és már a karácsonyi dekorációt tervezi, azon agyal,hogy mit vegyen nekem ajándékba szóval hamarabb othon lesz mint gondolnám s én nagyon is örültem barátom szavainak.

A hétvégém úgy telt,hogy szombat délutánig aludtam és akkor írtam vissza Reedericának a hajnalban válzott üzenetünkre.
Othon töltöttem az egész napot,megetettem Andyt,elmentem futni majd úsztam egyet.
Egyedül voltam mert Bonnye hétvégén nem jár és igazából nem is voltam kíváncsi most senkire.

Xavier és Franky elintézték a másik férfit is aki kutakodott barátnőm és Dan barátom után,hogy biztosra menjünk a sírba visszi magával a dolgot,hát oda is vitte.

Ott kezdődtek a problémák mikor megéheztem,kimozdulni nem akartam és hiányzott Reederica fősztje is.Paradicsom levest akartam,mindennél jobban kívántam és ezért felhívtam a lányt video hívásban.

*
-Hatalmas problémám van.-kezdtem.

Haja a feje tetején volt összefogva s kósza tincsek lógtak az arcába,egy hozzá képest hatalmas kék pulóver volt rajta bizonyára Willé és egy pohár akármit szürcsölt tehén mintás pohárból.

-Szivem,nem találod a ruháidat?-kérdezte halvány mosollyal.

Lepillantottam és valójában egy szál törölköző volt rajtam.

-Nincs kedvem nélküled felöltözni sem.-mondtam szomorú fejjel hátha megsajnál és hazajön.-Az a gondom,hogy paradicsom levest akarok de nemtudom hogyan kell csinálni.

-Nem bírod ki addig amíg haza megyek?

-Akkor el kell indulnod.

-A hétvégét ki kell bírnod!

-Az egészet?

-Igen!

-Hétfőre éhen halok.

Azt akartam,hogy most rögtön hazajöjjön.

-Na jó,fogj egy edényt...

Elmagyarázta mit hogyan és én követtem az utasításait,eddig fel sem tűnt,hogy ilyen hatalmas a konyha.
Viszont a helyét semminek sem találtam.

-A tészta ott van a mosogató gép feletti szekrényben a felcimlézett tésztás üvegek mögött van egy piros zacskó és...

-Állatkás....van állatkás tészta.-sóhalytottam egy nagyot.-Olyan jó vagy hozzám...vettél állatkás tésztát.

REED-Meghalnék a csókodért! |+18 |Donde viven las historias. Descúbrelo ahora