REED-Meghalnék a csókodért! |+18 |

🖤HETVENHARMADIKRÉSZ🖤

- Meghallgatnál? 

- Nem, nem vagyok köteles meghallgatni téged, kérlek ne is próbálkozz az este folyamán. - úgy nézett rám mint aki nem akar hinni a fülének.

- Fejezd ezt be. 

- Elnézést rosszul hallottam.Mit parancsolsz? - tettem felé egy lépést Dan pedig felált.

Richard kiváncsian nézte és hallgatott.

- Azt mondtam fejezd be ezt a viselkedést.

- Álljunk meg egy pillanatra, te azt mondod, nem, nem, nem te azt parancsolod nekem, hogy fejezzem be. Mit fejezzek be Dan? Nekem te nem parancsolsz, látod ezt a gyűrűt az újamon? - felmutattam a kezemet. - Kibaszott sok éve vándorol olyan nők közt mint én, ami azt jelenti, hogy a férjem után én vagyok az első ember aki ezen a klánon belül bekussoltathat bárkit is, szóval ha azt mondom, hogy kurvára befogja mindenki a pofáját akkor onnantól egy szót sem akarok már hallani. - Dan ránézett Richardra aki nevetett.

Ma valami kurva vicces számára, de kiváncsi vagyok mire vége az estének merre görbül majd a szája.

- A feleségemnek igaza van, hatalmában áll parancsokat ossztani a klánon kelül.És most, hogy Dant sikerült elhallgattatnod had kérdezzem meg, hogy mi a bajod? Vagy netán nekem is szeretnéd megparancsolni?

- Az a bajom, hogy rászáltál Rosera mikor ő sosem ártott neked. Mit hittél? Hogy majd meglátom a videót és sirva fakadok? Roset hibáztatva amiért több évvel ezelőtt belefutott egy olyan társaságba ahol senki sem tisztel senkit és semmit? Ami történt az nem más mint egy elkényeztetett gyerek szórakozása.

- Nos, a buli innentől extra privátra vált. Jóéjt, köszönjük, hogy eljöttetek. Ha gondoljátok maradjatok, bulizzatok, videózzatok. Rose bal profilja az előnyösebb. - ezzel a gúnyos megjegyzéssel zárta majd felállt és megragadta kezemet amivel egy időben Will is felált.

- Nem Will, ma nem fogunk boxolni.

- Gyertek, Nath hazavisz titeket. - mondtam barátaimnak. Nem hagyom, hogy itt maradjanak.

Richard autója hangal jelezte, hogy nyitva van. - Szálj be.

Beszálltam de nem tudtam mit tartogat a ma este, ha haérünk és Richard megtudja, hogy történt egy kis változás annak nem fog örülni.

- Elkényeztetett gyerek vagyok? - hallottam ahogy nem túl hangosan de nekem szegezi a kérdést.Nem válaszoltam.

- Szerinted egy elkényeztetett gyerek vagyok? - hirtelen összeszoritottam a szemeimet olyan hangosan üvöltötte, hogy beleremegtem. Féltem, pedig még csak most kezdődik.

- Alapból az a véleményem, hogy ilyet normális ember nem csinál. De tudom, ez egy másik világ és nem érdekel mit csináltál régen, nem ez a baj hanem az, hogy valamiért azt gondoltad, hogy majd Roset okolom. 

- Mi lett volna ha hamarabb mondom el, ha a megismerkedésünk után közlöm veled?  - kérdezte.

- Ha igy lett volna, mi sosem jövünk  össze, ez egyértemlű. - válaszoltam.

- Akkor most hálásnak kellene lennem? 

- Talán igen. Tudod, mikor ma délután Rose elmondta részletesen, hogy mit tettetek vele, mérgemben kidobtam a karikagyűrűmet. - talán félnem kellett volna hiszen szikráztak szemei, de állok elébe bármi is történjen. - Az a nő akit megaláztál és be akartál feketíteni, visszahúzta az újamra, ő mondta, hogy ezt ne tegyem még egyszer meg, ha csak dühből tettem is. - eleredtek könnyeim s futó záporként folytak végig kipirosodott arcomon, némán. Nem voltam szomorú inkább csak dühös és csalódott. Tudom ki ő, tudom milyen és miket tett vagy éppenséggel miket tesz, nem vagyok ostoba sem álszent. A sebességváltóról lassan átvezette övét az ölemben pihenő kezemre, ahogy újai az enyémet érintették s lassan rákulcsolta övéit, enyhe szoritást éreztem ami egyre csak erősödött.