REED-Meghalnék a csókodért! |+18 |

🖤HUSZONHATODIKRÉSZ🖤

Elváltak útjaink.
Beültem Richard kocsijába hátra anyám mellé és hozzá bújtam.
Vállára hajtottam fejemet s ő oltalmazó karjaiba fogadott.
Úgyéreztem magam mint egy kislány ,fel sem tűnt,hogy nem hazafelé megyünk.Akkor vettem észre mikor Richard leparkolt és szólt anyámnak,hogy kiszálhat nemsokára érkeznek a többiek is a halotti torra.

-Hazaviszem Reedericát és vele maradok amíg pihen kicsit.
Nemsokára csatlakozunk mi is Páola.

Anyám bólintott és úgy tett ahogy párom mondta.
Hátul maradtam az autóban és csendben ültem tovább,kis idő múlva
leparkoltunk majd kiszált és kinyitotta nekem a hátsó ajtót.

-Gyere szivem.

Nyitotta a bejárati ajtót és előre engedett,levetettem csizmám és tovabb haladtam a nappali felé.
Richard a konyhába ment és engedett egy pohár vizet.

-Hogy vagy kis cicám?

-Jól vagyok.-léptem közelebb.

-Akkor jó...-abban a pillanatban lendítette kezét és a pohár víz végig csurgott az arcomon.-...és most?Most is jól vagy szerelmem?Hmm...?

Köpni,nyelni nemtudtam...csak néztem rá elkerekedett szemekkel.
Mire észhez tértem már előttem állt és szúrós méregzöld szemeivel nézett.

-Menj fel gyönyörűm és hozd rendbe magad.Vegyél fel valami mutatós feketét,sokan lesznek...-szünetet tartott.-...had dicsekedjek veled.

-Ezt miért kaptam?-kérdeztem halkan.

-Hogy össze szedd magad!
Te azon rinyálsz,hogy az apád nője terhes?Nem vagy te már kislány,tedd magad túl rajta és engedd el!
A nagyapám meghalt és te azon drámázol a temetés kellős közepén,hogy apád felcsinált valakit?-emelte fel hangját és én megsem mertem szólalni.

Hátráltam és elindultam felfelé de utánam szólt.- És próbálj meg egy kicsit együttérzőbben színészkedni majd ha odaérünk a halotti torra!

Fel kullogtam csendben és előkaptam egy rövidebb fekete ruhát aminek felsőrészét gyönyörű csipke borította és csónak nyaka fedetlenül hagyta vállaimat.

A smink asztalhoz ültem és leszedtem sminkem maradványát ha már egyszer új ruha akkor új smink is dukál hozzá és ha volt benne annyi,hogy pofon öntsön hideg vízzel akkor most már várja meg amíg elkészülök.

Fél óra múlva lépteket hallottam s egyszercsak megláttam magam mögött a tükörben.A szék támlájára támaszkodott két kezével és a tükörképemet nézte.

-Lennél szíves elkészülni öt percen belül?

-Igen.-mondtam s közben a tükörből rápillantottam.

-Vedd fel azt a szettet amit csináltattam neked.-jelentette ki Richard.

Hátra nyúltam és kikapcsoltam vékonyka kis láncomat amin egy picike gyémánt medál lógott s amit úgy szerettem.
Míg ezt megtettem Richard az ékszeres fiókomban kutatott ahol gondosan elvoltak rendezve az én csillivilli csodáim.
Mögém lépve kiseperte hajamat a nyakamból és bekapcsolta a nyakláncnak már nem is nevezhető szépséget,inkább volt ez nyakék.

-Nem lesz ez túl feltűnő a csipke ruhához?-kérdeztem.

-Akkor felveszel valami mást.

Nyeltem egyet és bólintottam amit halvány mosolyog kísért.

-Rendben,válassz valamit.-addig én bekapcsoltam a karkötőt aminek mintája ugyanolyan volt mint a nyakéknek és fülembe raktam a hozzá tartozó fülbevalót.
Csupa gyémánt voltam de hát nem hiába énekelte meg Marilyn Monroe "Diamonds are a girl's best friend"