Complicated

»Part 47«

Hamarabb érkeztem, mint általában így eléggé furcsa volt, hogy alig van valaki a diákszövetségi házban. A zene szólt, az alkohol és az üdítők kivoltak készítve. Egy hat fős társaság éppen sörpongozott, míg rajtuk kívül körülbelül öten lézengtek a helységben. Kissé kellemetlenül éreztem magamat egyedül a sok idegen között. Tanácstalanul pillantottam körbe, majd inkább észrevétlenül eloldalogtam a fal mellé tolt kanapék felé.

- Ella? - még le sem sikerült ülnöm, amikor a nevemen szólítottak. Azonnal a hang irányába kaptam a tekintetemet. - Nahát! - féloldalas kisfiús mosolyra húzza ajkait. - Ma már másodjára futunk össze. Micsoda véletlen! - színészkedik színpadiasan, ahogy egy piros műanyagpohárral a kezében felém tart. - Szerintem Aidan nincs itt. - teszi hozzá közvetlenül elém toppanva.

- Tudom.

- Akkor hogyhogy ilyen korán jöttél? - kíváncsiskodik.

- Azt hittem később fogok ide érni. Eléggé meglepett, hogy szinte üres a ház. - pillantok körbe újra a helyiségen. Jay lehuppan a kanapéra így végül én is mellé ülök.

- Reggel nagyon sietősen távoztatok. - jegyzi meg, mosolyát a pohara mögé rejtve.

- Azt hiszem egy kicsit váratlanul érte Aidan-t a találkozás. - próbálom szépíteni a dolgot, mire szórakozottan felhorkan.

- Egy éve él itt, kétlem hogy annyira meglepte volna, hogy összefuthat a lakótársaival. Egyszerűen csak nem bírja elviselni, ha mások is rád mernek nézni. - röhög jókedvűen.

- Vagy csak nem akar felvállalni.

- Ha így lenne, nem aludtál volna itt nála, ki tudja már hanyadjára. - pillant rám jelentőségteljesen.

- Harmadjára. - pontosítok azonnal.

- Nála már az egy is sok, kislány. - paskolja meg a combomat barátságosan. - Iszol valamit?

- Talán egy kólát.

- Ennyire azért ne vadulj! - nyomja magát állásba. A szemeimet fogatva követem őt a konyhába, idő közben pedig egyre többen jelentek meg. A konyhában folytatjuk tovább a beszélgetést egészen addig, míg egy srác meg nem jelenik, hogy sörponghoz gyűjtsön embereket. Jay azonnal rábólint, mire az ismeretlen felvidul, hogy már csak egy embert kell kerítenie. - Gyere te is kislány! Lehetsz velem egy csapatba. - kacsint rám Jay. Amióta meghallotta, hogy Ash kislánynak szólít, ő is elkezdte. Bár kezdetben erősen tiltakoztam ellene, végül rájuk hagytam a dolgot.

- Nem hiszem, hogy jó ötlet. Még sosem játszottam ilyet és...

- Akkor épp itt az ideje! - karolja át a vállamat a nappali felé vezetve. - Jó buli lesz, hidd el! - az asztal körül állók vidáman fogadják, hogy megvan a hat fő. Mint kiderült, mind diákszövetségi tagok. - Ő Ella, a csaj aki bejáratos Collins szobájába. - mutat be, mire én oldalba könyökölöm és szúrós tekintettel nézek rá. Nem szándékoztam mindenki orrára kötni, a dolgainkat. A fenének se hiányoztak a pletykák! De ezek a srácok egyszerűen csak annyival reagálták le, hogy "jaaa, te vagy az". Az első kört rábízom Jay-re, hogy megfigyeljem hogyan kell ezt játszani, de aztán egyből a mély vízbe löknek, hogy én következzek. Elsőnek a másik csapat kezd, és egyből bele is találnak az egyik pohárba, minek következtében vidáman összepacsiznak. Grimaszolva húzom le a kissé felmelegedett sört. Pocsék az íze, még a hideg is kiráz tőle. Jay bíztatóan hátba vereget, mielőtt erősen rákoncentrálnék a dobásra, amit azonnal el is vétek. - Majdnem bele ment. - vigasztal Jay, csalódott arckifejezésem láttán. - Ki kell tapasztalni, hogy hova pattintsd a labdát. - közelebb lép és bizalmasan megoszt velem néhány tanácsot és tippet. - Először is döntsd el, hogy dobni vagy pattintani akarod a labdát. Mind a kettő szabályos. Ha pattintasz és betalálsz, akkor egyből két pohárral kell inniuk. Szerintem könnyebb csuklóból dobni. A lényeg, hogy az asztalon ne dobd túl. - a végét elhadarja mivel újra ő van soron a dobásban. Az eddigi állás egy-egy. Most szerencsére elvéti a dobást az ellenfelem, így rajtam a sor. Gyorsan felmérem, hogy a kilenc pohár közül melyikbe tudnám a legkönnyebben bedobni a labdát, majd hunyorogva bemérem a helyzetet és megpróbálom felvenni a legkényelmesebb, illetve leghatékonyabb pózt. Miután elhelyezkedem újra bemérem a távolságot, rápróbálok aztán csuklóból lazán eldobom a labdát, hogy az asztalra pattanjon és...