Complicated

Part 59

A testemből úgy éreztem minden egyes kis görcs eltávozik, a fejemben lévő gondolatok elcsitultak, egyszerűen csak átadtam magam az érzésnek és a kezdeti feszengésem ellenére most szinte teljesen elvarázsolódtam minden egyes apró kis érintéstől. Az egész testem bizsergett, lúdbőrözni kezdtem. Nem bírtam ellenállni és egy halk, jóleső sóhaj szökött ki ajkaim közül. 

- Én megmondtam, hogy élvezni fogod. Épp erre az ellazulásra volt szükséged. Vagyis szükségünk. - sóhajtotta Sarah valahonnan mellőlem. Akárcsak engem, őt is kezelés alá vették és szakértő ujjak masszírozták át arcbőrét. És a francba is, tényleg igaza volt! Teljesen ellazultam és kikapcsoltam. Bár még sosem voltam hasonló kezelésen, meg kell hogy mondjam igencsak élveztem ezt a fajta figyelmet. A hosszú éjszaka után és a még hosszabb hét után épp erre a nyugalomra és törődésre volt szükségem. Bár sikerült néhány órát aludnom, és esküszöm ez a pár óra is sokkal pihentetőbb volt Aidan karjaiban, mintha az egész éjszakát átaludtam volna. Ettől függetlenül a feszültség nem múlt el. Aggódtam Aidan miatt. Nem lökött el magától, de ettől függetlenül távolságtartó maradt. Amikor felébredtem ő éppen akkor ért vissza a szobájába, frissen zuhanyozva és immár sokkal jobb színben. Válaszolt, ha kérdeztem, nem húzódott el, ha közeledtem felé, mégis egy határt húzott kettőnk közé és túl óvatos volt. Kerülte a tekintetemet, fél szavakkal válaszolt, rövid ideig hagyta, hogy megérintsem. Inkább keresett magának valami elfoglaltságot, amivel megakadályozhatta, hogy túlságosan elmélyüljünk az érintésekben. Így hát nem erőszakoskodtam és hamar felöltöztem, hogy magára hagyhassam. Lekísért az autóhoz, berakta az összeszedett szennyesét a hátsó ülésre, majd röviden megcsókolt. Sőt, nem is igazán nevezném csóknak, inkább csak egy gyors szájra puszinak. De az utóbbi egy héthez képest már ez is valami, főleg hogy indulás előtt kettőt is kaptam belőle. Utána persze azon túl, hogy érte aggódtam meg kellett válaszolnom egy tucat kérdést, amit nem csak apától, de anyától is megkaptam telefonon keresztül. Kitartottam a mesém mellett, miszerint egy barátomnak szüksége volt rám, de úgy tűnt nem igazán sikerült őket ezzel megnyugtatnom. Főleg azért, mert képes voltam az éjszaka közepén minden további nélkül haza utazni. Végül, amikor rájöttek hogy nem fogok többet mondani rám hagyták a dolgot és nem kérdezgettek tovább. Ezután hívtam fel barátnőmet, hogy egyrészt a hogyléte felől érdeklődjek másrész elmeséljem neki a történteket. Mivel Ash nem volt otthon rábeszélt, hogy menjek el vele a manikűröshöz és a kozmetikushoz. Végül valahogy az arcmasszázsnál kötöttünk ki. Persze előtte meglátogattuk a manikűröst, és még a pedikűröst is. Sosem voltam az a fajta aki ilyesmikre költi a pénzét, de a pokolba is! Már megtudtam érteni, hogy egyes nők miért költenek olyan sok pénzt ilyesmikre. Teljesen feltöltött. Még sosem éreztem magam ennyire ellazulva, és meg kell hagyni valahogy önbizalmat is adott. Az egészen biztos, hogy én sohasem tudtam volna így kilakkozni a körmeimet, arról már nem is beszélve, hogy valószínűleg születésem óta nem volt ennyire puha a bőröm, mint most. 

- Azt hiszem Ash nagyon elégedett lesz este. - jegyzi meg Sarah mosolyogva, ahogy elhagyjuk a szalont. Mintha mind a kettőnket kicseréltek volna. Barátnőm arca ragyog, már sehol sincs a rosszkedve és a rosszulléte. - Már napok óta házsártos vagyok és egyszerűen minden miatt kiborultam. De tényleg, szó szerint mindenen. Nem is értem, hogy bírt engem elviselni. 

- Ez egyszerű. Úgy, hogy szeret. - karolok belé mosolyogva. 

- Nem megyünk el egy dupla randira ma este? - a szemei felcsillannak az izgatottságtól. - Csináljunk már valamit együtt! Tök jó lenne. Most teljesen felpörögtem szóval menjünk el valahova, kérleeek. - pillantott rám kiskutya tekintettel. Úgy nézett ki, mint egy kislány aki az édességes bolt előtt könyörög az anyukájának, hogy megkaphassa a hőn kívánt cukoradagját.