Chain to yourself Mr. Barber

44. Tenger gyümölcsei

A tükör előtt állva igazgattam a kis lenge ruhám magamon, de még mindig a zuhanyzós incidens hatása alatt vagyok. Lángol a bőröm azóta is. Pezseg a vérem ahogy az érintéseire gondolok.
-Csinos vagy.-dőlt az ajtófélfának így a szemeim felvillantak rá a tükörben.
-K..köszönöm. Te.. te is jól nézel ki.-nyeltem egy nagyot ahogy végig futtattam a tekintetem rajta. Az ingje felső gombjai ki voltak gombolva így a nyakában lógó medált és a tetkóit is tökéletesen láttatni engedte. Egy világos bézs hosszú nadrág volt rajta ami tökéletesen passzolt és kiemelte alakját.
Lassú léptekkel mögém sétálva elhúzta a vállamról a hajam majd a láncomhoz ért.
-Megigazíthatom?
-I..igen.-remegtek meg a pilláim. Egy halvány mosollyal az ajkain igazgatta a láncom, de ahogy az ujjai a bőrömhöz értek ismét elöntött a vágy. Mélyen beszívva a levegőt lehunytam a szemeim mire ő közelebb hajolt.
-Indulhatunk?-hangja még mélyebb volt mint szokott lenni így a szemeim résnyire nyitva az ajkaival találtam szembe magam.-Hm?-cirógatta meg az állam lágyan.
-I.. igen Andy.
-Akkor kérem szépen a kezecskéd.-simította végig a karom egészen a tenyeremig. Beleborzongtam az érintésébe.
Csendben követtem őt az ajtóig amit gondosan bezárt, majd a kellemes langyos szellő megcsapta az arcom ahogy útnak indultunk, így valamennyire észhez tértem a fürdőben történtektől. -Nagyon hallgatag vagy.-simította meg hüvelykujjával a kézfejem.
-Próbálok a levegővételemre figyelni.-nyeltem egy nagyot.
-Lassabban menjünk?-ezek szerintem nem tudja hogy még mindig kicsit sokkban vagyok.
-N.. nem kell. Lehet inkább futok az étteremig.
-Ugye nem előlem futsz?-bazdki Andy! Elszeretnék bújni mert zavarban vagyok tőled!
-M.. messze van az...
-Mia!-állt meg így kénytelen voltam én is megállni.-Kérdeztem!-hangja lágy volt. Szemei az enyémeket keresték, de nem mertem felnézni.-Hm?
-Kérlek.-húztam összébb magam mire elém lépett.
-Nézz rám kérlek szépen.
-N...nem megy.-szorítottam össze a szemeim.
-Mi a baj? Rosszat mondtam vagy... vagy rosszat csináltam? Nem tetszett a fürdés? Mond el kérlek!
-Z..zavarban vagyok Andy!-suttogtam alig hallhatóan.
-Előttem tudod hogy nem kell.-hajolt a fülemhez.
-Reszketek a közeledben.-remegett meg a hangom.
-Ha megölellek tudok ezen segíteni?-simított odébb egy kósza tincset az arcomból.
-N..nem tudom, de kiszakad a szívem. Liftezik a gyomrom Andy... lehet... lehet szívrohamom lesz?
-Nem lesz! Semmi baj nincs kislány!-simította végig a tenyerét a karjaimon amitől összerezzentem.-Hé! Nyugalom!
-Hogy lehet hogy már sokszor voltunk együtt, de minden alkalommal zavarba hozol pusztán egy pillantásoddal.-ahogy suttogtam Andy közelebb hajolt hozzám így minden egyes levegővétele a bőrömet perzselte.
-Bújj hozzám! Gyere ide!-fonta körém a karjait, de az egész testem remegett.-Hé...shhhh... semmi baj! Nyugalom! Nem történik semmi se. Elmegyünk vacsorázunk egyet és vissza megyünk a szállásra. -kezem a hátára simult, de ahogy közel volt és éreztem az arcszesz és a parfümje illatát, cseppet se lettem nyugodtabb. -Had adjak egy puszit, hogy megnyugodj.-emelkedett el tőlem, de én a mellkasába fúrtam az arcom.-Mia! Nézz rám kérlek.-hajolt le az arcomhoz.-Hm? Nézz fel a szép szemeiddel az enyémekbe.-cirógatta az arcom finoman.
-De zavarban vagyok.-szorítottam közelebb ahogy a mellkasába motyogtam.
-Édes vagy mikor zavarban vagy.
-Nem!
-De igen! Had nézzelek!-nyúlt az állam alá lágyan.
-Nem!-fúrtam még közelebb magam mire halkan felkuncogott.
-Kérem az ajkaid.-próbálta ismét az államnál fogva felemelni a fejem mire a szemeim felvillantak az övéibe.-Szia gyönyörűm!-mosolyodott el halványan.
-Fogj erősebben.-furakodtam közelebb mire közelebb szorított.
-Így megfelel?-hajolt az ajkaimhoz. Én halványan bólogattam mire elmosolyodott és az ajkaimra egy puha puszit nyomott.-Nem kell félned egy percig se Mia. A legboldogabb ember vagyok ha mellettem vagy.-cirógatta lágyan az arcom így a nyakához bújtam.
-Én is Andy!-suttogtam halkan mire megkordult a hasam.
-Éhes vagy?-mosolyodott el ahogy közelebb húzott.
-A pillangók voltak.-sütöttem le zavaromban a szemeim.
-Menjünk pillangó kisasszony. Együnk valami finomat.-fonta össze az ujjainkat ismét így újra megindultunk az étterem felé.

-Biztos azt szeretnél enni? Én tudom hogy finom csak... csak ettél már ilyet?-súgta halkan ahogy az egyik part menti étterem teraszán ültünk. Csodás volt a hely mert végig a korláton és a fejünk felett is apró fényfűzérek világítottak. Tele volt szebbnél szebb növényekkel az étterem terasza így mintha a természet lágy ölén vacsoráztunk volna. Halkan szólt a zene a hangszórókból ami mellett a tenger halk morajlása hallatszott ahogy a víz a homokos partot mossa.-Mia!
-Hm?-kaptam a szemeim Andyre.
-Szereted a tenger gyümölcseit?-nézte a szemeim szüntelen.
-Még nem ettem, de megkóstolnám.-haraptam meg a szám szélét.
-Rendben akkor én mit egyek? -furcsálltam hogy miért én mondjam meg mit egyen, így inkább jobbnak látta ha jobban kifejti nekem a kérdését.-Ha nem ízlik én megeszem, mert szeretem. Azért kérdezem , hogy én mit válasszak mert ha nem szeretnéd megenni akkor az enyém még ott legyen másik opciónak. Tudom hogy nem szólnál és csak azért is megennéd csak hogy ne bánts meg vele, de szeretném hogy jól lakjon a pocakod pillangó kisasszony.-nem tudtam szóhoz jutni, hogy hogy lehet valaki ennyire figyelmes. -Mit kérjek Mia?-simította meg a kézfejem.
-Engem Andy.-remegtek meg az ajkaim ahogy a szemeimbe könnyek gyűltek.
-Ohh kislány...-remegtek meg a pillái ahogy közelebb ült.-Hé! Ne pityeregj!-nyúlt az arcom után és törölte le a sós cseppeket.
-Hogy... hogy lehetsz ennyire figyelmes és önzetlen?-kezdtem kapkodni a levegőt.
-Mert aki fontos és szeretek vele ilyen vagyok.-nézte rendületlenül a szemeim, de én már nem láttam az arcát. Csendben zokogva összeszorítottam a szemeim mire egy gyengéd ölelést éreztem meg magam körül.
-Azt hiszik hogy megbántottalak! Ne sírj kérlek!-suttogta halkan miközben a hajam simogatta. A karját szorítva levegőért kapkodva néztem fel rá ahogy próbáltam kinyögni a szavakat.
-Mit... mit mondtál az előbb? Mi... mi volt az a szó?-Andy elmosolyodott ahogy az arcom törölgette.
-Az hogy szeretlek Mia!-suttogta mosolyogva.
-Istenem Andy!-fontam a nyaka köré a karjaim.-Sz..szeretlek!-suttogtam halkan mire szorított az ölelésemen. Percekig el se engedtem őt, élveztem azt a mérhetetlen biztonságot amit árasztott ha a karjai közt lehettem, de a pincérnek közbe kellett avatkoznia így elengedve Andyt a szemeim megtöröltem.
-Ömm elnézést... sikerült választaniuk?-kérdezte zavartan a pasi, mire Andy megsimítva a hajam leadta a rendelést.
-Megfelel ha egy milánóit kérek ha nem ízlik a tészta a tengergyümölcsével?
-I..igen.-nyúltam a keze után amit görcsösen szorítottam.
-Köszönjük.-biccentett a pincér felé aki elsietett az asztalunktól. Andy mellém guggolva a kézfejem puszilgatta és simogatta miközben az arcom vizsgálta.-Nyugodj meg egy picit.-simított el egy tincset az arcomból.
-Hozzád szeretnék bújni.
-Ha megvacsoráztunk hozzám bújsz. Rendben?
-Ühüm.-szipogtam halkan.
-Ne pityeregj kérlek. Még azt hiszik tényleg hogy megbántottalak.-emelkedett felém.
-Te sose tudnál!-simítottam meg az arcát.
-Leülök szembe veled nehogy itt mögöttem a mami szívrohamot kapjon.-vigyorodott el halványan.
-Attól a feszes fenéktől engem is a szívroham kerülgetett a zuhanyzóban.
-Ezért ülök le. Nehogy baj legyen.
-Már van!-néztem fel a szemeibe mire kérdőn felvonta a szemöldökét.
-Mi a baj?-suttogta ahogy közelebb hajolt.
-Nedves vagyok.-súgtam a füléhez hajolva mire a teste megfeszült.