Egy köntöst kapva magunkra ,indultunk meg a teraszon lévő pezsgőfürdő felé. Andy a kezét nyújtva segített beszállni a gőzölgő meleg vízbe így én egyből ahogy beszálltam mellé, a nyaka köré fontam a karjaim.
-Szia szépségem.-mosolyodott el ahogy átölelt.-Nem fázol?
-Picit.-dőltem a vállára.
-Feljebb vegyem a hőfokot?
-Te egy pillantásoddal is eléred, hogy melegem legyen.-vigyorodtam el ahogy a nyakában lógó medált piszkáltam.
-Te is képes vagy erre szívem.-puszilgatta lágyan a vállam és a nyakam. Elmosolyodva elemeltem a fejem a válláról, hogy a szemeibe nézhessek, de mikor találkozott a tekintetünk láttam rajta, hogy ideges. Feszült volt ahogy figyelt és gőzöm nem volt mitől.
-Mi a baj?-simítottam meg lágyan az arcát így egy nagy sóhaj szakadt fel a torkából.
-Szeretnék veled egy nagyon fontos dologról beszélgetni Mia.-kapkodta kékjeit az enyémek közt.
-Megijesztesz.-remegett meg a hangom.
-Nem kell félned! Egy percig se!
-Mi... mi a baj Andy?
-Szeretnék kettőnkről beszélgetni.
-N..nem jó valami?-kezdtem kapkodni a levegőt.
-Minden tökéletes kincsem.-húzott finoman közelebb ahogy leült majd az ölébe ültetett.
-Akkor... akkor valamit rosszul csináltam? Vagy..
-Nem! Dehogy baby! Minden rendben van, de egy fontos kérdésem lenne amire már régóta szeretném hallani tőled a választ.
-Tedd fel!-nyeltem egy nagyot ahogy a szemeit néztem.
-Ugye tudod, hogy nagyon fontos vagy nekem?
-Te is nekem Andy!
-És azt is tudod, hogy nagyon szeretlek!-simogatta lágyan az oldalam ahogy az ölében tartott.
-Én is szeretlek.
-Ez nem csak simán baráti szeretet, ez annál jóval több Mia. Ezerszer több az amit irántad érzek már nagyon rég óta. -kapkodta a szemeit az enyémek közt.-Beszélgettünk már arról, hogy boldogan adtam oda neked a szívem és, hogy ezt egy percig se bántam meg...
-Mostanáig?-kotyogtam közbe.
-Mi? Nem! Most se bánom! Egyetlen cselekedetem sem!
-Akkor... akkor mi.. mi a baj? Látom rajtad, hogy... hogy ideges vagy Andy! Mi.. mit rontottam el?-csuklott el a hangom.
-Semmit se rontottál el szívem! Azt viszont jól látod hogy izgulok, nem tagadom, de ez csak azért van mert...hhh... tudni szeretném a válaszod a kérdésemre.-nyelt egy nagyot most ő.
-Mi a kérdésed?
-Ez... ez inkább nem is kérdés, hanem kérés.-feszült meg a teste.
-Mond ki legyen az bármi.
-Kérlek legyél a barátnőm Mia!-húzott közelebb ahogy a szemeim figyelte rendületlenül.-Többet akarok! Te elérted hogy újra higgyek a szerelemben. Hogy újra szeretni tudjak. Újra tervezni akarom azt amit eddig mivel úgy érzem megtaláltam a megfelelő személyt!
-Mik a terveid Andy!-döntöttem a homlokom az övének.
-Szeretnék majd letérdelni azelőtt a lány előtt akinek a válaszát várom, hogy elfogad-e engem a párjaként. Szeretném majd a kezét megkérni, szeretném őt az oltárnál várni és kimondani az igent. Hogy boldog férj és feleség legyünk, később pedig még boldogabb szülők.-remegtek meg a pillái ahogy a szemeim figyelte.-Téged képzellek el ebben kincsem. Nem akarok mást csak téged baby!-húzott még közelebb. Szemeim sarkaiban könnyek ültek ahogy hallgattam őt.-Kérlek mondj nekem valamit.-törölte meg az arcom mivel a könnyek végig csordultak rajta.
-Szeretlek Andy! Sose volt, hogy valakit ennyire... ennyire tiszta szívből szeretnék mint téged.-remegett meg a hangom.-Melletted minden pillanatban boldog vagyok Andy!
-Kérlek legyél a barátnőm.-kérlelt vágyakozva.
-Csak ha megkapom most azonnal az ajkaid.-mosolyodtam el halványan mire ő egyből a számra tapadt gondolkodás nélkül.
Karjaim szorosan fontam köré miközben egy percre se váltunk el.
-Igent mondasz?-suttogta az ajkaimra.
-Igent mondok!-bújtam hozzá mire szorosan körém fonta a karjait.
-Szeretlek egyetlenem.-fúrta a nyakamba az arcát. Ahogy a mellkasa az enyémhez simult éreztem, hogy ezerrel ver a szíve. Izgult, hogy mit mondok neki válasz gyanánt. Annyira édes most is ahogy bújik és szorít magához.
-Nem akarlak elengedni Andy.
-Nem is kell. Itt maradsz az ölemben.-puszilgatta finoman az arcom.
-Szeretlek!-néztem fel a szemeibe.
-Szeretlek!-mosolyodott el boldogan. Karjait cirógatva figyeltem ahogy csillogó szemei engem méregetnek. -Egy csoda vagy az életemben Mia!
-Aww Andy! Ne mondj ilyeneket mert újra sírva fakadok.-vékonyodott el a hangom mivel ismét egy gombóc keletkezett a torkomban.
-Nem szeretném hogy sírj. Soha nem szeretnélek sírni látni!
-Tudom, de olyanokat mondasz....amik mélyen megérintenek.-néztem fel a szemeibe.
-Amit a szemeidben látok engem is mélyen érintenek kincsem. Minden alkalommal annyira hevesen ver a szívem, az előbb meg majdhogynem kiszakadt a helyéről.
-Nem tudtam, hogy szoktál izgulni.-bújtam hozzá közelebb.
-Szoktam, csak nem mutatom ki. Te vagy az aki ezt láthatja, más nem!
-Ezt is csak én láthatom?-simítottam végig fedetlen mellkasán.
-Igen! Csak te kincsem!-mosolyodott el ahogy egy apró puszit adott az orrom hegyére. Vállára döntve a fejem fúrtam közelebb magam hozzá mire a lábaim elkapva a medence közepéhez cipelt.-Merüljünk el nyakig. Meg ne fázz.-guggolt le velem így az ölébe másztam ismét. Csípője köré fonva a lábaim szorítottam magamhoz őt ahogy hallgattam lassú lélegzetvételeit.
-Köszönöm Andy a randit. Tökéletes ez is mint az első.-játszadoztam az ujjaival miközben bambultam a havas tájat.
-Azért az mert te vagy velem! Te vagy a tökéletes kincsem.
-Te vagy az!-kaptam fel a fejem.-Láttad már magad?
-Hhh... minden reggel látom, de ez csak a külső.
-A belső értékeid is ugyan annyira tökéletesek!-pillantottam a szemeibe.
-Szeretlek!-lágyult el a hangja.
-Nekem megtiltottad hogy sírjak!-kémlelte a tekintetét.
-Én nem...-remegett meg a hangja majd elmosolyodva megrázta a fejét.-Én nem sírok!
-Ne titkold mert úgy is látom!-suttogtam a füléhez hajolva.
-Csak a szemembe ment valami.-sütötte le kékjeit.
-Nézz a szemembe Andy!
-Kicsim én ne..
-Nézz rám baby!-érintettem meg az arcát mire felvillantak a szemei az enyémekbe. Láttam hogy könnyes a szeme és azt is láttam, hogy emiatt ő sebezhetőnek és gyengének érzi magát, pedig nem az. Egyáltalán nem az!
-Kérlek ne mondj semmit.
-Édes vagy!-simogattam finoman a bőrét a szeme alatt.-Ne titkold előlem mert ez is te vagy Andy. Egy érzékeny, tiszta szívű pasi akit én mindennél jobban szeretek!
-Gyere ide!-szorított magához erősen így a nyakát puszilgatva köré fontam a karjaim. Halkan szipogott így tudtam, hogy még több könny hagyja el a szemeit.
-Semmi baj nincs.-suttogtam halkan.
-Te vagy a mindenem!
YOU ARE READING
Chain to yourself Mr. Barber
RomanceFélni az ismeretlentől, az új dolgoktól... Rettegek megbízni bárkiben is, de valaki hosszas küzdelmek árán mégis eléri azt, hogy csak rá számíthassak. Magához láncolta a szívem és nem engedi.