A nap nem úgy alakult ahogy terveztem reggel. Valamennyire összekapartam magam, hogy most a helyemen ülve végezhessem a munkám, de az álmosság cseppet se múlt el. Sajgott a fejem a fáradtságtól. Andy mondta, hogy hazavisz, de én nem akartam. Mégis hogy nézne az ki hogy mindig vele tűnök el. Biztos szemet szúrt már egy-két kollegának.
Arcom megdörzsölve keltem fel az asztaltól mire Andy szemei egyből felvillantak rám.
-Hova mész?-tolta félre a papírokat maga elől.
-Hozok egy kávét. -masszíroztam a bal karom, mert nekem furcsa volt úgy itt lenni, hogy két napja ő meztelen volt előttem és én is ő előtte.-Te kérsz?
-Nem köszönöm.-pillantott le a kezemre. Látta a testtartásomból, hogy nem vagyok még túl a történteken. Lehajtva a fejem hátat fordítottam neki, de ahogy elhagytam volna az irodát egy halk sóhaj érkezett tőle.
A konyha felé sétálva kettő fiatal nő beszélgetett halkan, így nem értettem miről van szó. Nagyon nem is érdekelt, mert olyan voltam mint egy élő halott.
Csendben a kávégépnél megállva egy bögrébe kettő cukrot dobtam, majd vártam ahogy lefő a fekete ital.
-Mia igaz?-lépett közelebb az egyik lány. A másik el is tűnt? Nem is vettem észre. Basszus kurva fáradt lehetek.-Hahó!
-Hogy?-kaptam a szemeim a lányra.
-Mia vagy, az új főnök helyettes!
-Ja igen! Bocs! Csak... hhh mindegy. -küldtem egy halvány mosolyt, de erőm nem volt most a bájolgáshoz.
-Azt csiripelik a madarak, hogy te és Mr. Barber.. tudod...
-Nem tudom?-ráztam meg a fejem ahogy értetlenül néztem rá.
-Hát hogy dugtok.-mondta ki az ajkait harapdálva.
-Hát akkor itt baromi nagy tévedésben élnek azok akik így gondolják.-próbáltam kivágni magam, de egyre idegesebb lettem.
-Mr. Barber szereti a csinos lányokat, de nagy étvágya van! Nem olyan... hogy is mondjam, hogy ne sértselek meg... ömm... nem ilyen kislányokra vágyik hanem igazi nőkre.
-Miért? Te az vagy?-villantak fel a szemeim rá.
-Hát... nem panaszkodott egyszer se.-kúszott egy hatalmas vigyor az ajkaira amitől a gyomrom összeszorult. A szívem ezerrel kezdett pumpálni, de nem is értem miért! Andy biztos nem egy olyan nőre vágyik mint én, de olyanra se mint ez a kurva itt velem szembe.
-Büszke vagy, hogy több faszt fogtál mint kilincset?-vettem ki a bögrém a kávégépből, majd kevergetni kezdtem, hogy felolvadjon a cukor a kávéban.
-Hogy.. hogy mondtad?-emelte meg a hangját.
-Jól gondold meg hogy kevered a szart mert kibaszott hamar lekerül az az elégedett vigyor az arcodról.-léptem volna el, de csak nem hagyta annyiba.
-Azért zárkóztok be mert téged kefél? Aranyom azon az asztalon én már minden szegletet ismerek.-lépkedett közelebb hozzám.
-Tényleg? És a te asztalodon amik vannak papírok? Azt megcsináltad vagy eltudod olvasni mik vannak azokon?-vontam fel a szemöldököm. Úgy pofán basznám ezt a ribit, hogy az egész konyha vérben úszna.
-Azért ennyire feszült Mr. Barber mert te nem vagy elég fél fogára se!-vágta a fejemnek a szavakat, de ahogy folytatta volna megfagyott a levegő. Furcsálltam, hogy hirtelen kussba lett, majd megéreztem, hogy valaki mögöttem áll.
-Mi a probléma Stephanie?-hangja mély volt és kimért.
-Mr. Barber! Kér.. kér esetleg kávét?-indult volna a kávégéphez mire Andy lassú léptekkel megkerült engem.
-Hogy mer ilyen hangnemet megengedni a főnökével szemben!-állt meg előtte. Stephanie közte és köztem kapkodta a szemeit így én úgy voltam végig hallgatom ezt a beszélgetést ha már itt vagyok. A kávémba kortyolva figyeltem az eseményeket.
-Mi csak lányos témákról beszélgettünk. Tudja olyan mint a menstruáció vagy a pasik vagy...
-Ne keverje a szart mert kurvára utálom az ilyet!-Andy hangjából érezhető volt a harag és a düh. -Hallottam mindent úgyhogy baromi gyorsan takarodjon a szemem elől.
-De..
-Semmi de!-ordította el magát amitől még én is megijedtem nem csak ez a hülye tyúk. A kávém majdnem magamon landolt ahogy mély hangja az egész irodában visszhangzott.
Stephanie elsietve visszament az irodájába míg én Andy hátát figyeltem. Testén az izmai megfeszültek. Tisztán látható volt a fehér ingen keresztül is.
Ő lassan megfordulva felpillantott a szemeimbe mire a pilláim megrebegtek ahogy tekintete végig mérte reszkető alakom. A bögrét szorítva az ajkaimnál meg se mertem moccanni ellentétben vele. Lassan irányomba sétált, majd mellettem megállt, de nem fordult felém.
-Nem mozdulok mellőled, mert így nem beszélhetnek veled!-sziszegte a fogai közt. Én egy nagyot nyelve nem tudtam mit mondjak. Én is féltem, mert ijesztő volt hallani ahogy az egész irodát mély hangja tölti be. -Gyere légyszíves.-indult meg az iroda felé mire én remegő lábakkal sétáltam utána.
Ő az ajtónál állva várt be, hogy átlépjem a küszöböt, majd utánam bezárta kulcsra.
Némán a helyemre sétálva lerogytam az asztalomhoz, de arra nem számítottam, hogy ő is ide jön.
Odébb pakolva az asztalomon lévő papírokat és dossziékat felült a szélére és előttem átnyúlva megtámaszkodott így esélyem nem volt, hogy bármit is dolgozhassak a gépen.-Nézz rám!-érintette meg az állam.
-Nem szeretnék arról beszélni ami..-intettem a konyha felé, de Andy maga felé fordította a fejem így kénytelen voltam felnézni rá.
-Én viszont szeretnék! Amit mondott az nem igaz!
-Andy én nem...
-De! Látom rajtad, hogy zavar! Beszélni szeretnék veled erről mert nem dugtam meg sose!
-Hhh... azt csinálsz amit szeretnél azzal akivel szeretnél Andy...
-Nem feküdtem le vele!-húzott közelebb az államnál fogva. -Egy nővel feküdtem le aki kollegám és ő itt van velem szemben.-cikáztak a szemei az enyémek közt. Láttam rajta hogy nem hagyja nyugodni az amit az a kis picsa mondott, csak azt nem értem miért van ennyire oda. Ha megdugta ha nem miért zavarja őt most ez ennyire?
-Rendben! Most... most már folytathatom?-intettem a monitor felé.
-Mindjárt! De még azt is hozzáfűzném az előbbihez, hogy ezzel a nővel volt életem legjobb szeretkezése. Soha az életemben nem volt ennyire elsöprő és felszabadító érzés egy nőnél sem!-szempilláim megremegtek ahogy közel volt hajolva hozzám. Szemei az enyémeket figyelték majd az ajkaimra tévedtek.-Sose volt olyan szeretkezésben részem amit veled éltem át.-suttogta az ajkaimra, majd hüvelykujja lágyan megsimította alsó ajkam.
Kapkodva a levegőt nem tudtam hova tenni a hallottakat. Ennyire sokat jelentett ez az együttlét? Annyi kérdés és a válaszokat nem tudom hol keressem.
YOU ARE READING
Chain to yourself Mr. Barber
RomanceFélni az ismeretlentől, az új dolgoktól... Rettegek megbízni bárkiben is, de valaki hosszas küzdelmek árán mégis eléri azt, hogy csak rá számíthassak. Magához láncolta a szívem és nem engedi.