23. Nem mozdulok mellőled

1.6K 70 6
                                    

A nap nem úgy alakult ahogy terveztem reggel. Valamennyire összekapartam magam, hogy most a helyemen ülve végezhessem a munkám, de az álmosság cseppet se múlt el. Sajgott a fejem a fáradtságtól. Andy mondta, hogy hazavisz, de én nem akartam. Mégis hogy nézne az ki hogy mindig vele tűnök el. Biztos szemet szúrt már egy-két kollegának.
Arcom megdörzsölve keltem fel az asztaltól mire Andy szemei egyből felvillantak rám.
-Hova mész?-tolta félre a papírokat maga elől.
-Hozok egy kávét. -masszíroztam a bal karom, mert nekem furcsa volt úgy itt lenni, hogy két napja ő meztelen volt előttem és én is ő előtte.-Te kérsz?
-Nem köszönöm.-pillantott le a kezemre. Látta a testtartásomból, hogy nem vagyok még túl a történteken. Lehajtva a fejem hátat fordítottam neki, de ahogy elhagytam volna az irodát egy halk sóhaj érkezett tőle.
A konyha felé sétálva kettő fiatal nő beszélgetett halkan, így nem értettem miről van szó. Nagyon nem is érdekelt, mert olyan voltam mint egy élő halott.
Csendben a kávégépnél megállva egy bögrébe kettő cukrot dobtam, majd vártam ahogy lefő a fekete ital.
-Mia igaz?-lépett közelebb az egyik lány. A másik el is tűnt? Nem is vettem észre. Basszus kurva fáradt lehetek.-Hahó!
-Hogy?-kaptam a szemeim a lányra.
-Mia vagy, az új főnök helyettes!
-Ja igen! Bocs! Csak... hhh mindegy. -küldtem egy halvány mosolyt, de erőm nem volt most a bájolgáshoz.
-Azt csiripelik a madarak, hogy te és Mr. Barber.. tudod...
-Nem tudom?-ráztam meg a fejem ahogy értetlenül néztem rá.
-Hát hogy dugtok.-mondta ki az ajkait harapdálva.
-Hát akkor itt baromi nagy tévedésben élnek azok akik így gondolják.-próbáltam kivágni magam, de egyre idegesebb lettem.
-Mr. Barber szereti a csinos lányokat, de nagy étvágya van! Nem olyan... hogy is mondjam, hogy ne sértselek meg... ömm... nem ilyen kislányokra vágyik hanem igazi nőkre.
-Miért? Te az vagy?-villantak fel a szemeim rá.
-Hát... nem panaszkodott egyszer se.-kúszott egy hatalmas vigyor az ajkaira amitől a gyomrom összeszorult. A szívem ezerrel kezdett pumpálni, de nem is értem miért! Andy biztos nem egy olyan nőre vágyik mint én, de olyanra se mint ez a kurva itt velem szembe.
-Büszke vagy, hogy több faszt fogtál mint kilincset?-vettem ki a bögrém a kávégépből, majd kevergetni kezdtem, hogy felolvadjon a cukor a kávéban.
-Hogy.. hogy mondtad?-emelte meg a hangját.
-Jól gondold meg hogy kevered a szart mert kibaszott hamar lekerül az az elégedett vigyor az arcodról.-léptem volna el, de csak nem hagyta annyiba.
-Azért zárkóztok be mert téged kefél? Aranyom azon az asztalon én már minden szegletet ismerek.-lépkedett közelebb hozzám.
-Tényleg? És a te asztalodon amik vannak papírok? Azt megcsináltad vagy eltudod olvasni mik vannak azokon?-vontam fel a szemöldököm. Úgy pofán basznám ezt a ribit, hogy az egész konyha vérben úszna.
-Azért ennyire feszült Mr. Barber mert te nem vagy elég fél fogára se!-vágta a fejemnek a szavakat, de ahogy folytatta volna megfagyott a levegő. Furcsálltam, hogy hirtelen kussba lett, majd megéreztem, hogy valaki mögöttem áll.
-Mi a probléma Stephanie?-hangja mély volt és kimért.
-Mr. Barber! Kér.. kér esetleg kávét?-indult volna a kávégéphez mire Andy lassú léptekkel megkerült engem.
-Hogy mer ilyen hangnemet megengedni a főnökével szemben!-állt meg előtte. Stephanie közte és köztem kapkodta a szemeit így én úgy voltam végig hallgatom ezt a beszélgetést ha már itt vagyok. A kávémba kortyolva figyeltem az eseményeket.
-Mi csak lányos témákról beszélgettünk. Tudja olyan mint a menstruáció vagy a pasik vagy...
-Ne keverje a szart mert kurvára utálom az ilyet!-Andy hangjából érezhető volt a harag és a düh. -Hallottam mindent úgyhogy baromi gyorsan takarodjon a szemem elől.
-De..
-Semmi de!-ordította el magát amitől még én is megijedtem nem csak ez a hülye tyúk. A kávém majdnem magamon landolt ahogy mély hangja az egész irodában visszhangzott.
Stephanie elsietve visszament az irodájába míg én Andy hátát figyeltem. Testén az izmai megfeszültek. Tisztán látható volt a fehér ingen keresztül is.
Ő lassan megfordulva felpillantott a szemeimbe mire a pilláim megrebegtek ahogy tekintete végig mérte reszkető alakom. A bögrét szorítva az ajkaimnál meg se mertem moccanni ellentétben vele. Lassan irányomba sétált, majd mellettem megállt, de nem fordult felém.
-Nem mozdulok mellőled, mert így nem beszélhetnek veled!-sziszegte a fogai közt. Én egy nagyot nyelve nem tudtam mit mondjak. Én is féltem, mert ijesztő volt hallani ahogy az egész irodát mély hangja tölti be. -Gyere légyszíves.-indult meg az iroda felé mire én remegő lábakkal sétáltam utána.
Ő az ajtónál állva várt be, hogy átlépjem a küszöböt, majd utánam bezárta kulcsra.
Némán a helyemre sétálva lerogytam az asztalomhoz, de arra nem számítottam, hogy ő is ide jön.
Odébb pakolva az asztalomon lévő papírokat és dossziékat felült a szélére és előttem átnyúlva megtámaszkodott így esélyem nem volt, hogy bármit is dolgozhassak a gépen.-Nézz rám!-érintette meg az állam.
-Nem szeretnék arról beszélni ami..-intettem a konyha felé, de Andy maga felé fordította a fejem így kénytelen voltam felnézni rá.
-Én viszont szeretnék! Amit mondott az nem igaz!
-Andy én nem...
-De! Látom rajtad, hogy zavar! Beszélni szeretnék veled erről mert nem dugtam meg sose!
-Hhh... azt csinálsz amit szeretnél azzal akivel szeretnél Andy...
-Nem feküdtem le vele!-húzott közelebb az államnál fogva. -Egy nővel feküdtem le aki kollegám és ő itt van velem szemben.-cikáztak a szemei az enyémek közt. Láttam rajta hogy nem hagyja nyugodni az amit az a kis picsa mondott, csak azt nem értem miért van ennyire oda. Ha megdugta ha nem miért zavarja őt most ez ennyire?
-Rendben! Most... most már folytathatom?-intettem a monitor felé.
-Mindjárt! De még azt is hozzáfűzném az előbbihez, hogy ezzel a nővel volt életem legjobb szeretkezése. Soha az életemben nem volt ennyire elsöprő és felszabadító érzés egy nőnél sem!-szempilláim megremegtek ahogy közel volt hajolva hozzám. Szemei az enyémeket figyelték majd az ajkaimra tévedtek.-Sose volt olyan szeretkezésben részem amit veled éltem át.-suttogta az ajkaimra, majd hüvelykujja lágyan megsimította alsó ajkam.
Kapkodva a levegőt nem tudtam hova tenni a hallottakat. Ennyire sokat jelentett ez az együttlét? Annyi kérdés és a válaszokat nem tudom hol keressem.

Chain to yourself Mr. BarberWhere stories live. Discover now