54. Titok!

1K 63 17
                                    

Egy hatalmas mosollyal az ajkaimon ébredtem miközben egy nagyot nyújtóztam. Magam mellé pillantva Andy hason feküdve a párnába fúrta az arcát így széles hátán végig vezettem a tekintetem. Néhol apró karmolás nyomokat véltem felfedezni így óvatosan megsimítottam a bőrét.
Karja megmozdult ahogy hozzá értem így felé hajolva apró csókokkal kezdtem beborítani széles hátát.
-Mhhh.. jó reggelt!-hallottam meg mély hangját így a derekáig lehúzva a takarót haladtam lejjebb a finom puszikkal.
-Jó reggelt Andy!-mosolyodtam el halványan mire megfordulva alattam kockás hasával találtam szembe magam.
-Este is így kezdtük.-simította meg mosolyogva a hajam.
-Nem tudok betelni a látvánnyal.-csókoltam végig a hasát, majd rádöntöttem a fejem.
-Szép vagy édesem ma reggel is!-cirógatta meg az arcom, majd egy kósza tincset a fülem mögé tűrt.
-Te pedig még mindig szexi.-simítottam meg a mellkasát. Kézfejemre simítva a kezét az ajkához húzta apró tagom és egy csókot hintett a kézfejemre.
-Hozhatok az én szépséges szerelmemnek kávét?-játszadozott az ujjaimmal miközben kékjei az enyémeket figyelték. Zavaromban a hasához fúrtam az arcom mire halkan felnevetett.-Hmm? Bogaram! Hozhatok neked kávét?
-Igen!-bólogattam halványan, de még mindig elbújva előle.
-Nézz rám szépségem! Had nézzem a gyönyörű szemeid!-simította odébb a hajam ami eltakarta az arcom. Felkapva rá a tekintetem egy mosoly kúszott az ajkaira majd arcélemen végig simította az ujját.-Szeretlek!
-Én is téged!-remegtek meg a pilláim.
-Takarózz be szépségem!-húzta fel rám a paplant így felmászva a párnákhoz, elnyúltam az ágyban.-Mindjárt jövök. Rendben?-puszilgatta fedetlen vállam.
-Siess vissza!-simítottam meg az arcát mire ő a tenyerembe csókolt.
-Pár perc és itt vagyok újra!-puszilta meg az orrom hegyét és kimászott mellőlem. Némán követtem a tekintetemmel alakját, de egyszerűen még most se tudtam felfogni, hogy egy ilyen pasinak az ágyában alszok nap, mint nap.
Hosszas percek teltek el mire ismét megjelent a szobában, de a reggeli mosoly eltűnt az arcáról. Felülve az ágyban kémleltem őt miért komorodott el az arca, de nem tudtam rájönni. Lehet rosszat mondtam volna?
-Köszönöm Andy!-vettem el tőle mire csak egy erőltetett mosolyt kaptam így egyből tudtam valami tényleg nem oké.
-Vigyázz, lehet forró. Nehogy megégesd a szád.-ült le mellém és kortyolni kezdte a kávét.
Kezem a karjára simult amin az izmok egyből megfeszültek.
-Mi a baj?-suttogtam halkan, de ő csak megrázta a fejét. -Min gondolkodsz?
-Sok dolgom van mára.-dörzsölte meg az arcát. Az egy dolog hogy hétvége van, tudom hogy fontos a munka, de most még így is furcsa volt nekem. Valamit nem mond el!
-Tudok neked segíteni?-pillantottam rá a bögrém mögül.
-Édes vagy, de ebben sajnos nem tudsz.-hova lett az az Andy aki percekkel ezelőtt még úgy vigyorgott mintha semmi gond nem létezne a földön? Némán kortyolgatva a kávém a telefonja csipogására kaptam fel a fejem. Ahogy felé sandítottam egy üzenetet olvasott, majd válasz nélkül lecsukta a képernyőt. Valamit titkol!

Andy órákra a dolgozó szobába zárkózott, így én a nappaliban üldögélve a tévén keresgéltem valami nézhető műsort, de nem találtam. Nem akartam zavarni a munkában így arra az elhatározásra jutottam, hogy meglepem egy finom ebéddel, hátha jobb kedvre tudom deríteni.
Magamra kapva a kabátom, telefonnal a kezemben indultam útnak a közeli boltba amit találtam. A térképen nézve az útvonalat, próbáltam elnavigálni magam, de nem lehetek ennyire béna, hogy ne találjam meg!
Hosszas bóklászást követően nagy nehezen meg is találtam a kis boltot így boldogan nyitottam be az üzlet ajtaján és kaptam fel egy kosarat amibe össze tudom szedni az alapanyagokat.
A sorok közt sétálgatva nézelődtem mikor egy hölgy ugyan azt a spagetti tésztának a dobozát tanulmányozta amit én is szerettem volna venni. Türelmesen vártam míg eldönti elteszi-e a kosarába, addig én a fűszerek közt kezdtem válogatni.
Jó volt nézelődni, kikapcsolt legalább egy kicsit az agyam, de csak addig amíg meg nem szólalt a telefonom. Kikeresve a táskámból Andy neve virított a képernyőn.
-Hol vagy!?-hangja ideges volt így egyből lehervadt a mosoly az arcomról.
-Boltban.
-Miért nem szóltál?! Itt kereslek és szólongatlak!
-Bo...bocsánat,de...
-A frászt hoztad rám Mia!-nem lett semennyivel nyugodtabb a hangja.
-Nem... nem akartalak zavarni.-sütöttem le a szemeim miközben a kezemben lévő kosár fülét szorongattam.
-Hhhh... menjek érted? Hol vagy?
-A közeli boltban ,pár sarokkal odébb a háztól. De nem kell értem gyere.
-Mia!
-Megoldom! Nem kell!-mentem a kassza irányába.-Le kell tennem.
-Mia!-szólalt meg újra, de mivel én jöttem a sorban, letettem a telefont.
Gyorsan kifizetve mindent indultam vissza a házhoz, de nem tudtam mire számítsak. Látom rajta, hogy valami nincs rendben! Most én rajtam fog csattanni a haragja? Sose láttam őt ilyennek így félve nyitottam be a bejárati ajtón. Halkan a konyha felé sétálva, nem láttam Andyt sehol így a pultra feltéve a szatyrot kezdtem kipakolni belőle.
-Miért nem szóltál hol vagy?!-húzta odébb a hajam ahogy a hátamnak simult.
-Nem akartalak zavarni.-nyeltem egy nagyot.
-Tudod, hogy te sose zavarsz!-suttogta a fülemhez hajolva így az ajkai a bőrömhöz értek.
-Mond el mi a baj Andy!-néztem a pulton pihenő kezeit ami ökölbe szorultak a kérdés hallatán.
-Aggódtam!-megint nem a kérdésemre válaszol! Rohadtul titkol valamit, csak nem tudom miért. Tegnap azt beszéltük bízunk a másikban, most miért érzem megint azt, hogy nem bízik bennem.-Nem láttalak sehol, a táskád se volt a helyén...
-Nem a kérdésemre válaszolsz!-rágtam idegesen a szám szélét.
-Mit szeretnél hallani mit mondjak még? Az volt a baj, hogy nem tudtam merre vagy! Szó nélkül mentél el! Máskor ne csinálj ilyet kérlek, mert megijesztettél!-simította a derekamra a kezem így én lehajtva a fejem elhúzódtam. Nem tudom mit titkol, de ki kell szedjem belőle, vagy ha nem mondja el akkor kiderítem valahogy. Csak tudnám hogyan kezdjek neki.
Ötletem nincs mi történhetett amiről nem tudhatok, mert kerüli a válaszadást.
Csendben pakolászva a konyhába álltam neki az ebédnek míg ő némán figyelt. Nem néztem rá, de éreztem hogy figyelemmel kíséri minden mozdulatom. Azt is éreztem hogy a levegőben most nem a szerelem van jelen, hanem valami teljesen más.
El vagyok keseredve mert nem mondja meg mi aggasztja holott a párja vagyok. Tegnap el tudta mondani, hogy fél a házasságtól ezt el is fogadtam, de ami most van azt nem tudom.
Mit titkolsz Andy?

Chain to yourself Mr. BarberTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang