Chain to yourself Mr. Barber

88. Igen?

•Andy Barber•

-Hhh... kicsim.-hajtottam le a fejem és hunytam le egy pillanatra a szemeim. Izgultam! Nagyon. Ennyire talán még soha se mint most.
-Mi a baj?-simította arcomra a kezeit.
-Baj az nincs, csak őrülten beléd szerettem.-néztem fel a szemeibe.-Az első pillanatban mikor megláttalak. Azóta pedig egyre csak erősebb ez az érzés. Minden gondolatom körülötted forog. Elraboltad a szívem kicsim!-mosolyodtam el, de láttam a szemei sarkaiban könnyek ülnek. -Hhh... annyi megpróbáltatás volt a kapcsolatunkban. Voltak mély pontok, de a szerelmünk erősebb mindennél. Nem akarom soha, hogy elmúljon.
-Andy!-remegett meg a hangja.
-Csak egy dolgot szeretnék tőled. Egyetlen egy dolgot édesem.-simítottam meg az arcát, majd remegő kezei után nyúlva fél térdre ereszkedtem előtte. Felpillantva a szemeit lecsukja ahogy még több könnycsepp csorog végig az arcán.-Ne sírj! Kicsim! Nyisd ki a szemed!-pusziltam meg apró kezét.-Had mondjam a szemeidbe. Kérlek.
-Istenem!-szipogott halkan ahogy rám nézett.
-Szia!-vigyorodtam el. Annyira édes volt és gyönyörű.-Remélem nem késtem el a kérdéssel. Borzasztóan izgulok édes! Kiszakad a szívem! -kapkodtam a levegőt most már én is miközben a zsebemből kitúrtam a kis dobozt és felmutattam neki.
-Andy!-vékonyodott el a hangja ahogy eltakarta az ajkait remegő kezével.
-Mia Grant! Leszel a feleségem?-nyitottam ki a kis dobozt így ahogy megpillantotta a gyűrűt eltakarta a szemeit.-Kicsim!-húztam közelebb a kezét ahogy puszilgattam. Ő csak bólogatott, de nekem hallanom kellett.-Mond ki kérlek!
-Igen!-suttogta alig hallhatóan, de én tisztán értettem. Hatalmasat dübbent a szívem a mellkasomban. Fellélegeztem a válasza hallatán így kivéve a gyűrűt feltartottam neki.
-Megengeded, hogy az ujjadra húzzam?-simogattam lágyan a bőrét.
-I..igen!-hüppögött halkan.
-Rendben Mrs. Barber!-mosolyodtam el ahogy felhúztam vékony ujjára a csillogó ékszert, majd megcsókoltam a kezét. Lassan felállva ő egyből a mellkasomhoz bújt. Reszketett a kezeim közt. Én szorosan fontam köré a karjaim és bújtam a nyakához.
-Sze..szeretlek.-bújt közelebb.
-Én is szeretlek, de most én kérem a puszim.-simítottam meg a haját mire ő gondolkodás nélkül az ajkaimra tapadt. A legédesebb csók volt ez. Keze az arcomra simult így én az állát megcirógatva húztam közelebb.-Mutasd a kezecskéd.-fogtam meg remegő kezét amin a gyűrű volt.-Csodásan áll.-néztem fel a szemeibe.
-Gyönyörű Andy!-suttogta az arcomhoz bújva.
-Úgy csillog mint a szemed.-pusziltam meg az orra hegyét.
-N..nem tudom felfogni.-törölte meg az arcát.
-Hát pedig a menyasszonyom vagy!-vigyorodtam el.
-Szeretlek Andy!-fonta a nyakam köré a karjait szorosan így felemeltem őt.
-Édes vagy!-puszilgattam forró bőrét mire a derekam köré fonta a lábait.
-Fel.. fel fog csúszni a ruhám.-motyogta halkan.
-Fogom a popsid.-csúszott a kezem a fenekére.
-Annyira szép.-dőlt a vállamra. Nézegeti az ujján díszelgő gyűrűt én pedig nem tudok betelni a látványával. Annyira édes. És ő az enyém. Mostmár csak az oltár előtt kell kimondja az igent és csak is az enyém lesz.
-Megleptelek?-simítottam az orrának az enyémet mire halványan bólintott.
-Tényleg izgultál?
-Igen! Borzasztóan! Féltem mi van ha kicsúszok az időből és nem... és nemet mondasz.
-Mindig igent mondtam volna.-döntötte a homlokomnak az övét.
-Szeretlek! Mindened imádom! Minden tetteddel bearanyozod a napjaim kicsim.
-Ssshhht!-fogta be a szám.-Így is kisírtam a szemeim!
-Csodaszép vagy pedig!-motyogtam a tenyerébe.
-Andy!
-Te jelented nekem a világot!
-Andy!
-Veled akarok mindent! Veled szeretnék közösen mindent elérni. Boldog Anyuka és Apuka szeretném hogy legyünk és...-nem tudtam befejezni mert az ajkaimra tapadva belém fojtotta a szót. Fenekét lágyan simogatva tartottam erősebben, de elszakadt a számtól.
-Vigyél haza!-suttogta halkan.
-Cipeljelek a kocsiig?-vigyorodtam el mire ő megrázta a fejét.
-Még a végén feljebb csúszik a ruhám. Tudod, hogy nincs alatta semmi.-bújt a nyakamhoz.
-Könnyű dolgom lesz.-haraptam meg vigyorogva az alsó ajkam.
Lábaira letéve, kéz a kézben sétáltunk el a kocsiig, majd ahogy beültünk Mia ismét a kezem után nyúlt. Lepillantva a sebváltón pihenő kezemre amit fogott, elmosolyodtam ismét , mivel tökéletesen állt az ujján a gyűrű.

Mind a ketten hatása alatt vagyunk a történteknek még itthon is. Az ingem gombjait bontom épp ahogy a hálóba sétálok, ahol Mia a kis fésülködő asztalánál ül. Mögé sétálva odébb húzom a haját a válláról és egy puha puszit hintek a nyakára.
-Szia szépségem.
-Szia Andy!-vigyorodott el huncutul ahogy felnézett rám a válla felett, majd a félig kigombolt ingemre vezette a tekintetét.
-Segíthetek neked valamiben?-érintettem meg az állát finoman így elértem, hogy a szemei ismét az enyémekbe villanjon.
-Neked kellene a segítség az ingeddel. Nem igaz?
-Hát... lehet elfogadnám. Neked úgy is olyan kis profi ujjacskáid vannak.-játszadoztam vékony ujjaival.
-Mr. Barber! El kell keserítsem, de nem segíthetek.-kelt fel a székből és lépkedett elém. Játszadozik! Mhhhh... így is ha a melleire nézek már most kemények a mellbimbói, a lábai közt pedig gyanítom már most forróság van.
-Miért nem kisasszony? Mi akadályozza meg ebben?
-Látja ezt az ujjamon?-emelte meg apró kezét amin díszelgett a csillogó gyémánt gyűrű.
-Látom.
-És tudja mi ez?
-Hhhh... igen.-vigyorodtam el halványan, de ő tartotta a szerepét.
-Akkor tudja hogy egy szexi pasinak a jegyese vagyok! Nem fogom magát levetkőztetni!-bökte meg a mellkasom.
-Ez a férfi nem véletlen ön előtt áll?-figyeltem teste minden rezdülését. Kapkodta a levegőt, ezt pedig akkor szokta ennyire mikor kurvára vágyik a szexre.
-Nem húz be a csőbe.-lépett el mellettem, de láttam rajta hogy nyert ügyem van. Keze után kapva visszarántottam finoman így a mellkasomnak ütődött. Kemény mellei nekem nyomódtak így lepillantottam rájuk.
-Kapkodod a levegőt.-tornyosultam felé.
-Úgy gondolod?-váltak el az ajkai.
-Tudom!-leheltem a szavakat a szájára. Kezem lassan húztam végig az oldalán. Ujjaim lágyan cirógatták majd hüvelykujjammal a mellbimbóját kezdtem lassan masszírozni.
-Mhh...-hunyta le a szemeit egy pillanatra.
-Mi a baj? A szexi pasi aki eljegyezte nem tud ilyet?-kezdtem el morzsolgatni kő kemény bimbóit.
-Ahhh...-kapta el a karjaim, hogy megkapaszkodjon bennem.
-Hm?-simítottam az orrom az övének. Lángolt a levegő köztünk. A szikrák pattogtak ahogy a testünk összeért.
-Andy...-nyögte remegő hangon a nevem.
-Hallgatlak! Csak rád figyelek!-markoltam meg finoman a mellét.
-Aahh...akkor tudod mire vágyom.-harapta meg alsó ajkát.
-Mond ki mire vágysz!
-Rád!-lehelte a számra ez az egy szót amitől a fejemben kattant valami.
-Helyes válasz!-tapadtam az ajkaira ahogy a karjaimba kapva őt az ágyhoz cipeltem.