Chapter 14

1K 88 20
                                    

Damien

Nem sokon múlt, hogy rajta nem kapták, hogy igazából tényleg többet tud a lányról, mint kéne.

 Veszélyes játék ez, de Damien-nek talán pont ez tetszett. A megszokott sivár száraz, szürke mindennapokba egy kis adrenalin löket, úgy esett neki, mint egy gyorsasági rövid táv. Szíve gyorsabb ritmust diktált, agyát eluralta az adrenalin.

 A lány illata még mindig kellemes nyári illatú virágok sokasága volt. Mivel vagy egy fél fejjel magasabb volt, hanem egy egésszel, mint a kis törpe leányzó, ezért ahogy felpillantott Damienre, a fiúnak gatyájában lévő eszköz önkénytelenül is megrándult. Túl sokat képzelt bele és bizony, elég hamar elragadta a képzelete. Így arra a döntésre jutott, nagyon gyorsan el kell távolodnia a lánytól, mielőtt fel nem kapná és magáévá tenné a kocsiba.

Mit tervez vele tyűh, erre nap hosszú válasza lenne pár igen érdekes trükkel körítve, amitől a lánynak a józanesze is elmenne annyira élvezné. De nem szabad, még nem.

-Majd megtudod Nell! Na gyere ez a bolt csak délig van nyitva itt! -hagyja ott a teljesen lefagyott leányt.

Ha ezzel eléri, hogy egy kicsit több gondolatát foglalja el Ellának, megteszi, sőt ennél tovább is megy. Damien nem a vesztesek közé tartozik és ha ő valamit vagy valakit megakar nyerni, az Isten óvja illetőnket.

Ella összekapva magát kezdte el szedni lábait, hogy úttól érje a magas fiút.

-Még mindig nem válaszoltál a kérdésemre! -dühöngött a lány.

-Melyikre is? -tetette totál a hülyét.

...

Már vagy egy órája válogattak, hogy megtalálják a megfelelő fülhallgatót, amit még Damien év elején elsüllyesztett a suli medencéjébe.

Igazából nem Ellán múlt volna ő rámutatott az elsőre és tovább faggatta a vita másik felett, de Damien nem érte be holmi olcsó változattal, az egyik munkatárs segítségét is ki kérte. Itt Ellának már úgy éget az arca, hogy a járókelők okkal hihették volna azt, hogy a lány éppen lázasan szaladgált mielőtt eljöttek volna vásárolni.

Végül az ott dolgozó szakemberek segítségével kettőre redukálták a választási lehetőségeket.

Egy fekete igen modern és ízlésesen összerakott darabot tartott Damien a jobb kezébe, ami tavaly jelent meg. Ez csupán háromszor annyiba került mint, amit Ella vett suli előtt. A másik viszont, simán ötször annyit érhetett, mint az eredeti darab. Ez mondjuk fehér volt és talán egy hónapja ha lehet kapni.

-Damien... kérlek ez nevetséges ár! -harapta be alsó ajkait Ella, miközben azon aggódott ezért vajon milyen dologgal kell szolgálnia a úszócsapat kapitányának.

-Így egyeztünk meg nem? -szerelte le könnyen a lányt.

-Melyik tetszik? -kérdi gondatlanul, mintha csak a barátnőjével vásárolgatna és nem a húga gyilkosának testvérével. Eleanor ezt a kérdést az előző 25-nél sem tudta megválaszolni.

-Nem tudom...egyik sem! -feleli és szinte sütött róla mennyire feszélyezett.

-Mi lesz ha valamelyik haverod meglát? -csapott villámként agyába a felismerés, amire Damien összeráncolta szemöldökét.

-Mi lenne?

-Egy cseppet se aggódsz mit fognak gondolni? - csodálkozik rá Ella. Neki valóban ebből állt az élete, hogy az emberek gondolatainak megfelelően élt, de a fiúnak sose volt erre szüksége, neki természetes volt, hogy az emberek körbe veszik és imádják.

NellWhere stories live. Discover now