Nell

Chapter 17

⚠️FIGYELMEZTETÉS ⚠️

⛔️⛔️Ebben a részben megjelenik, bántalmazás, lelki terrorizmus, illetve emetofóbiában (hányástól való rettegegés) szenvedőket is érzékenyen érinthet ez a rész. Ezek tudatában vágjunk is bele a lélekroncsolásba!  😇🤗

Eleanor

Ella kellő módon kiadta a gyomra tartalmát a lány wc első fülkéjében. Térde remegett a hideg kövön, feje majd szét hasadt, a szédülése és a hányingere kéz a kézben táplálták egymást.

Mire végre úgy gondolta nincs már más amit kiadhatott volna magából, lehúzta a vécét és lehajtva a tetejét ráült. Levegő a mosdóban állott volt, az idétlen fűtés miatt itt meg lehetet gyulladni még az iskola némelyik részében, el kellett lassan a téli kabát. Ella mélyebbet akart lélegezni, de képtelenség volt. Ez is arra a pillanatba repítette vissza, mikor a mészárlás történt. Aznap Rosie valami romlott tonhalas szendvics csomagolt neki, így konkrétan egész reggelt a suli mosdójában igyekezett legalább annyira összeszedni magát, hogy haza menjen. Aztán meghallotta a lövöldözést, azt a rengeteg összecsengő sikolyt, az ajtó csapódásokat...

Eleanor megrázta a fejét, ma nem épp a legjobb időzítés, a rémképek újra idézése, mert ennyi erővel görnyedhet is vissza a klotyó felé.

Remegő lábakkal feltápászkodott, majdnem összerogyott a táska súlyától. A biztonság kedvéért még egyszer lehúzta maga után a wc-t és távozott a szűk fülkéből.

A csaphoz lépve önkénytelenül is belenézett a tükörbe és azt kívánta bár ne tette volna. Sápadt volt, mint a mögötte koszosodó fal, arca be volt horpadva, szeme alatt pedig lassan olyan sötétek voltak a karikák, mint Damien íriszei. Kirázta a hideg Dam pillantásának a gondolatától is, az a sötétség, ami reggel uralta mostanában egészen ragyogó tekintetét, megijesztette Ellát.

Lenézet kezére melyet áztatott a víz sugara alatt. Remegtek. Vékonyak voltak, és lemerné fogadni hogy jéghidegek, anélkül is hogy a hideg víz befolyásolná. Megrázta a fejét.

„Haza kell mennem, így biztos, hogy nem élem túl ezt a napot!"

Ezt eldöntve száját is kiöblítette és bekapott egy rágót, hogy véletlen se legyen undorító a leheltette. Még egy utolsó pillantást vetett a tükörbe és egyy kicsit megigazította a haját, de nem lett jobb a helyzet.

-Ahh faszomat érdekli! -káromkodott hangosan és elindult halkan kifelé. Csöndesen lopózott végig a folyóson. Az kéne még elkapják, ahogy épp lógni készül.

A legtöbb teremre nyíló folyosón átjutott már, így egy megkönnyebbült fújtatással engedte ki bent tartót levegőjét, miközben pulcsija ujját lejjebb húzta.

De nem lehetet sokáig nyugodt, összerezzent abban a pillanatban, mikor egy férfihangon való ciccogást meghallott a háta mögül.

-Nahát, nahát, csak nem Eleanor Grayson-hoz van szerencsénk? –felismerte ezt a hangot anélkül, hogy megfordult volna.

Meglepő módon, azok közé az emberek közé tartozik, akik ki nem állhatják Ella akárcsak jelentlétét is. Max Cheng

-Kezdtem azt hinni már meghaltál, olyan rég lehetett hallani felőled! -csatlakozik egy újabb hang is. Őt is ismerte El, Henry Sanders.

Ella nyelt egy nagyobbat, mielőtt megfordult volna.

Max Cheng

Édesapja kínai, édesanyja amerikai, és egy igazi rohadék. Sokat csúfolták a ferde foga miatt és páran betalálták a nemzetisége miatt is, de az már elenyésző volt. Rá tökéletesen igaz volt az a mondás, hogy a bántalmazottból született bántalmazó. Megcsináltatta a fogát és így már egész jóképűnek lett titulálva, nem sok embernek van olyan gyönyörű és tiszta bőre, mint neki. Mellette Ella tényleg egy halottnak nézhetett ki. Ő szerencsés volt, egyke, tehát nem veszthetett el testvért és ő maga is megúszta, de kifejezetten imádott másokra rászállni és az emberek 90 százalékának Ella volt a célpontja, ő ugyan miért maradna ki?