Nell

Chapter 18

Damien

Elégedetten gyújtott rá, miközben belélegezte a klóros levegőt. Az edzője sokszor megszidta mert dohányzik, a tüdő kapacitása romolhat miatta és ő már sokszor igyekeztett is letenni, de valahogy mindig visszatért, ugyanitt kötött ki.

-Kérlek Damien! -szakítja meg elmélkedését az edző szavairól, az nyápic kétségbeesett hangja, aki bár Nell-t minden további nélkül belelökte a vízbe, pedig tudta hogy nem tud úszni, de most hogy két húsz kilós súllyal le van kötve a fiú medencéjébe annyira már nem nagy legény. Pontosan addig ér fel, hogyha megerőlteti a csoffadt hasizmát még épp ki tud annyira jönni a vízből, hogy kapjon levegőt, ha egy percre is elernyed a víz alá süllyed.

Elmosolyodott. Több mint fél órája van minkét seggfej ebben a helyzetben. Az a rohadék ratyi seggfej is, aki belelökte Ellát a vízbe és a haverja is, akinek köszönhetően Ellának enyhe agyrázkódása lett.

-Nem bírom tovább! -sopánkodott, de Damien erre csak felnevetett. A harag az ereiben úgy löktette vérét, mintha legalább is speedet fogyasztott volna. Szemei sötétek voltak, a harag méregként ködösítette el agyát, nem volt magánál. Valószínű a két bántalmazónak, ez az éjsötét pillantás és ez a kis élmény örökre az elméjükbe éget.

-Ugyan már tuti megjátszod! -szippantott egyet bele cigarettájába és kellemesen hátra dőlt. Ekkor mintha Max Cheng realizálódott volna miért is vannak itt.

Ezt Damien is észrevette és kicsit megbillentette a fejét és elszívta a nikotin bombát.

...

24 órával ezelőtt

Gyengéden behelyezte a reszkető lányt és az én dzsekijét is rá takarta.

-Elviszem a kórházba! – tájékoztatta a saját kocsijánál álló Jess-t.

-Nem hiszem, hogy jó ötlet!- rázza meg a fejét az okos lány.

-Miért? -csukta be az anyósülés felőli ajtót.

-A malom kigyulladt éjszaka, reggel meséltem neked, csak te épp...nos mással voltál elfoglalva! -próbálja vissza fojtani a mosolyát.

-Tele van a kórház! -masszírozza meg a nyakát. -Anya hajnali háromra ment be. – közli kicsit fáradtan. Jessica édesanyja ugyanis a főorvos a városuk szerény kis kórházában.

-Akkor felhívom Dr. Swan-t. -kereste ki a családi orvosának számát.

-Kösz Jess, mindent! -küldött felé egy mosolyt. A lány átkarolta magát, mert bizony tornacuccba és ilyen szélbe kellemetlen volt kint lenni. Kontyjából ki szabadult tincsek is szélre kaptak ahogy viszonozta a mosolyt.

-Ügyes legyél! -kacsintott egyet huncutul, amire a fiú felnevetett.

-Dam-Dam! -szól utána, amire kérdően felemelte szemöldökét. -Ugye elintézed azt a két mocskot? Már a látványtól is felkavarodott a gyomrom. -harapja be ajkait a kényelmetlen emlékre, amikor a gyenge testű lányt, két szinte férfi zárta körül. Emlékszik Ella kétségbe esett ijedt szemeire és saját hasában is gyomorgörcs keletkezik.

-Bízd csak rám azt a két taknyot! -komolyodott el ő is és fejben már tervei forogtak, hogy is fogja őket négy különböző módon vízbe fojtani ezért az aljas és undorító bűncselekményért.

-Ráérnek, előbb segíts neki! -biccent a kocsiban fekvő lány fel. Dam bólint és sietve ő is beült. Beindította a kocsit és maxra csavarta a fűtést, hátha a jéghideg bőr kap valami szint a kéken kívül is. Tárcsázta az orvosát, aki szinte rögtön fel is vette.