Kinga egy átlagos lány. Átlagos múltal, ugyan annyira átlagos jelennel, és egy eseménnyel teli jövővel. Két héttel kezdődött az egész. Két héttel. A lavina pedig megállíthatatlan azóta. Ha szereted, mond el neki. Ha hiányzik, hívd fel. Ha csak látn...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Máté:
Nagyon szarul esett amikor Kinga mondta, hogy nem akar eljönni. Mindig el szokott jönni a meccseimre. Akkor erre miért nem tud eljönni? Nah mindegy. Márkóval, meg Kristóffal sétálok az öltözök felé.
-Látod azt a csajt ott? Tök jó segge van. - kezdett bele Kristóf az örökös dumájára. Miért kell állandóan a lányokról beszélni?
-Szerintem egy kicsit nagy neki. Vagy csak én látom így? Máté? - most nekem dumálnak?
-He? Bocsi. Egy kicsit elkalandoztam.
-Jah. Ma már harmadszorra. Amúgy nincs semmi baj a seggének a méretével. Nagy kofferbe jó pakolni. - mondta Kristóf. És kacsintott egyet.
-Kinga segge sokkal jobb. -mondom, mire mond a ketten értetlenül néznek rám. A csapatból meg úgy általában, csak ők tudják, hogy az én szemszögemből hogy is történt. Mondjuk szerintem Márkó tudja a Gréta által kiszínezett részt is, ami Kingától jött.
-Most akkor újra van Mága? - kérdezte vigyorogva Márkó.
-Még nincs. Majd lesz. - mondom én is mosolyogva, mire mind a ketten rám ugrottak. A lendülettől, nem tudtam tartani magam ezért mind a hárman a földön feküdtünk és szakadtunk a röhögéstől. Hát igen. Mindig ez van. A lányok elolvadnak ettől a jelenettől a szülők pedig, szimplán hülyének néznek. Én már hozzászoktam ehez. Azok, akik csak nemrég jöttek a csapatba, még nem annyira. Állításuk szerint őket zavarja a ránk irányuló figyelem. Közben átöltöztünk és még mindig javában megy a sztorizgatás. Kimentünk a pályára és mindegyik csapat sorban fellát egymás mellé. A lelátó tele volt emberekkel. A legtöbb szülő vagy barátnő volt. De inkább szülő. Anyáék, már régóta nem jönnek ki a meccseimre. Jobb így, mert biztos vagyok abban, hogy nem cseszem el. Az meg eléggé béna lenne. Viszont akkor is béna voltam, amikor Kinga nem volt ott. Miután szakítottunk, nem jött ki a meccsekre. Mondjuk, nem is csodálkozom rajta. Miattam nem volt kint. Akkora egy barom vagyok. Remélem jóvá tudom tenni, és meg tud nekem még bocsájtani. Még mindig a nézőteret nézegetem, amikor ismerős alakot vélek felfedezni. Aztán amikor felénk fordul, meglátom. Hát mégis eljött. Elkezdtem vigyorogni, amit szerintem ő is észrevett.
-Ezt, most ne szúrd el Máté. Megfigyelők is vannak. - lépett mögém Gyuri bá'. Megint rá néztem Kingára. Mintha csak egy jel lenne.
-Nem fogom. - mondtam, és tovább hallgattam a dögunalmas beszédet. Minden egyes alkalommal, amikor ránéztem Kingára, láttam rajta, hogy ő is unja már. Nem hiába volt az én csajom. Sok közös vonásunk van. Csak ő a fontosabb dolgokban sokkal jobb nálam.
-Jó szórakozást, és kellemes játszmákat kívánok mindenkinek. A kezdő csapatok álljanak fel a kijelölt helyükre. Köszönöm. - mondta az a pasi, aki már legalább 10 perce nekünk dumál. Nem igazán tudtam rá figyelni, mert mindig elkalandoztak a gondolataim. Természetesen Kingán gondolkoztam. Ki máson? Elindultunk az első játék helyére. Természetesen nyertünk, és így tovább. A szünetekben beszélgettünk, kajáltunk, meg röhögtünk. Kinga mesélte, hogy mennyire össze vesztek Grétával. Erre a mondatra szerintem még az is elszörnyülködött, aki még nem is ismeri Grétát, és Kingát is ma látta először. Most az utolsó meccset játsszuk, és az egyik gyerek az ellenfél csapatából, teljes erőből nekem futott. Azért tegyük azt is hozzá, hogy az az izomagy, vagy 2 méter magas, és 130 kg biztos megvan. Hogy állíthatnak ilyet a pályára? Mondjuk én is lehettem volna fürgébb, de egyszer csak a bokámban éreztem a stoplijait. AZT A K*RVAA. Ez kibaszottul fáj.
