Zsírkréta //Befejezett//

Ötödik rész

A következő pillanatban megéreztem az ajkait az enyémeken.

Lassú folyamat volt, de így volt jó. A szánkat először csak egymásnak érintettük, megadva a lehetőséget a másiknak, hogy elhúzódjon.

De egyikünk sem húzódott el. Utána átment egy gyengéd, finom csókba. Lassan mozgattuk ajkainkat. A keze az arcomra tévedt, finoman cirogatta. Ahol hozzámért, bizseregni kezdett a bőröm. Az ajkai édesek voltak és végtelenül puhák.

Végül a lágy csókból egy eszméletlen csókcsata alakut ki.

Erőszakosan és szenvedélyesen csók volt már, az előbbi finomkodásnak nyoma sem maradt. Charlie keze lecsúszott a csípőmig, majd valahogyan eljutott a fenekemig, amibe erősen belemarkolt. A meglepetéstől felnyögtem, bele a csókunkba. Ezt kihasználva becsúsztatta a nyelvét a számba. Én sem voltam tétlen, két kézzel durván markoltam a hajába, meghúzva a puha tincseit, mire belemorgott a számba.

Elképzelni sem tudom, mennyi időt töltöttünk el egymás szájában, de egyszer csak elváltunk. Gyorsan kapkodtam a levegőt, hirtelen nagyon melegem lett, valamint zavarban voltam. Nem is kicsit. Felnéztem a borostyánszemű fiúra. A haja zilált és leginkább egy szénakazalra emlékeztet. Az arca vörös, a szeme elsötétült a vágytól. Ő is lihegett, majd visszadőlt mellém.

Életem legjobb csókja volt. És újra át akarom élni.

De csak barátok vagyunk, nem?

Charlie-ra néztem, aki szintén engem nézett.

Barátok, nem?

Lehet hogy nem.

2 szépséges hónappal később

-Charlie, gyere már! A faszom fog ezzel szarakodni! -üvöltöttem neki ki a konyhámból, ő pedig egy percen belül megjelent egy zacskó... valamivel.

-Nyugi már, itt vagyok. -mondta, majd lerakta a szatyrot a pultra.

-Nyakig turkálok a kibaszott banánban, szóval nincs nyugi! Hoztál valami normális gyümölcsöt vagy zöldséget? -kérdeztem idegbetegül.

És mit is csinálunk éppen?

Vettünk egy kibaszott smoothie készítőt, mert miért is ne alapon. Ő imádja, én még nem ittam, szóval randalíroztnk egy kicsit a bevásárlóközpontban és végül elhoztuk ezt a sárga kis csodát. Csak hát ebbe a szarba gyümölcs is kell, amiből nekem csak banánom van, úgyhogy a hülyéje elment venni... a franc se tudja mit. Én pedig okos gyerekként nekiálltam banánt hámozni és szelni, csak hát, nem vagyok egy konyhatündér. És ezzel mindent elmondtam.

-Mekkora balfasz vagy.-röhögött ki. -De ne parázz, hoztam mindent. Van itt alma, eper, mangó, avokádó, répa... -pakolgatta ki őket.

-Ez az egész a te hibád. Szóval baszd meg. És segíthetsz majd eltakarítani.

-Mi lenne ha megcsinálnám te pedig Spongyabobot néznél? Úgy legalább iható lesz, és a gépet sem baszod el. -villantott rám egy angyali mosolyt.

-Utállak. -indultam ki a konyhából egyenesen a fürdőbe. Ott lemostam magamról a hülye banánt, majd elmentem felhúzni egy tiszta pólót, és végül a szeretett kanapémon kötöttem ki. Magamra húztam a takarómat és belemerültem a kedvenc sorozatomba.

Franc se tudja mennyi idő múlva megjelent Charlie, a fején egy óriási vigyorral, a kezében pedig két pohár valamivel. Az egyik zöld volt, a másik pedig rózsaszín. Gyanúsan méregettem őket.