Zsírkréta //Befejezett//

Ötvenötödik rész

-Kapd össze magad Bee, fél óra múlva indulunk. -toppant be a nappaliba teljesen felöltözve és meglepő jókedvvel.

-Mégis hova? Van négy nap szünetünk, azt hittem itthon fogunk dögleni egy kicsit. -ráncoltam a szemöldököm, miközben végignéztem a barátomon. Bőrkabátban és fekete farmerben feszített, a lábán bőrbakancs.

-Én is azt terveztem, de Nash felhívott reggel. Azt mondta lemehetnénk hozzá, mert már régen ivott egy jót. Úgyhogy kelj fel szerelmem, mert ma rohadtul be fogunk baszni. -vigyorgott rám, majd közelebb lépett a kanapéhoz és megcsókolt.

-Meddig maradunk?

-Ma lemegyünk és iszunk, holnap józanodunk és beviszlek a városba, másnap pedig hazajövünk.

-Kik lesznek még ott?

-Nash, Mini, Ash és Chris, meg még néhányan akiket nem ismersz. Georgie és az exeim nincsenek meghívva. -válaszolta meg a fel sem tett kérdést, ezzel mélységesen megnyugtatva. Lehunytam a szemem és halkan kifújtam a levegőm.

-Akkor menjünk. -mosolyodtam el.

-Ha elkészültél, rögtön indulhatunk is. Tűnés öltözni és pakolni. -éreztem a hangján, hogy vigyorog, úgyhogy kinyitottam a szemem és tényleg egy óriási mosoly ült az arcán. Kinyújtottam a karjaimat, mire szemforgatva, de felhúzott és magához szorított. Boldogan öleltem át és szívtam be az illatát.

-Nem lesz semmi baj. Megígérem. Soha többet nem fog megtörténni, ami szilveszterkor volt. -suttogta a fülembe.

-Elhiszem. Tudom, hogy nem lesz semmi. -motyogtam a vállának, majd nyomtam egy csókot a nyakára.

-Akkor igyekezz. -csapott a fenekemre, én pedig felkuncogtam, elengedtem és gyorsan a szobám felé vettem az irányt. Először összedobáltam egy hátizsákba pár napi ruhát, utána kiválaszottam egy szűk fekete farmert, egy teljesen random pólót és magamra kaptam őket. A táskába még belegyömöszöltem egy vázlatfüzetet és tolltartót, majd mielőtt Charlie még hülyét kapna kikászálódtam a szobából. A fürdőben még néhány dolgot eltettem és végül megálltam a barátom előtt teljesen készen.

-Nem sietted el. -szürcsölgette a kávéját.

-Hányadikat iszod ma?

-Szerintem még csak a harmadik. -gondolkozott el. -Napszemüveget hoztál?

-Minek? -ráncoltam a szemöldököm.

-Két órát fogunk menni, és ha nem akarsz bogarakat a szemedbe, felhúzol egyet. -pillantott rám mindenttudó fejjel, mire szívem szerint karon vágtam volna, de tudtam hogy igaza van.

-Fél perc és itt leszek. -sóhajtottam, majd vissza a szobámba, feltúrtam az egyik mindenes fiókomat és végül kikaptam belőle egy kerek napszemüveget, amit egy fesztiválon vettem. -Most már tényleg kész vagyok. -álltam meg előtte nagyjából két perc múlva, a lábamon bakanccsal és magamon bőrkabáttal, na meg persze hajamba a John Lennont idéző szemüveg.

-Fogd a táskád és lépjünk. -ragadta meg a derekam. Kimentünk a lakásból, bezártam az ajtót és lesiettünk a lépcsőn. Amint kiértünk az épületbből, megcsapott a tavasz illata. Átkocogtunk az úttesten, aminek a másik oldalán ott állt Charlie másik szerelme. Vigyorogva illesztettem a napszemüveget az orromra, majd hagytam hogy a barátom a fejembe nyomja a bukót. Mikor velem végzett, gyorsan ő is felhúzta mind a szemüveget, mind a sisakot, eltette a táskákat a motor oldaltáskájába és felpattant a motorra.

-Húzd össze a dzsekidet. Gyorsan fogunk menni. -figyelmeztetett, én pedig tettem amit kért.

-Összeöltöztünk. -vigyorogtam rá, miután felültem mögé.