Zsírkréta //Befejezett//

Huszadik rész

Hajnali négykor egy újabb rémálomra riadtam fel. Az egész testem verejtékben úszott, a hajam az izzadtságtól nedves tarkómhoz tapadt. Hangosan lihegtem és próbáltam a légzésemet rendezni. Charlie meglepő módon felébredt, pedig úgy alszik mint a bunda. Magához ölelt, puszilgatott és próbált lenyugtatni. Amikor valamennyire lehiggadtam, hagytam hogy visszaaludjon.

Viszont én nem bírtam elaludni. A hátamon feküdtem, Charlie karja a hasamon pihent. Hason feküdt mellettem, az arca a párnába nyomódott. Egy ideig a plafont bámultam, majd az alvó fiút. Boxerben aludt, a takaró csak a derekáig fedte, és a lába is beletekeredett. A zuhanyzás miatt levette a kötéseit, a sok varrat pedig hidegen simult a bőrömre, ahol felcsúszott a pólóm.

Egy idő után meguntam hogy nem tudok visszaaludni. Óvatosan lefejtettem magamról a karját, majd egy lágy puszit lehelltem az arcára és kimásztam a meleg takaró alól. Felvettem a párnámat és kimentem a szobából. A nappaliban magamhoz vettem két pokrócot és a cigimet, majd kimásztam a tűzlétrára.

Leraktam a párnát az egyik lépcsőfokra és magamra terítettem mindkét pokrócot. Kint metsző hideg volt, bár havazni már nem havazott, de még csak nem is pirkadt. Kivettem egy szálat a dobozból, majd az öngyújtómat és rágyújtottam. A füst kacskaringózva áramlott ki a tüdőmből minden alkalommal, amikor kifújtam. A nikotin átjárta a testem és megnyugtatta az idegeimet.

Éppen mikor a napfelkeltét néztem, kinyílt az ablak és Charlie dugta ki rajta az álmos fejét.

-Mit csinálsz hajnali hatkor a mínusz húsz fokban? -kérdezte a reggeli rekedt hangján, amitől libabőrös lettem. Láttam rajta hogy didereg a hidegben, ami megmosolyogtatott.

-Nem bírtam aludni, úgyhogy kijöttem cigizni. Idejössz? -kicsit arrébb húzódtam a párnán, de túl kicsinek bizonyult kettőnknek. A számat harapdálva gondolkoztam, hogyan oldjuk meg.

-Állj fel, beülök alád. -mászott ki az ablakon. Teljesítettem a kérését, és ráálltam a hideg fémre. Nem esett jól a talpamnak, még zokniban sem, de szerencsére Charlie gyorsan törökülésben ráült a párnára, én pedig az ölébe huppantam. Az egyik pokrócot ráterítettem, ő pedig szorosan magához ölelt.

-Miért nem alszol? -simítottam végig az arcán. Hálásan belesimult a tenyerembe, mint egy macska.

-Nem voltál mellettem. Túlságosan elszoktam attól hogy nélküled aludjak. -vigyorgott rám édesen.

-Egyem a szived. -egy gyors puszit nyomtam a szájára.

-Nem is tudtam hogy dohányzol. -jegyezte meg, amikor egy újabb szálat készültem meggyújtani.

-Sosem kérdezted. -motyogtam a cigivel a számban. Nagy nehezen meggyújtottam, de remegett a kezem, mert eléggé fáztam. Charlie ahogyan észevette hogy fázok, elkezdte a karomat dörzsölni.

-Miért csinálod?

-Megnyugtat és jó érzés. -vontam vállat, majd mélyen beleszívtam és a füstöt nevetve az arcába fújtam. -Próbáltad már?

-Nem. -csóválta a fejét, miközben a ráfújt füsttől köhögött.

-Szeretnéd kipróbálni? -fordultam hátra, és felé nyújtottam a szálat. Egy fél másodpercig tépelődött, de utána elvette.

-Miért ne. -az ajkai közé vette, mélyen beleszívott és letüdőzte, amitől durván elkezdett köhögni.

-De kis majom vagy. -nevettem ki. Köhécselve pillantott rám, én pedig egy apró csókot adtam neki.