Szomszédok [Sope] /BEFEJEZETT/

Leszel...? (4)

2017.október 28.

Y O O N G I

A fejem már akkor hasogat, mikor még ki sem nyitom a szememet, és előre félek ,hogy mi lesz velem egész nap. Kaptam fájdalomcsillapítót, de lófaszt se ér. Szeretem Hobit, de meg fogom ölni.

-Yoonji oppa -böködi valaki az arcomat, akinek gyanúsan olyan hangja van, mint a kicsi Yoorának -Yoonji oppa.

-Mi az?-fordulok a hátamra és nyújtózkodom egyet.

-Appa, act monyta hoty ha ennyit mutyaty ac ója, attyoj kejtsejek fel.

Lassan nyitom ki csipás szememet, és a telefonra meredek amit az arcomba nyom. Az én telefonom az, és éppen valami pónis játék van megnyitva rajta.

-Hát ez meg hogy került hozzád? -kapom ki a kezéből és már zárom is be a játékot. Bárcsak ne tettem volna, mert akkor nem kerülgetne most a szívinfarktus. A hátterem. Egy. Kibaszott. Barbi baba.

-Appa atyta.

Széles mosolyt villant, így látszik, hogy elől már kezdenek kiesni a tejfogai és van ahol még nem nőttek vissza. A haja rakoncátlanul hullik szív alakú arcába, és az elmaradhatatlan maci is ott lóg a kezében.

-És hol van apukád? -kérdezem, de közben valami normális háttérkép után kutatok a telefonomban és csak fél szemmel figyelek a kislányra.

-Act monyta, hoty esztig nyem jöny vicca-lazán vállat von, majd feldobja magát mellém az ágyra és kényelmesen elhelyezkedik.

-Hova ment?

-Nyem tyudom.

-Mikor ment el?

-Koján.

-Sokra megyek veled -sóhajtok fel, és megnyitom az üzeneteteket. Egy olvasatlan vár rám, amit még reggel kilenckor küldött nekem Jimin.

Jimin üzenete : partra mentünk fürdeni, ha felkeltek lejöhetnétek

Yoorára pillantok aki érdeklődve szemléli a telefonomat. Nagyot sóhajtok, majd veszem a fáradtságot és visszaírok Jiminnek (még mindig nem szeretem a kis seggdugaszt).

Yoongi üzenete: most keltem. 15 perc és ott vagyunk. Hoseok merre van?

Míg várom Jimin válaszát, addig Hoseoknak is írok egy üzenetet.

Yoongi manó ❤ üzenete: hol a faszban vagy?

Tudom, tudom. A kedvességem határtalan, de hát nem tehetek róla, így születtem. Meg hát milyen dolog az, hogy tegnap nyomorékká tett, ma meg csak így se szó, se beszéd magamra hagy a lányával együtt. Há' mit kezdjek én egy gyerekkel?

-Yoonji oppa, mity csinyájunyk ma?-dönti a vállamra a fejét. Kezd ez egy kicsit sok lenni. Belemászik az aurámba!

-Mit szólnál, ha levinnélek Sehunnal fürdeni egyet? -teszem le a telefonomat az éjjeli szekrényre, ugyanis hiába szuggerálom egy üzenet sem érkezik. Kicsit csüggedt vagyok amiatt, hogy Hoseok így eltűnt, de biztos megvan rá az oka.

-Jó -tapsikol örömében, és láthatóan sokkal jobban felvidul. Alig fér a bőrébe annyira örül a mai program hallatán.

-Nyomás, kisasszony. Szedd össze a cuccod, addigra én is megpróbálok felkelni.

Több sem kell neki, már szedi is a lábait az ajtó felé. Még a maciját is az ágyon felejti, aminek már a fél feje leszakadt és mindenhol össze van foltozva. Szemforgatva teszem odébb, és lassan -akár egy vénember -kelek ki az ágyból.