Szomszédok [Sope] /BEFEJEZETT/

Maradsz

Yoongi "ígéretével", miszerint egy hónap alatt alá kerülök, egy háború vette kezdetét kettőnk között.
Sajnálatos módon házam állandó lakójáva avanzsálta magát még azon a reggelen, sőt azt is kikötötte hogy ő bizony az én ágyamban fog aludni...velem.
Hogy mi volt erre a reakcióm?

-Az anyád picsáját -dobtam meg az egyik kezem ügyébe akadt dologgal, egy díszpárnával.

-Kényelmetlen az ágy a vendégszobában -kapja el a párnát és öleli magához. 

-Akkor helyet cserélünk. Én alszok ott te meg a szobámban. 

-De nem szeretek egyedül aludni.

-Akkor majd alszol Döggel. 

-Kizárt. Veled fogok és kész -makacsolja meg magát.

Azért ebbe nekem is lesz egy kis beleszólásom. Nem leszek a plüssmackója minden éjjel amíg nálam szándékozik tartózkodni. 
Egyrészt, szegény farkam egy idő után tuti kikészülne.  Másrészt, amíg nem tudom mit is akarok, vagy hogy mit is érez a mellkasomban most is hevesen dobogó pici szívem, addig távol akarom tartani magamtól. (Persze pici Hobi már tudja hogy mit akar (Yoongi formás fehér seggét))

-Csinálj nekem reggelit -zökkent ki gondolataim közül azzal hogy most ő vágja hozzám a párnát.

-Eszem ágában sincs. Nagy kisfiú vagy, tudsz magadnak csinálni.

-Szendvicset akaroook -hisztizik, amin nevetnem kell. Szendvicset, mi? 😏

-Ott a konyha. Bemész oda szépen, és csinálsz magadnak.

-De én azt akarom, hogy te csinálj nekem.

A migrén ami eddig is gyötört amióta csak felkeltem, most újult erővel tör rám, és sziszegve szorítom kezem halántékomnak. Szükségem van valami gyógyszerre még mielőtt felrobbanna a fejem. 

-Yoongi -nyöszörgök elfeküdve a kanapén.

-Mit szeretnél? -vált át csábos hangjára.

-Vizet.

-Nem éppen erre a válaszra vártam.

-És fájdalomcsillapítót is, kérlek. Ott van a konyhában a legfelső polcon.

Összeszorítom a fogam és csukott szemmel küzdök a fájdalom újra és újra rám törő hullámaival. Faszért kellett ennek itt hisztiznie reggel korán.
Csak a zajok alapján tudom beazonosítani hogy éppen erre jár, vagy hogy mit csinál, de...azok a hangok nem valami biztatóak.

És aztán beugrik. Nem. Nem. Nem.
Úgy pattanok fel, mintha az életem múlna rajta. Mert így is van. Nem szabad, hogy Yoongi...
Emlegetett szamár. Már jön is visszafele kezében azokkal amiket kértem és... Nem hiszem el, hogy megtalálta.

-Lám, milyen kis huncut valaki itt -lóbálja meg a bilincset.

Az nem az aminek látszik. Nem. Az csak... Az a zuhanyzófüggönynek van. 

-Miért kutakodtál? -kapom ki kezéből vöröslő arccal.

-Még kutakodnom sem kellett -kuncog -Ott volt egy dobozban, sok más kis cuki játékkal együtt.

Jó, igen. Jiminnek és nekem volt egy olyan korszakunk amikor szívesen próbáltunk ki új dolgokat. Meg pózokat... (A padláson lévő dobozok egyikében van egy szexhinta is...) 
Most pedig ,hogy Jimin nincs az életemben nincs rájuk szükségem. Kidobni nem igazán szerettem volna, mert elég sokat költöttem rájuk, szóval maradt az hogy valahová elrakom őket, ahol nincsenek szem előtt. A konyha tökéletes volt, mert nem valami gyakran használom, és senki más nem járt ott...eddig.

-Ezt visszateszed szépen a helyére, és nem beszélsz róla többé -adom neki és kiveszem kezéből a vizet meg a kis pirulát.

-Pedig az ilyesféle eltitkolt vágyaidat is szívesen kielégíteném -nyalja meg ajkát.

Nagyot dobban a szívem, ahogy képek sora jelenik meg a szemem előtt. Igen, igen, igen.
Legszívesebben a Pokolba küldeném, de azt is szeretném hogy velem maradjon. 
Teljesen megbolondít. 

Részemről no comment. 😶😂